DÍSZPOLGÁRUNK - 2011
Dr. Bodó Ágnes Pusztavacson született, ahol édesapja körorvosként dolgozott. Pusztavacson a háromgyermekes családban szép és tartalmas gyermekkora volt. Éleslátása, kiemelkedő tehetsége lehetővé tette, hogy édesapja pályáját, az orvoslást tűzze ki életcéljául. A boldog gyermekkort édesapja korai halála törte meg.
1954-ben Budapesten a Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett. Diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen „Summa cum laude” minősítéssel, 1960 október 1-jén szerezte meg. Szakorvosi képesítést társadalom orvostanból és orvosi laboratóriumi diagnosztikából szintén jeles minősítéssel szerzett. Szakmai gyakorlatait Kecskeméten a megyei KÖJÁL-nál és a Budapesti Szent Rókus Kórházban töltötte el.
1957. augusztus 18-án kötött házasságot férjével, dr. Palotai Sándorral, városunk feledhetetlen háziorvosával. Tőle 2009. augusztus 13-án bekövetkezett halála választotta el. Házasságukból egy leányuk született. Dr. Palotai Márta, aki a jogi pályát választotta. A több generáción keresztül ívelő orvosi pályát remélhetően unokája, Márk fogja folytatni.
1968-tól a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézet Laboratóriumának vezetője, és 1977. július 01-től az intézet vezetőjeként dolgozott. Igazgató főorvosi munkájával kezdődött az intézet fejlesztése. Irányítása alatt 1981-ben megépült a 17 munkahelyes új, korszerű szakorvosi rendelőintézet, megfelelő osztályokkal és felszereltséggel. Fáradhatatlanul törekedett kiváló szakorvosok, munkatársak felkeresésére, alkalmazására és a magas színvonalú gyógyító munka végzéséhez szükséges korszerű orvosi gépek beszerzésére.
Térségünkben dr. Bodó Ágnes neve összefonódott a helyi egészségüggyel, hiszen Táborfalvától Alsónémediig valamennyi orvos bátran fordulhat hozzá szakmai kérdésekkel, amelyekre mindig megoldást kapnak, akár az egészséggel kapcsolatosak, akár szociális jellegűek. Kimagasló tudása, éleslátása nem csak az egészségtudományra, hanem valamennyi tudományra is fogékonnyá tette.
Emberi nagyságát azonban nem kizárólag a tehetsége adja, hanem az, ahogyan a közelében élő emberek gondjaira, problémáira figyel, és mindig megoldást talál, segítséget nyújt. Biztonságot ad jelenléte. Önzetlen segítésére a betegek, munkatársak és hozzátartozóik mindig, szükség esetén vasárnap is számíthatnak. Ragyogó eszének tudható be, ahogyan szinte minden betegségről részletes információt tud adni, mellyel segíti kollégáit a helyes diagnózis felállításában.
Tartalmas szakmai munkájának részeként 1988-tól a Laboratóriumi Szakmai Kollégium tagja volt és Pest Megye Szakfelügyelő Főorvosa. 1989-ben laboratóriumi témájú Nemzetköz Orvos Kongresszust szervezett Dabason, ahol 15 ország képviselői vettek részt. Népegészségügyi tárgyú kutatómunkában is részt vett, amellyel kapcsolatban publikációi jelentek meg külföldi szaklapokban is.
A főorvos asszony példát mutat orvosként és emberként egyaránt. Kiemelkedő etikai érzékével a rábízott titkokat megtartja, mindig kész megbocsátani. Fáradhatatlanul törekszik a jóra és másokat is a jóra buzdít. Bizonyítja ezt az irodalomban, a képzőművészetben való jártassága, környezetének széppé varázsolása, a testmozgás iránti igénye és hasznosságának hangsúlyozása.