Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. október 3. csütörtök
Helga
Holnap: Ferenc, Edvin, Zóra napja lesz

Helytörténeti anyagok

Háromért hatot 1944 novembere

1944 őszére ért a második világháború frontvonala Dabasi-Szőlők közelébe. A légitámadások és a veszteségek közepette elcsigázott, magát menteni és megvédeni kívánó emberek az óvóhelyekre, a szőlősi pincékbe húzódtak vissza. A kis falu határában a német és az orosz alakulatok összecsapásakor több katona is életét vesztette. Az orosz katonák megtorlásul a településrész lakói közül a háromért hatot vittek el, szülőt a gyermek mellől, fiatal, életerős férfiakat a családtól, a hitvestől szakítottak el, hogy a falu határában végezzék ki őket.
A 65 évvel ezelőtti eseményeket kutatta fel a szőlősi idősek visszaemlékezése alapján a MAG Televízió stábja és Feldman László, hogy megőrizzék az ártatlan áldozatok emlékét az utókornak, és a dokumentumfilmben bemutassák a második világháború megrázó időszakát.

A film szereplői valamennyien szőlősi polgárok:
Ambrus István, Dodog Ferencné, Farkas Józsefné, Farkas József (†2010), Gebura Pálné, Hefler Istvánné, Hefler István, Ladányi Árpádné, Precsinszki Józsefné, Precsinszki József

Szerkesztő: Tölli Andrea  Operatőr: Kátai Ferenc  Vágó: Balázs Zoltán   A felvételt készítette a MAG Televízió.

Dabas város történelmi értékei II. -  A dabasi Kossuth-hagyományok alapjai

2009 június 12-én, Kossuth László halálának 170. évfordulója alkalmából került sor a dabasi református templomban a Dabas város történelmi értékei című könyv második kötetének a bemutatására. A könyv Dabas város Önkormányzatának támogatásával készült és a Kossuth család dabasi kapcsolatait tárja fel az olvasók számára. A  könyv szerzője  Czagányi László helytörténész, aki az első kötet szerzője is volt.

A felvételeken a jubileumi megemlékezés és könyvbemutató alkalmából megszólal Csontos József a Dabasi Református Egyházközség református lelkésze, Kőszegi Zoltán Dabas Város Polgármestere, Sztavinovszky Győzőné  a könyv lektora valamint maga a szerző Czagányi László helytörténész.

75 éves a gyóni beton - ,,egekbe törő tempó, Istent kisértő gyorsaság"
2009-es esztendőben a 75. évfordulóhoz érkezett a Soroksár-Kecskemét transzkontinentális műút átadása és a Dabas - Gyón, között rendezett első motoros gyorsulási versenyek.
Az 1930-as évektől a magyar autó- és motorsport történetének színes, nemzetközi kitekintésben is jelentős fejezete kötődik Gyón községhez.
Az 5 kilométeres rekordpálya a Budapest-Belgrád nemzetközi főútvonal részeként létesült. A kivételes adottságú, nyílegyenes gyóni betonon kiváló eredmények születtek, sorra dőltek meg a hazai és a nemzetközi gyorsasági rekordok, a külföldi versenyzők Európa-szerte elvitték a gyóni pálya jó hírét. Az első hivatalos versenyre 1934. október 28-án vasárnap került sor.

Szerkesztő: Tölli Andrea  Operatőr: Kátai Ferenc  Vágó: Balázs Zoltán 


A gyóni Zlinszky-család  - Beszélgetés dr. Zlinszky Jánossal
a könyv szerzőjével
Zlinszky János professzor úr, volt alkotmánybíró, Dabas díszpolgára származásán, családján keresztül kötődik városunkhoz, elődei itt nyugosznak, a régi családi kúria pedig gyermekkori emlékeinek színtere. Zlinszky professzor úr úgy érezte, tartozik őseinek azzal, hogy megörökítse múltjukat, visszavezesse a bonyolult és szövevényes genealógiai szálakat a felvidéki Zlin városába, ahonnan útjára indult, majd egyre terebélyesedett és szerteágazott a Zlinszky família.

Komoly dokumentumkészlet – levelek, okmányok, címerek, adatok, naplók, feljegyzések – állt rendelkezésére, és a hiányzó információkat a család örömest kiegészítette, de nemcsak adatokkal szolgáltak, hanem javaslatokkal, jó tanácsokkal is. A professzor úr felvállalta, hogy megörökíti a gyóni Zlinszky-család történetét, egy furcsa, műfaji sokszínűségében érdekfeszítő könyvben, amely száraz genealógiai adatokon túl szépen, emberien megrajzolt portrékat, mosolyra fakasztó történeteket, anekdotákat
is tartalmaz. Az ősök arcképcsarnoka megelevenedik, emberközelbe kerül, megismerjük életüket, elveiket, világnézetüket, nagyságuk szerényen, de határozottan bontakozik ki az olvasó szeme előtt. ( részlet : Dabasi Újság 2009. októberi számából )

Szerkesztő: Tölli Andrea  Operatőr: Kátai Ferenc  Vágó: Balázs Zoltán 

DABASI DOBOS VILÁGZENEI GÁLA IV. 2008. szeptember. 20.

2005-ben útjára indítottunk egy olyan rendezvényt, amely a királyi dobosok volt lakhelyének dobos-ütős kultuszát eleveníti fel és hozza vissza a köztudatba. Talán történelem, talán legenda, hogy itt a középkorban dobosok laktak, akik riasztották a király seregét, ha ellenség tört be az országba. Tény, hogy a köznévből tulajdonnévvé minősült szóban végbement törvényszerű hangtani változások ( dabas- dobos ) valószínűvé teszik ezt a feltételezést. A Dabas helységnév egy középkori hangtani állapotot őriz. Ezért éreztük fontosnak, hogy egy igazi, fergeteges dobgálával elevenítsük fel múltunk hagyományait, és virtuóz ütős formációk játékával ébresztgessük a bennünk szunnyadó ősi ritmusérzéket. 


A Világzenei Gála résztvevői:
Kalinba ütőegyüttes, Dabasi Dobos Ovisok és Sulisok, Győri ütőegyüttes, Bennárik Dóra, Djabe együttes, Kalinba ütőegyüttes, Napra zenekar

Rendező: Martonosi György

Szerkesztő: Tölli Andrea  Operatőr: Kátai Ferenc, Majer György Zoltán  Vágó: Balázs Zoltán Design: Majer György Zoltán A felvételt készítette a MAG Televízió


Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.