Kollár László gyermekkorát a szép Mátra alján, Detken töltötte. Szerető családjában, mint a tiszta levegőt, a krisztusi értékeket is mélyen magába szívta. Édesanyja, a szocializmus idején is, vállalta a keresztény értékrend megvallását. Lászlót az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba íratta. Itt kapott jó alapokat a tudományok és a hit terén. Munkáját jellemző jelszavai is innen gyökereznek: „HIT, HAZA, HAGYOMÁNY, CSALÁD”.
Az otthonról hozott erkölcsi tartást megerősítve, példaképeivé váltak az őt nevelő ferences atyák és prefektusok, az ott megélt közösségi élmények formálták őt.
Az érettségi után hamar eldőlt, hogy az ő útja az ifjúság nevelése felé vezet. Nem tántorította vissza az sem, hogy az akkori rendszer más elvek alapján képzelte el a gyermekek nevelését és oktatását. Munka és család mellett végezte tanulmányait. Minden megszerzett elméleti ismeretet gyakorlatban is kipróbálva kezdte a pedagógusi pályát. Tanítói diplomát szerzett a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán majd okleveles gyógypedagógus lett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola elvégzése után, oligofrén szakon. A vezetői feladatok elméleti hátterét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi karán szerzett közoktatási vezetői szakvizsgával biztosította.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2023
Dr. Neuwald Jenő 1951. október 19.-én Gyulán született. Orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvostudományi karán 1976. október 4-én szerezte.
Pályáját a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben kezdte, majd 1987-től a Budapesti Bajcsy Zsilinszky Kórház kardiológiai osztályán dolgozott. Itt ismerte és szerette meg a szívbetegségek kezelését, gyógyítását. Több szakvizsgával rendelkezik: tüdőgyógyászatból, kardiológiából és házi orvostanból szerzett szakvizsgát. Széleskörű orvos-szakmai ismeretei mellett különösen nagy érdeklődést, elhivatottságot érzett és érez a szívgyógyászat iránt.
1990-től Örkény háziorvosa lett. A kardiológia iránti elhivatottsága egyenesen a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézetbe irányította, ahol elindította a kardiológiai szakrendelést, kezdetben a háziorvosi munkája mellett. Induláskor heti két munkanapon volt kardiológiai szakrendelés, ami szinte azonnal kevésnek bizonyult.
Az osztályról gyógyultan és elégedetten távozó betegek részéről nagyon gyorsan elterjedt az osztály munkája iránti igény. A kardiológia iránti elkötelezettsége megkövetelte, hogy 2008. január 01-től megváljon a háziorvosi munkától és tudását kizárólag kardiológusként kamatoztassa.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2022
Dr. Deák Ferenc 1940-ben született a szomszédos Örkényben, középiskolai tanulmányait az ócsai Bolyai János Gimnáziumban folytatta, majd Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. A diploma megszerzése után 1965-től 1972-ig az első munkahelyén, Tereskén volt háziorvos.
1972 óta, pontosan 50 éve él és dolgozik Dabason háziorvosként. Felesége dr. Jakab Éva szemész szakorvos, két gyermekük született, Deák Péter és dr. Deák Antónia, aki szintén szemész szakorvos és a dabasi szakorvosi rendelőintézet szemészetét vezeti.
Dabas város egészségügyi ellátása érdekében több évtizeden át magas színvonalú, kiemelkedő tevékenységet végzett és végez ma is. A családorvosi ellátás mellett a város lakóinak érdekében felvállalta az ügyeleti rendszer folyamatos működtetésének gondját is.
Továbbképzéseken, szakmai fórumokon vesz részt, ahol jó kapcsolatokat alakít ki kollégáival, mindig segíti mások munkáját is. Életének fontos része a szaklapok olvasása, igyekszik mindenben naprakész lenni.
Mindig segítette az alapellátásba kerülő fiatalok munkáját, illetve beilleszkedésüket. Bizonyítja ezt az is, hogy 2020 januárja óta praxisában alkalmazza Dr. Rápolthy Hajnalka háziorvost is, akivel a háziorvosi munka szépségeit és nehézségeit is megismerteti, szakmai és emberi jótanácsokkal látja el.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2021
Dr. Radvánszki Ida városunk nyugalmazott háziorvosa a Nógrád megyei Tereskén született. Családjában első generációs orvos. Orvosi diplomáját a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1973-ban, mint fiatal kétgyermekes családanya szerezte meg.
Férje, dr Pásztor Endre állatorvos, fiai Gergely és Zoltán. Az egyetem befejezését követően férje munkája miatt a Tiszántúlra, Jász-Nagykun-Szolnok megyébe költöztek, itt kezdte meg körzeti orvosi munkáját. Innen Dr. Deák Ferenc, szülőfaluja egykori körzeti orvosa invitálására örömmel vállalta a Dabasra költözést, hogy közelebb legyen szűkebb pátriájához. Az akkoriban elhunyt Dr. Lakos János körzetét vette át, 1976. április 1-jétől.
Dabasi pályája kezdetén sok és komoly kihívással kellett megbirkóznia doktornőnek, hiszen akkor csak négy körzeti orvosi látta el a város lakosságát, így egy-egy családorvosra több mint háromezer páciens jutott. Háziorvosként a felnőttek mellett a gyermekek ellátásáért is feleős volt a kezdeti időkben, amikor még ügyelet nem működött a teleülésen. Mindehhez pedig saját járművet kellett használnia. Körzete kezdetben a Kossuth László utcától kezdődően Alsódabas jelentős részére és egész Gyón területére kiterjedt, ezt a körzetet látta el váltótársával Dr. Palotai Sándorral. Betegeivel Dabason töltött több mint négy évtizedes orvosi szolgálata idején mindig törekedett a bizalmi légkör megteremtésére, a jó orvos-beteg kapcsolat kialakítására. Nagyfokú empátiája, a betegek iránti alázata, segítőkészsége, lelkiismeretes szolgálata a város és az ellátott településrészek, Gyón és Dabasi-szőlők közkedvelt családorvosává tették.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2020
Valentyik Ferenc 1956. áprilisában született, kisgyeremek kora óta Dabason él. Édesapja tősgyökeres gyóni lakos volt. Az érettségi után a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját. Jelenleg egyéni vállalkozóként mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Büszke családjára, feleségével együtt aktív szereplője és résztvevője szinte minden dabasi rendezvénynek.
A helyi hagyományok, értékek miatti aggodalma és annak védelme érdekében kezdett el helytörténeti kutatással foglalkozni évtizedekkel ezelőtt. Kezdetben a régi dűlőneveket írta össze, helyi idősebb embereket keresett fel, majd kutatómunkát végzett a ceglédi Kossuth Múzeumban, a Pest Megyei Levéltárban, és a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban. A kutatásokból az évek múltával egy tartalmas, hasznos hobbi lett. A kutatási helyszínek bővültek, rendszeres látogatója az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és az Országos Széchenyi Könyvtárnak is.
Minden érdekli, ami városunk elődtelepülésein, Alsó- és Felsődabason, Sáriban, Gyónon, Dabasi-szőlőben és a hozzájuk tartozó területeken történt és értéket képvisel. A kutatásai témái gyakran jeles évfordulókhoz, kiemelkedő aktualitásokhoz kötődnek, cikkei közel húsz éve gazdagítják minden hónapban a Dabasi Újság hasábjait. Nevéhez fűződik gróf Vay Péter munkásságának újra felfedezése, a Sáriban üzemeltetett II. világháborús lokátorállomás működése, az Ungváry-birtok kisvasútjának története, Karacsné Takács Éva, Vay Sarolta, a Gyóni Géza Irodalmi Társaság és az 56-os forradalom mártírjai történetének feltárása.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2019
Klemencz Györgyné Újhartyánon született, ma is ott él családjával együtt. Az ócsai Bolyai János Gimnáziumban érettségizett. Ötvenhárom éve, 1966 óta dolgozik a Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézetben. 1969-ben államháztartási könyvelési szakképesítést szerzett, 1981-ben a Pénzügyi Számviteli Főiskola Pénzügyi Szakán közgazdász diplomát szerzett. Egy gyermeke van, Hajnalka, aki szintén az egészségügyben tevékenykedik, városunk egyik háziorvosa.
A rendelőintézet gazdasági hivatalának minden munkaterületén dolgozott, bejárta a szakmai ranglétrát. A diploma megszerzését követően is több képzésben részt vett, hogy mindig friss ismeretekkel végezhesse feladatát. Marika 1982-től látja el az intézet gazdasági igazgatói feladatait. 20 éve, 1999. április 1-jétől a képviselő-testület az intézmény vezetőjének választotta, azóta töretlen szorgalommal, szeretetteljes, példamutató gondossággal vezeti az intézetet.
A szakorvosi rendelőintézet a legnagyobb önálló intézménye városunknak, amely nem csak a Dabason élőket, hanem az egész térség közel 60ezer lakosát szolgálja. Az intézetben havonta 21 és 25 ezer között mozog a rendelésen megjelenő betegek létszáma, azaz leggyakrabban naponta meghaladja az 1000 főt. Évente több mint 550 műtétet végeznek az egynapos sebészeten. Ezt a bonyolult és összetett rendszert, ahol a szakorvosok, a szakdolgozók, a gazdasági iroda munkatársai, a műszaki feladatokat ellátók, összesen 144 dolgozó egyaránt segítik egymás munkáját, Marika nagy szakértelemmel, irányítja a dolgozók és a betegek megelégedésére.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2018
2018-ban a Gondoskodás Évében a Dabas Város Díszpolgára kitüntető címet a Képviselő-testület egy olyan személynek adományozta, aki immáron sok évtizede aktív résztvevője a város közéletének, vállalkozóként, különleges mezőgazdasági tevékenységet honosított meg településünkön. Tudományos ismereteit egyetemi oktatóként is kamatoztatta, tevékenységével nagyban hozzájárult településünk fejlődéséhez.
Dr. Eke Sándor 1947. március 15-én született, feleségével és családjával több évtizede Dabason él és alkot. Dr. Eke Sándor agrármérnök, Mezőgazdasági vállalkozó, a Virágpaletta Szövetkezet megalapítója és a Flóra Hungária Virágpiac megalapítója, egyetemi docens, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, a legismertebb liliomkertész az országban. Az 1978-79-től, azaz közel negyven éve foglalkozik virágtermesztéssel, 1986-tól liliomtermesztéssel több mint két hektáron. Az 1990-es évek második felében megalakított Virágpaletta Szövetkezet elnökeként Közép-európai virágkereskedelmi hálózatot hozott létre.
Korábbi fóliasátrait közel két évtizede holland típusú üvegházakra cserélte, a fentiek alátámasztják, hogy rendkívüli teljesítményével, ötletgazdagságával sokat tett és tesz a mezőgazdaság fejlesztéséért, különös tekintettel a Magyarországon egyedi terméknek számító liliom termesztésére és annak népszerűsítésére fektet hangsúlyt. Gazdaságát innovatív új technológiák alkalmazásával folyamatosan korszerűsíti. A család több nemzedéke is kiveszi részét a munkából.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2017
Bujdosó Géza 1951-ben született Budapesten. 1976-ban végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd 1980-82 között az Építész Mesteriskola posztgraduális képzésén vett részt. 1986-ban építész vezető tervezői minősítést kapott. 1976-tól tíz éven át az IPARTERV-ben dolgozott, majd 1987-ben megalapította a BOLTÍV Építészeti Kft.-t. 1995-től magas-és mélyépítési műszaki ellenőrként is dolgozik. Nős, két gyermek édesapja és öt unokája büszke nagypapája.
Elmondása szerint életművének jelentős része Dabashoz kötődik. A legjelentősebb munkái között tartja számon az első általa tervezett dabasi épületet a Gyóni Géza Általános Iskolát, amelyet éppen 30 éve nyitottak meg. Az intézmény 2005-2006-ban megvalósult bővítését és a jelenleg előkészítés alatt álló további tetőtér ráépítését is ő tervezte. Szintén az ő tervei alapján készültek el a Táncsics Mihály Gimnázium, a Kossuth Lajos Általános Iskola bővítései. Iskolái közül méreteivel és újszerű megoldásaival kiemelkedik a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium, amelynek a főépületét és a további bővítései is az ő tervei alapján készültek el. Emellett a sári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bővítményei és a Lurkó Óvoda tornaszobája is az ő nevéhez kötődik.
Műszaki ellenőrként és tervezőként is több műemlék épület helyreállításában működött közre. Valamint a Nándorfehérvári diadal 555. évfordulójára 2011-ben megtervezte a városunk főterén álló Kapisztrán-Hunyadi Emléktornyot, amelyet a város közössége közadakozásból építtetett meg. Ez az épület jelentősen meghatározza a városközpont arculatát. Munkásságát Dabas önkormányzata 2014-ben, a várossá válás 25. évfordulóján Pro Urbe Dabas-díjjal ismerte el.
Bujdosó Géza több mint három évtizede tevékenykedik városunkban, munkássága során mindig törekedett a lehető legjobb munkakapcsolatok kialakítására és ápolására.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2016
Dr. Heneráry László 1942. április 2-án született Budapesten. Családja Bácskából származik, ahol ősei Mária Terézia idején települtek meg, felmenői között olasz, sváb és magyar családok neveit olvashatjuk. Édesapja 1945 előtt magas rangú tisztviselőként dolgozott, ezért az 1960-as sikeres érettségi vizsgáját követően - bár családja orvosnak szánta – „osztályidegenként” nem sok esélye volt a sikeres felvételire, így a gyógyszerész karra jelentkezett, ahová maximális pontszámmal fel is vették.
Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg feleségével, és a gyógyszerészi diplomájuk megszerzése után két évig a sümegi patikában dolgoztak, majd a Pest megyei főgyógyszerész hívására 1968-ban érkeztek Dabasra. 1974-től 1990-ig dolgozott gyógyszertárvezető-helyettesként. Télessy István halálát követően kinevezték a patika vezetőjévé. 1995-ben – a gyógyszertárak „privatizációja” során megkapta a személyi jogot az Arany Kígyó Gyógyszertár vezetésére és működtetésére,amelyet azóta is családi vállalkozásban üzemeltetnek, hiszen 1991-ben leányuk, Csilla és vejük, Kántor Attila is itt kezdték meg gyógyszerészi hivatásukat. Közben 1993-ban felesége vezetésével megalapították a dabas-gyóni Szent Ferenc Gyógyszertárat, melyet szintén családi vállalkozásban működtetnek.
Hosszú éveken keresztül aktívan részt vállalt a gyógyszerészi szakmai közéletben, beválasztották a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerész Kamara országos elnökségébe is. 1972-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett , két szakágban szakgyógyszerész, több országos szakmai pályázaton első díjat nyert, közleményei, publikációi jelentek meg szakfolyóiratokban. Több mint tíz éven át részt vett a fiatal gyógyszerészek szakvizsgáztatásában. Munkájáért az egészségügyi minisztertől megkapta a „Kiváló Gyógyszerész,” az egyetem rektorától a „Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának Oktató Gyógyszerésze” kitüntető címeket.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2015
2015-ben a Jó cselekedetek Évében a Dabas Város Díszpolgára kitüntető címet a Képviselő-testület egy olyan személynek adományozta, aki immáron öt évtizede aktív résztvevője a város közéletének, orvosként, magánemberként odafigyelésével, empatikus személyiségével sokat tett hozzá a város életéhez. Ő nem más, mint Dr. Farkas Annamária, mindannyiunk Farkas doktor nénije.
Dr. Farkas Annamária 1934. november 20-án, Kisvárdán született, a család egyetlen kései gyermekeként. Orvosi diplomáját 1960. szeptember 17-én kapta meg. Első munkahelye a Berettyóújfalui Kórház volt, ahol 1960-tól 1964-ig, a gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítése megszerzéséig dolgozott. 1965-től dolgozik és él Dabason, ahol a sok-sok év alatt szinte minden családot megismert, talán nincs is olyan család, amely ne kötődne hozzá, az igazi, nagybetűs ORVOSHOZ.
A szakorvosi rendelőintézet csecsemő és gyermekgyógyászaként vezette a gyermekgyógyászati osztályt és az egykori járás területén Mozgó Szakorvosi Szolgálat keretében tanácsadói munkát is végzett. Ekkor még a térség egyetlen gyermekorvosa volt, így nem csoda, hogy valamennyi településen nagyon nagy elismerésnek örvend. A gyógyítás, a gondozás és a tanácsadás mind belefért a nap 24 órájába. Szabadidejében kapcsolatot tartott a kórházakkal, a klinikával, kongresszusokon fejlesztette tudását. Környezetét szívesen tanította szakmai ismeretekre, nevelte a szakma szeretetére. Munkáját mindig lelkiismeretesen és pontosan látta el. Mosolyogva fogadta a beteg kisgyerekeket, türelemmel és nagy szeretettel bánt velük és a szülőkkel, nagyszülőkkel, sőt gyakran szabadidejében is ellenőrizte, figyelemmel kísérte a betegek gyógyulását.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2014
A díjátadáskor elhangzott méltatás az alábbiakban olvasható:
Tokai László 1952. július 7-én született Budapesten. Családja gyóni, örkényi gyökerű. Édesapja cipésztanulóként került Gyónra, itt ismerkedett meg feleségével. Tokai László gyermekkorát Budapesten töltötte, itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd középiskolai végzettséget is Budapesten szerzett, mint autószerelő. Ifjúkorában is hűséges maradt Dabashoz és Gyónhoz, a nyári szünidőben sokat volt nagynénjeinél. Ebben az időszakban alakult ki természet tisztelete, a növény és állatvilág szeretete.
Feleségével, Judittal is Gyónon ismerkedett meg, majd 1977-ben kötöttek házasságot Akasztón. Gyermekeik, László és Róbert már Dabasra születtek. Családi életüket mindig a kölcsönös megértés, tisztelet és szeretet jellemezte.
Tokai László mindig aktív közösségi életet élt. Családjával együtt a helyi közösség motorjaivá váltak. Tagja és lövészetvezetője volt a Dabasi Lövész Klubnak, a Lantos Mihály Sportegyesületnek, a Kossuth Vadász Társaságnak, alapító tagja volt a felsődabasi Kisdabasért Egyesületnek. Társadalmi aktivitását jól jellemzi, hogy két közalapítvány kuratóriumi elnöki megbízatását is elvállalta. A Reménysugár Dabas és Kistérsége Fogyatékosokat Támogató Közalapítvány és a Serpico Közbiztonsági Közalapítvány kuratóriumi elnöke volt.
Több lövészversenyen indult és eredményesen szerepelt. Dabas Város Önkormányzata az Év Sportolója címmel tüntette ki a lövészetben elért eredményeiért.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2014
A díjátadáskor elhangzott méltatás az alábbiakban olvasható:
Bragyova György 90 évvel ezelőtt, Felsődabason született 1923 novemberében. Családja működtette az úgynevezett Tusák-Bragyova céget, amely szódaüzemből és szatócsboltból állt, de emellett gazdálkodással is foglalkoztak.
A korabeli Felsődabason a keresztény és zsidó családok kölcsönös szeretetben és tiszteletben éltek, a gyermekek élete alig különbözött, keresztény és zsidó származású gyerekek együtt jártak iskolába, baráti közösségeket alkottak. A községben mindenki képességei, tudása szerint hozzájárult a közösség életéhez, gyarapodásához. Így volt ez Gyuri bácsi családjával is. Mígnem a harmincas évek végére a gyanakvás és bűnbakkeresés, az egyre erősödő nemzetiszocialista, német nyomás megmételyezte a közösség életét.
A zsidóságot sújtó intézkedések, a munkaszolgálatos behívók, végül az 1944-es deportálások örökre szétszakították családját. A második világháborút követően hazatért Dabasra, majd egy éven keresztül várta hozzátartozóit, akik soha nem térhettek haza, majd úgy döntött, hogy új életet kezd az akkor formálódó Izraelben. Az újrakezdés ellenére lelke mélyén mindvégig hűséges maradt szülőföldjéhez, Felsődabashoz. Az elmúlt években újra felelevenedett a kapcsolata Dabassal, számos családdal heti szinten beszél. 90 éves kora ellenére ma is friss, jó szellemi állapotban van. Bragyova György gondolkodásmódját minden megpróbáltatás ellenére optimizmus jellemzi, csupa szív, életvidám. Vallja, hogy a „boldogsághoz elengedhetetlen, hogy gyűlölet helyett szeressék egymást az emberek, mert az élet rövid, és mi itt csak vendégek vagyunk, mindenki elmegy egyszer, az a fontos, hogy szeressük egymást."
DÍSZPOLGÁRUNK - 2013
Zelenák András 1938-ban született Gyónon tősgyökeres paraszt családban, felesége Zelenák Andrásné Mráz Erzsébet nyugalmazott óvónő, két fiúgyermekük és négy unokájuk van. Bandi bácsi családcentrikussága, kiegyensúlyozott családi élete mindig is példaértékű volt, de szűkebb és tágabb közösségekért való munkálkodása is követendő példa minden generáció számára.
Zelenák András a középiskolát, a Vasútgépészeti Technikumot, Budapesten, 1956 nyarán végezte el, majd felvételizett az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre. A középfokú képzés folytatásaként a Közlekedési karra jelentkezett, mégis az Általános Mérnök karra vették fel. Két félévet töltött el a mérnök karon, ahol a geológia, geodézia, és más építőtevékenységek alapjait ismerte meg. Ezeket későbbi munkája során eredményesen kamatoztatta. 1957-ben iratkozott át a Közlekedési Karra, amit 1962 nyarán végzett el. A közlekedési karon MÁV ösztöndíjjal tanulhatott, ami nagy anyagi segítséget jelentett szüleinek.
Első munkahelye a MÁV Északi Járműjavító Üzeme lett, itt szerezte a legtöbb ismeretet, tapasztalatot későbbi munkáihoz. 1972-től részt vett a dabasi szakképzésben. 1978-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem mérnök-tanári szakát. 1979-ben megszűnt a dabasi szakmunkás képzés, ezt követően néhány termelő üzemben, vállalkozásnál kapott munkát.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2012
Murányi László a gyóni evangélikus parókián született l937. augusztus 29-én, édesapja lelkészi feladatokat látott el a helyi egyházközösségben. Mindig büszkén vállalta gyóni-dabasi kötődését, és soha nem mulasztotta el hírül vinni országszerte mindazokat a pozitív értékeket, amelyeket ez a város képviselt és képvisel a jelenben is. Ismert televíziós személyiségként országos hírnévre tett szert, előadóművészként Gyóni Géza verseivel járta Magyarországot és az elszakított területeket, hogy a helyi származású költő munkásságát minden magyarhoz eljuttassa. Íróként, publicistaként mindig a társadalmi igazságot kereste, keresztyén-polgári, nemzeti értékrendjét mindig, minden hatalommal szemben vállalta.
A Chinoin Gyógyszergyárban 1955-től segédmunkásként, majd laboránsként dolgozott. Egy a Magyar Rádió által meghirdetett meghallgatás után került a rádióba bemondónak, majd a Magyar Televízióba, ahol ügyelőként, rendezőasszisztensként dolgozott több száz kisebb-nagyobb műsor készítésénél. 1964-ben szerepet kapott Szabó István, Álmodozások kora című első játékfilmjében.
Stúdiós műsorvezetője volt két olimpiának (1968 Mexico, 1972 München). l969-től a TV Híradó szerkesztője, majd műsorvezetője. Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán 1975-ben szerzett felsőfokú képesítést.
Dolgozott A HÉT című műsorban, készített több dokumentumfilmet is. Ezzel párhuzamosan a Magyar Rádió, határon túli magyarokhoz szóló "Szülőföldünk" című adásában évekig a napi Krónika szerkesztő-műsorvezetője. l984-től parlamenti tudósító, 1991-től a Parlamenti Napló Szerkesztőség-vezetője, főmunkatárs.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2011
Dr. Bodó Ágnes Pusztavacson született, ahol édesapja körorvosként dolgozott. Pusztavacson a háromgyermekes családban szép és tartalmas gyermekkora volt. Éleslátása, kiemelkedő tehetsége lehetővé tette, hogy édesapja pályáját, az orvoslást tűzze ki életcéljául. A boldog gyermekkort édesapja korai halála törte meg.
1954-ben Budapesten a Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett. Diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen „Summa cum laude” minősítéssel, 1960 október 1-jén szerezte meg. Szakorvosi képesítést társadalom orvostanból és orvosi laboratóriumi diagnosztikából szintén jeles minősítéssel szerzett. Szakmai gyakorlatait Kecskeméten a megyei KÖJÁL-nál és a Budapesti Szent Rókus Kórházban töltötte el.
1957. augusztus 18-án kötött házasságot férjével, dr. Palotai Sándorral, városunk feledhetetlen háziorvosával. Tőle 2009. augusztus 13-án bekövetkezett halála választotta el. Házasságukból egy leányuk született. Dr. Palotai Márta, aki a jogi pályát választotta. A több generáción keresztül ívelő orvosi pályát remélhetően unokája, Márk fogja folytatni.
1968-tól a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézet Laboratóriumának vezetője, és 1977. július 01-től az intézet vezetőjeként dolgozott. Igazgató főorvosi munkájával kezdődött az intézet fejlesztése. Irányítása alatt 1981-ben megépült a 17 munkahelyes új, korszerű szakorvosi rendelőintézet, megfelelő osztályokkal és felszereltséggel. Fáradhatatlanul törekedett kiváló szakorvosok, munkatársak felkeresésére, alkalmazására és a magas színvonalú gyógyító munka végzéséhez szükséges korszerű orvosi gépek beszerzésére.
Térségünkben dr. Bodó Ágnes neve összefonódott a helyi egészségüggyel, hiszen Táborfalvától Alsónémediig valamennyi orvos bátran fordulhat hozzá szakmai kérdésekkel, amelyekre mindig megoldást kapnak, akár az egészséggel kapcsolatosak, akár szociális jellegűek. Kimagasló tudása, éleslátása nem csak az egészségtudományra, hanem valamennyi tudományra is fogékonnyá tette.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2010
Id. Bábel Balázs 1920. március 22-én született 14. gyerekként. A 10. fiú közül ő a legfiatalabb.
A Bábel család tanyán élt, Gyóntól 3-4 km-re. Onnan járt be Balázs bácsi az iskolába. Ő mindössze 6 osztályt végzett, de a mai megfogalmazással: az életen át tartó tanulást önszorgalomból választotta. Sokat olvasott. Jól ismeri a magyar történelmet, az irodalmat. A politika még most is érdeklődésének tárgya. Fiatalkorában, a családi gazdaságban dolgozott, hiszen volt, amikor mind a 9 bátyja a fronton volt. Persze a helyi társadalmi életből is kivette részét: az akkori KALOT tagjaként több színdarabban játszott, a Barankovics-párt aktív tagja volt, a helyi egyházközség templomgondnokaként tevékenykedett.
29 évesen nősült. Felesége Karlik Julianna, aki szintén összetartó családból való. Egy fiuk, Balázs, és egy lányuk, Márta született. A gyereknevelésben következetes volt, a hitre nevelést olyannyira tartotta fontosnak, hogy hittanbeíratáskor bátran vállalta a vitát. Akkoriban a munkahelyi előremenetel akadálya volt, ha valaki gyakorolta a vallását. Majd fél évszázadon át volt a gyóni római katolikus templom gondnoka. Elmondhatja a zsoltárossal nyugodt szívvel: „szeretem Uram, házad ékességét”. Évtizedeken át a passióban Jézus szerepét énekelte. Temetéseken kántorizált.
Balázs bácsi a 60-as évektől Budapestre járt dolgozni. Ingázó volt nyugdíjas koráig. Hajnali 3-kor kelt, délután ért haza, majd a háztájiban folytatta a munkát. Kertjét mind a mai napig ő műveli, példát mutathatna bármelyik nagygazdaságnak. Ügyes kezű, kreatív emberként ismerik.
A közéleti szereplését kettévágta a kommunizmus, de a rendszerváltoztatáskor ismét bizakodva, fiatalos lendülettel, segítette a Keresztény Demokrata Néppárt munkáját. Sosem volt unalmas az ő társasága. Családi összejövetelen mindig biztosította a jókedvet. Trágárul sosem fejezte ki magát. Politikailag másként gondolkodókkal szemben sem ragadtatja el magát, kritikája közelebb áll az ironikus humorhoz, mint a letaglózó véleménynyilvánításhoz. A fiatalokkal sem lekezelő módon beszélt, inkább tanítgatta őket.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2009
2009-ben egy olyan személy vehette át a Dabas Város Díszpolgára címet, aki generációkon keresztül a dabasi ifjúság alakítását, formálását, tudásának gazdagítását tűzte ki céljául, és ezáltal a felnövekvő, felnőtté váló dabasiak gondolkodását, szülővárosukhoz való viszonyát, hazájukhoz való kötödését is nagyban befolyásolta. Ő Kiss István tanár úr, a Táncsics Mihály Gimnázium történelemtanára.
Kiss István tanár úr szinte az iskola megalapításától tagja a Táncsics Mihály Gimnázium tantestületének: 1970 óta oktatja, neveli a dabasi gimnazistákat a történelem szeretetére. A tárgyi ismeretek elsajátítását éppúgy fontosnak tartja, mint a gondolkodásra, a tudásból építkező egyéni véleményalkotásra való képesség kialakítását. Helyi, megyei és országos versenyeken való rendszeres részvételével, a történettudomány oktatásában elért eredményeivel a szakma egyik ismert és elismert személyisége. 1993-tól dolgozik Pest Megyei szaktanácsadóként többek között annak a tanár-csapatnak a vezetője, amelyik az egységes OKTV-re való felkészítés érdekében munkálkodik. 1993-tól szervezője a Pest megyei történelemversenynek, melynek döntőjét Dabason rendezik meg két kategóriában minden évben.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2008
A díjátadáskor elhangzott méltatás az alábbiakban olvasható:
1924. május 20-án született Arad megyében, Ópécskán. Iskoláit Gyulafehérváron, Aradon és Nagyváradon végezte. Orvosi tanulmányait Kolozsváron, a Ferenc József Tudományegyetemen, Marosvásárhelyen, az orvosi egyetemen és Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1949-ben doktorrá avatták.
1949-ben Gyöngyösön kezdte orvosi pályáját. 1950-ben Budapesten a László és István Kórház felnőtt és gyermeksebészetén dolgozott.
A baleseti sebészet és az ortopédia érdekelte, 1952-ben sebészeti szakvizsgát tett. Csontsebészeti érdeklődése miatt 1954-ben a Fodor József Csont-Izületi TBC Intézetbe került.
Szabolcs megyei kórház Csont-Izületi TBC intézet igazgató főorvosa lett. A nyírbélteki működése alatt kezdett tudományos kérdésekkel, publikációkkal foglalkozni.
1962-ben Szombathelyre a TBC kórházba került, csontsebészeti osztály szervezése céljából.
1963-1964-ig a Kölni Egyetem Ortopédiai Klinika tudományos munkatársa volt, majd Svájcba ment és a baleseti szakvizsgához szükséges gyakorlati idő megszerzése után hazajött.1964-ben Dabasra jött dolgozni, osztályvezető sebész szakfőorvosként, majd 1965-ben sikeres baleseti szakvizsgát tett.
1975-ben a strasbourg-i Centre de Traumatologie állami ösztöndíjas vendégkutatója.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2007 (1928-2018)
1928. május 23-án született Törökszentmiklóson. Dabason alapított családot, és az évtizedek folyamán fontos és aktív tagjává vált a város közösségének. Gyermekkora óta csökkentlátó, de sohasem veszítette el a hitét, mindig fontosnak tartotta, hogy sorstársaiért dolgozzon, visszaadja számukra a reményt.
Marika néni 1972-ben került városunkba. Előbb tagja lett a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének, majd maga is klubot alapított sorstársai számára. Több mint egy évtizeden keresztül volt a Vakok és Gyengénlátók Dabasi Egyesülete, az Együtt Könnyebb Klub elnöke. Tevékenységét a szövetség Louis Braille – emlékérem ezüst fokozatával díjazta.
Rendkívüli szociális érzékenységéhez nem mindennapos kreativitás társul. Művészi szinten műveli a tojáshímzést, amit városi rendezvények kézműves foglalkozásain gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt oktatott. 1993-ban Rómában leste el a technika lényegét egy apácától. Hímes tojásai számos rangos kiállításon is szerepeltek. Jelen voltak az 1998 Kézműves Remekei című tárlaton, 1999-ben a Tér – Forma – Stílus című kiállításon és 2003-ban a Kongresszusi Központban megrendezett Művészetterápia Világkongresszuson. A Zengővárkonyi Tojásmúzeum is őrzi Erdélyi Lajosné néhány munkáját.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2006
Dabas-Gyónon született és gyermekkorát is ott töltötte. Történelmi időkben -1956 őszén - kezdte el az általános iskolát és végig Gyónon tanult, járt a református, a zárdai, az evangélikus, a katolikus és a Zlinszky-iskolába. Az általános iskolát 1964-ben fejezte be, mindvégig kitűnő bizonyítvánnyal, majd az akkor induló Dabasi Gimnáziumba jelentkezett. A Sztavinovszky házaspár ösztönzésére 1968-ban a Szegedi József Attila Tudományegyetemen lett történelem-latin szakos hallgató. Az érdeklődése a régészet felé vitte, s 1973-ban történész-régész diplomát szerzett.
Ezután a Dabasi Nagyközségi Tanácsnál helyezkedett el művelődésügyi előadóként. Történészi pályafutása itt kezdődött el, ekkor fogott tanulmányok írásába. Dabas őstörténetéről, a település gazdag néprajzi szokásairól előadásokat is tartott. Újságot és évkönyvet szerkesztett, a Gyóni Géza Baráti Társaság titkára volt, ám pár év után, 1975-től már a Százhalombattai Városi Tanács közművelődési felügyelőjeként tevékenykedett. Munkája mellett szerzett még két diplomát, letett két szakvizsgát, több mint tíz éven át középiskolai óraadó tanár volt, az utóbbi időben pedig az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság tagjaként felkészítőket tart és vizsgáztat.
Közben rengeteget ír: eddig 13 önálló kötete, több száz tanulmánya és cikke jelent meg könyvekben, újságokban és lapokban, így a Dabasi Újságban is.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2005
Czagányi László Dabason született, majd itt töltötte iskolás éveit. Az itt elsajátított alapismeretek és gondolkodás is hozzájárult ahhoz, hogy a két nagy lehetőség közül - egyrészt a jogi pálya, másrészt a pedagógus pálya, ezen belül is a történelemtudomány - végül az utóbbi javára esett a választás.
Czagányi László helytörténészként mindig nagy érdeklődéssel fordult szülővárosa történelmi, kultúrtörténeti értékei felé. Megírta a Dabas környékén lévő települések monográfiáját, és magához, Dabashoz kötődő munkái is vannak. Ilyen például a Halász család története.
Folyamatosan ír cikksorozatokat, amelyek régebben a Tájszóban, esetenként az Odafigyelőben, utóbbi időben pedig a Dabasi Újság hasábjaiban olvashatók.
Czagányi László jelenleg Inárcson él, és idejének nagy részét történelmi, helytörténeti kutatással, írással tölti. Lexikális tudása, szerénysége és embersége példaértékű, ezekkel a tulajdonságaival örökre belopta magát volt tanítványai szívébe.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2004
1953-ban, a sáriak nagy napján, a templomszentelés (búcsú) ünnepén született. 1994-ben Dabas város 2. számú választókörzetében indult az önkormányzati választásokon a DAFI színeiben, és 379 szavazattal bejutott a képviselő-testületbe. 1994-98 közötti ciklusban választókörzetének egyéni képviselőjelöltjeként és a pénzügyi bizottság elnökeként végezte képviselői munkáját. A DAFI-s többségű önkormányzat ebben a négy évben egymilliárd Ft-tal gyarapította a várost. Az 1998. évi voksoláskor az emberek óriási fölénnyel újra képviselőnek választották. A választások után a pénzügyek mellé a gazdasági ügyeket is egy hatáskörbe vonta a képviselő-testület. A feladat kétségtelenül megnőtt. Az összevont bizottság élére Piroskát választották meg. A 2002-es választásokon a szavazói ismét kitüntették bizalmukkal Piroskát. Hasonlóan a korábbiakhoz, annyi szavazatot kapott, mint összes (7) ellenfele együttvéve - nyert és újra a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vezetésével bízta meg a képviselő-testület.
2003. december 28-án, hosszan tartó betegség után, elhunyt.
A 2004. évtől Fojta Istvánné Bálint Piroska is Dabas díszpolgárainak rangos névsorában szerepel, ám mindenki nagy bánatára csak halála után részesülhetett ebben az elismerésben. Képviselőként közel tíz évig szolgálta a dabasi népet, a várost, amelyet annyira szeretett. A Pénzügyi Bizottság vezetőjeként fontosnak tartotta a város lakóinak ügyét, az Önkormányzat intézményeinek sorsát, a Polgármesteri Hivatal, és az ott dolgozók ügyét.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2003
Kosztolányi Gyula 1940. április 15-én született Budapesten. Általános iskolai tanulmányait Felsődabason végezte, majd Ócsán a Bolyai János Gimnáziumban tanult tovább. Felsőfokú képesítést a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán (villamosmérnök), majd gépészmérnöki karán (villamosmérnök-tanár) szerzett. Az ELTE természettudományi karán egyéves intenzív fizikatanári továbbképzésen vett részt.
Szakmai vezetőképzésen Esztergomban a MÜM Szakmunkásképző Iskolai Vezetők Központi Vezetőképző Tanfolyamán vett részt, valamint jelen volt Hollandiában (Arnhem), Nagy Britanniában (Dudley), Magyarországon (Székesfehérvár, Budapest) a világbank által szervezett vezetőképzéseken is.
DÍSZPOLGÁRUNK - 2002
1950-ben Gyónon született. Gimnáziumi éveit a Kecskeméti piaristáknál töltötte. 1969-ben kezdte tanulmányait az Egri Hittudományi Főiskolán. 1976-ban pappá szentelték.
1980-ig vidéken volt Káplán. 1990-1992-ig a Központi Szeminárium prefektusa. 1992-1997-ig a Központi Szeminárium Spirituárisa. 1997-1999. között a Váci Szeminárium rektora. 1992-1997. között a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karának oktatója. 1994-1997-ig PPE Hittudományi Karának nappali tagozatának tanára. 1997-1999-ig a Váci Hittudományi Főiskolán oktatott. 1997-1999. között a Budapesti Kalazantium teológiai tanára. 1997-től pápai Káplán lett. 1999. február 24-én érsekké nevezték ki. 1999. április 10-én püspökké szentelték Kalocsán. 1999. június 25-től áll az egyház megyéje élén.
Azóta fáradhatatlanul dolgozik "Isten országáért" (püspöki jelmondata). Ha teheti, feltűnés nélkül megy útjaira. Közvetlen emberként ismerik.
Szívügye az ifjúság nevelése. Fontos számára a család, különös gonddal ápolja rokoni, de a baráti kapcsolatokat is.
A Magyar Katolikus Püspöki Karban ő az Ökumenikus bizottság elnöke, az Országos Egyházművészet és Műemléki Tanács elnöke, a Kultúra és Tömegtájékoztatás Bizottságának tagja.
Az Önkormányzat 2002. március 15-én Dabas Város Díszpolgára címet adományozta neki.
dr. Bábel Balázs érsekatya eddig megjelent, letölthető könyvei: IDE KATTINTVA
DÍSZPOLGÁRUNK - 2001
Püspöki tanácsos, ny. Plébános
1920. június 27.- 2010. július 31.
Bisztrai László atya 1920. június 27-én Szent László napján Madarason (Bács-Kiskun megye) született. Édesapja is László volt, aki borbély mesterséget folytatott. 1926-ban egy litániára hívta a katolikus iskola igazgatója, és akkor állt először az oltárhoz ministrálni. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ő pap szeretne lenni. 1927-ben felköltöztek Kispestre, és 1934-ben jelentkezett a Váci Szemináriumba felvételre. Szeptembertől az 5. osztályt már a váci piarista gimnáziumba kezdte, mint kis szeminarista papnövendék. 1938-ban érettségizett. 1943. június 20-án Pétery József váci püspök szentelte pappá.
Az első kápláni helye Vác- Felsővárosi plébánia volt. 1944 őszétől nagykátai káplán volt. 1945-ben Pestszenterzsébeten káplán, hitoktató, majd 1946-ban visszahelyezte a Püspök Úr Vác- Felsővárosba. 1951 őszén Vác Hétkápolna lelkésze. 1953-ban egy körlevelet kellett felolvasni, amit a párt íratott meg, és a Püspöki Kart kötelezték rá, hogy minden templomban olvassa fel a helyi plébános. A körlevél tartalmazta, hogy „a hívek hordják ki a trágyát a földekre”. Mivel Bisztrai László atya nem volt hajlandó ezt felolvasni, ezért 1954. január 8-án a Markó utcában megtartott zárt tárgyaláson 8 évi börtönre ítélték el: „a népi demokrácia megdöntésére irányuló fegyvertelen szervezkedésbe való aktív részvétel” vádjával. Innen vitték a váci börtönbe, ahol 3 évet töltött. 1956. szeptember 15-én engedték szabadon a börtönből őt, és még 25 papot.
1956 őszén a Püspök Úr Dunaharasztiba helyezte káplánnak. 1957-ben Kartalon szolgált. 1958 őszétől 1960-ig Ecsegen, már önálló plébános. 1961 őszén Szabadszállásra helyezte a Püspök Úr 1964-ig. Ez egy erős református hely volt, a katolikusok 13 kilométerre laktak Balázspusztán. Motorkerékpárral járta az utakat a Szentmisére vasárnaponként. 1964-ben 1971-ig Törtelre került plébánosnak. Bordányban 1971-től szolgált. 1972-ben 10 évig Ócsára került, itt elmélyült a Bokor papi közösségében. 1983-tól 1990-ig Ladánybene plébánosa, majd 1990-től 2003-ig Dabas-Gyón plébánosa lett. Nyugállományban Dabas-Gyón Zárdakert Idősek Otthona lelkésze.