Lakóhelyünk egy részének története „IV. Béla idejében már elkezdődött, de a tatárjáráskor minden elpusztult, a 15. század közepére ismét lakott a település, a török hódoltság végére az egész környék elnéptelenedett, 1700-as évektől új birtokos és új lakosság telepedett le a mai városrészeken, amelyek a 19. század második felében indultak igazán fejlődésnek.1970-re Dabas így érte el a 13000-es, valóban kisvárosias népességet, s miután a fejlesztési prioritások nyomán kiépültek a várossá nyilvánítás infrastrukturális feltételei, nagyközségi, 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott, melyre 1989-ben a várossá nyilvánítás tett pontot.”

Az idézett helytörténeti adatokban, pillanatok alatt többszáz évet foglaltunk össze, kicsit úgy értelmezve településünket, mint ahogy egy mese kezdődik: „Hol volt, hol nem volt”. Viszont annál inkább Bennünk él! Hogy milyen történésekkel, eseményekkel, lakókkal, közösségekkel, sajátoságokkal, szemléletmóddal, változásokkal alakult napjainkig?

Ehhez a tudás, az emlék, az érték, az érdeklődés, a leleményesség, a befogadás Bennünk van. Így a jelen lakosságának feladata megörökíteni városunk történetének részleteit, folytatni a 700 éves Dabas jubileumára 1970-ben elkészített monográfiát, az azóta eltelt 50 év változásaival, a település fejlődésének összefoglalásával, dokumentálni az itt élők szívében-lelkében élő képeket és gondolatokat, közösen megfogalmazni az elkövetkező évekhez, évtizedekhez vezető utat. Mindezekhez várjuk az idei esztendőben:

• a 75. életévüket betöltő időskorúak történeteit és helytörténetünk kutatóinak írásait a Dabasi Kalendárium szerkesztéséhez,
• a hét és féléves kisiskolásokat és pedagógusaikat a Dabasi Rajzoskönyv elkészítéséhez
• 750 perc zenei műsorra a Dabasi Dobos Óvodásokat és bármilyen hangszeren zenélőket
• webgalériába és fotókönyvbe az ez évi élmény és dokumentumfotókat
• városunkat bemutató verseket a Településünk versei kötethez
• 750 szeletes dobostorta-falókat a Dabasi Napokra tervezett rekordkísérlethez
• a motoros emlékkörhöz 750 motorkereket
• kreatív alkotókat a DOBOS DABAS kiállítás létrehozásához
• a Nagyi-Unoka helytörténeti vetélkedőre jelentkezőket
• az új dabasi címert, egyedi és alkalmi képeslapot, bélyeget, pecsétet és a gyűjtőiket is
• az egészségükre figyelő napi 750 lépést számolókat
• a régi fotók őrzőit - a településalbum folytatásához
• a DALMA-FA almáit elkészítőket
• a 750 szőlőtőke és 750 diófa ültetőit
• a polgármesteri hivatal bejáratánál ücsörgő királyi dobos bronzszobrát
• és a dabasiak további ötleteit, mert közös ünnepünk ebben az esztendőben az IDŐ, a múlt és a jelen ünnepe.

Szavakban, rajzokkal, fotókkal, gyalog vagy motorkerékpárral, növényekkel vagy könyvekkel, alkotásban vagy rekordokban, zenében vagy versben éljük meg településünk évfordulóját?

Főként rajtunk múlik. A paletta sokszínű és bővíthető, amelyből választhatunk.

Kívánom, hogy a jubileumi események adjanak örömteli élményeket a dabasiaknak a királyi dobosok lakóhelyén, fedezzük fel, hogy Ők, az elődeink, valahol bennünk élnek.

Pálinkásné Balázs Tünde