Dabas város testvértelepülései:
1999. XII.17. Besztercebánya - Szlovákia
2001. IX. 22. Trzic - Szlovénia
2004. I. 29. Barót - Erdély
2006. Albenga - Olaszország
2007. Zenta - Délvidék
2010. Staunton - Virginia (USA)
2012. Kalinkovo - Szlovákia
2012. Újpalota - (Budapest XV. kerület)
2014. Ajton - Erdély
2016. Munkács - Kárpátalja
2017. Abrudbánya - Erdély
A város Közép-Szlovákiában található, 200 km-re Bratislavatól (Pozsony) és 175 km-re Budapesttől.
Besztercebánya egy festői medencében helyezkedik el, amelynek egyik oldalát a Hron folyó mossa, a másik oldalán pedig az Alacsony-Tátra és a Magas-Tátra, valamint a Kremnicai-hegyek emelkednek. A város fontos turisztikai központ, télen-nyáron a turisták rendelkezésére áll.
Az első feljegyzések a városról még a kora XIII. századból valók. Egyike volt a legnagyobb bányavárosoknak a XV. és XVI. században. A bányászat meghatározó volt a város életében, s még a mai napig is folyik az ezüst és más fémek bányászata.
1989 óta Besztercebányán nagy változások mentek végbe. A legtöbb értékes történelmi épületet felújították, valamint a főteret is teljesen átalakították. A város mostanra Közép-Szlovákia kulturális és adminisztrációs központja lett. A város lakossága több mint 90000 fő.
Trzic Szlovénia fővárosától, Ljubljanától 45 km-re helyezkedik el. Bárhonnan könnyen és gyorsan elérhető: az osztrák határ 12 km-re, nemzetközi repülőtér pedig 20 km-re található. A városkának 3920 lakosa van.
A Karavanka hegység lábánál fekvő vidék már a római korban is lakott volt. 1492-ben III. Fredrik császár emelte városi rangra a települést. 1811-ben egy hatalmas tűzvész több mint 200 épületet pusztított el. Ezután hozták azt a törvényt, mely szerint az újjáépítendő házakra csak vasajtókat és vasredőnyöket lehetett felszerelni.
A történelmi városrészben tett séta alkalmával érdemes megtekinteni a trzic-i múzeum őskori kiállítását, valamint a város neves költőjének, Vojteh Kurnik házát.
A környék festői tájai, hegyei kiváló túrázási lehetőségeket nyújtanak az idelátogató turistáknak, télen és nyáron egyaránt.
Barót Kovászna megyében, Erdővidéken található kisváros. A Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.
A régészeti leletek bizonysága szerint már az őskorban lakott. Nevének első írásos említése az 1224-ben kelt Andreánum-ban található, melyben II.András király Barótot a szászoknak adományozott föld egyik határpontjaként jelöli meg. Itt Boralt néven említik a települést. A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza. Nevét illetően egy mondát is megőrzött a szájhagyomány, miszerint a tatárjárás ideje alatt a magyar nép üldözött vadként bujdosott az erdők rengetegében. Egy együtt bujdosó szerelmespár megpillantván e szép völgyet felkiáltott: „Bár ott lenne nyugalmunk helye!”. Oda is telepedtek, és alapítói lettek a falunak, melyet első felkiáltásukról neveztek Bárottnak, ebből később Barót lett.
Lakosainak száma a hozzá tartozó falvakkal (Felsőhegy, Tornyos, Kevi) együtt nagyjából 23 ezer fő amelyből 85%-ék magyar, 10% szerb, 5 % pedig egyéb nemzetiségű.
Zenta területe már ősidők óta lakott hely volt. Ezt bizonyítja a számos lelet, bronz-és agyagtárgyak, melyeket a várostól délre eső területen találtak.
Zenta az európai városok második nemzedékéhez tartozik, a nagy népvándorlások kaotikus örvénylése után születik valahol a középkor hajnalán hála annak, hogy itt kiváló átkelőhely van a Tiszán. Annak ellenére, hogy a város történelmi múltjának emlékeivel a városba látogató idegen sehol sem találkozik, Zenta mégis történelmi város. Legalább 800 év mozgalmas és tragikus múltja teszi történelmivé.
Albenga város Észak-Olaszországban, Liguria régió tengerpartján, Savona megye területén. A város lakossága 24 000 fő volt 2010-ben.
A római kikötőváros, Albium Ingaunum a középkorig szerepet játszott a tengeri kereskedelemben. A tenger azonban visszahúzódott, és a mai Albengának nevezett város a Centa-folyó partján rekedt. A város nevezetességei a román stílusú téglaépületek, különösképp a San Michele-katedrális körül álló három 13. századi torony.
Pozsonytól 16 km-re délkeletre, a Duna bal partján fekszik. 2011-ben 1170 lakosából 849 szlovák, 296 magyar, 6 cseh, 4 orosz, 1-1 cigány és morva, 5 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.
A települést 1258-ban Dénesd határleírásában említik először. 1288-ban „Scemet” alakban említik. A pozsonyi királyi váruradalomhoz tartozott. Következő említése 1306-ban történt Hertlin pozsonyi bíró, valamint a Szentgyörgyi és Bazini grófok közti birtokvitával kapcsolatban. 1336-ban Guthori János és a bazini Sebus között a pozsonyi káptalan előtt lefolytatott vitával kapcsolatban említik. 1343-ban "Zemeth", 1351-ben " Oudarnukzemet" alakban említik, lakói királyi udvarnokok voltak.
Ajton (máskép Ajtony, románul Aiton, németül Eiten) Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében található. 2002-ben 727 lakosából 559 volt román és 165 magyar nemzetiségű; 352 görög katolikus, 180 ortodox, 139 református és 41 pünkösdista vallású.
A község környékén kora rézkori leleteket tártak fel. A 18. században itt találtak egy kb. 108-ból származó római mérföldkövet (miliarum), amelynek tanúsága szerint a Potaissától eddig húzódó utat a cohors I hispanorum miliaria építette.
A település első okleveles említése 1320-ban és 1323-ban a pápai tizedjegyzékben fordul elő: Ohthunth de Comitatu de Kulus. Ebben az időben már templomos hely volt. 1316 előtt a falu a Zsombor nembeli Lőrinc fia István birtoka volt. A 15. században köznemesi családok, a 18. században a Kemény és a Bethlen család birtokolta. Az 1922-es agrárreform előtt legnagyobb földbirtokosa a Zeyk család volt.1878-ban tagosították határát, ekkor tértek át a kétfordulós földművelésről a négyfordulósra. Magyar lakói elsősorban a györgyfalvai és (amíg léteztek) a rődi magyarokkal házasodtak.
Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik. Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá.
Abrudbánya Romániában, Fehér megyében található, Erdély egyik legfestőibb történelmi városközpontjával rendelkező helysége.