2019. október 17. csütörtök
Hedvig, Hédi
Holnap: Lukács napja lesz

Testvérvárosaink

Zenta

Zenta 13

Lakosainak száma a hozzá tartozó falvakkal (Felsőhegy, Tornyos, Kevi) együtt nagyjából 23 ezer fő amelyből 85%-ék magyar, 10% szerb, 5 % pedig egyéb nemzetiségű.

Zenta területe már ősidők óta lakott hely volt. Ezt bizonyítja a számos lelet, bronz-és agyagtárgyak, melyeket a várostól délre eső területen találtak.

Zenta az európai városok második nemzedékéhez tartozik, a nagy népvándorlások kaotikus örvénylése után születik valahol a középkor hajnalán hála annak, hogy itt kiváló átkelőhely van a Tiszán. Annak ellenére, hogy a város történelmi múltjának emlékeivel a városba látogató idegen sehol sem találkozik, Zenta mégis történelmi város. Legalább 800 év mozgalmas és tragikus múltja teszi történelmivé.

 

zenta14

A város neve II. András árpádházi király uralkodása alatt 1216-ban bukkan fel először egy oklevélben, mely szerint Saul ispán özvegye földet ajándékozott a "Zenthai klastromnak" (monostornak). A település ekkor már virágzó; népes egyházi hely melyet később a tatárjárás pusztít el.

Zenta az 1367. és az 1389. években már úgy szerepel a korabeli okiratokban mint a budai káptalan birtoka - révjoggal együtt. A budai káptalan birtokaként fejlődésnek indul. Mint fontos tiszai átkelőhely rövidesen Dél-Magyarország legfontosabb kereskedelmi gócpontjává válik.

1475-ben a szegedi lakosság fegyveres úton elfoglalja a várost - ezzel véve elégtételt - mivel a révjogul rendelkező Zenta vámot vet ki a Szerémségből Szegedre szállított borokra. Ezután a város Szeged tulajdonába kerül.

Ekkor kezdődhetett a budai káptalan azon törekvése, hogy Szegedhez hasonlóan Zenta városát is a szabad királyi városok rangjára emeltesse - visszaállítván ezzel a város függetlenségét is.

A káptalan ezen igyekezete Mátyás király uralkodása alatt nem járt sikerrel, míg végül az engedékenyebb II. Ulászló királyt sikerült rávenni erre, aki 1494 októberében - Erdélyből való hazatértekor - Zentánál kelt át a Tiszán és tartózkodott itt pár napot a káptalan vendégeként.

zenta13

II. Ulászló a város további fejlődése szempontjából oly nagy fontosságú oklevelet 1506 február 1-én bocsátotta ki megadván Zentának Szeged összes kiváltságait.

A város ekkor címert és pecsétet is kap, melyben a búzakalász és a kecsege a különösen fejlett mezőgazdaságról és halászatról tanúskodik, a két keresztben fekvő kulcs pedig a budai káptalan templomának védőszentjét, Szent Pétert szimbolizálja (ma is ez a város címere).

E kiváltságlevél fontos állomása Zenta történetének. Szabad királyi városi rangja csakhamar külsejében is kifejezésre jut. Egy-két utcája már európai mércével mérhető. A kiváltságlevél birtokában a varos alig győzi befogadni a kitűnő mesteremberek és a gazdag kereskedők hadát.

A város rohamos fejlődésének a Dózsa-féle parasztlázadás okozza az első törését, majd a mohácsi tragédia végleg megpecsételi a sorsát. A török hadak a várost lerombolták, lakóit megölték vagy elhurcolták. Ezután már csak átkelőhelyként használták, majd később erődítést emeltek a város helyén.

A XVI. század vége felé szerb betelepülők szivárognak be a török katonaság nyomában a gyéren lakott településre, akik halászattal és pásztorkodással foglalkoznak. A XVII. század első évtizedében 6-700 lelket számlál a község.

zenta10

A város a török uralom alatt jelentéktelen hely, de egyszerre megtanulják a nevét, amikor híre megy, hogy Savoyai Eugén herceg hadserege Zenta alatt rnegsemmisítő vereséget mért a még mindig tekintélyes katonai erővel rendelkező török seregre, magának a szultánnak, II. Musztafának a szeme láttára.

A Savoyai által vezetett egyesült hadak zentai győzelme 1697. szeptember 11-én világtörténelmi jelentőségű, ugyanis ezzel a győzelemmel szabadult fel majdnem egész Magyarország az oszmán hódítás alól. E csata következménye az 1699-ben megkötött karlócai béke, mellyel lezárul a törökök közép-európai térhódítása.

E felszabadító háborúk után Zentát is az elpusztult városok soraiban találjuk. Az eztán kirobbanó Rákóczi vezette szabadságharc hullámai ide is elgyűrűznek.

A Rákóczi-féle szabadságharc után a község tengődik, főleg szerb határőrök tanyáznak benne és csak "Széntai sánc" néven tartják számon, amely a nemrég alakult katonai határőrvidékhez tartozik. 1715-ben III. Károly osztrák császár harmincadhivatalt létesít a községben, de a vámszedés alig jövedelmez valamit.

I751-ben Mária Terézia kiváltságos koronakerületté változtatja a Tiszamentét (Tiszai Koronakerület) és nagy gazdasági kedvezményekben részesíti az itt élőket és az ide települni szándékozókat.

1753-ban 93 magyar családból álló telepes csoport érkezik Zentára Jászságból, Heves és Hont megyékből, akik itt megtelepednek, felépítik otthonaikat, földet művelnek, gazdálkodnak.

A megtelepedett magyar lakosság felépíti első templomát és az ezt követő években lassan az itt lakók összetétele is átrendeződik: közel 1200 magyar és 600 szerb lakosa van a községnek.

zenta16

1774-ben az uralkodónő újabb kiváltságlevelet ad a városnak, kiterjesztvén a kedvezményeket az újonnan betelepült lakosokra is.

1769-ben nagy tűzvész pusztítja el a várost, de kamarai segítséggel ezt hamar kiheveri.

A XVIII. század utolsó évtizedében Zenta látványos fejlődésnek indul. Vízi- és szárazmalmot létesítenek, az utak mentén eperfa-sorokat telepítenek, epreskerteket hoznak létre, fellendül a selyemtenyésztés és a kézműipar, a céhrendszer virágkorát éli. A lakosság vagyonosodik. A városhoz tartozó 64 ezer hold kiterjedésű határban tízezrével legel a szarvasmarha, ló, juh és sertés. A lakosság száma kb. 7000 fő. 1833-ban kórház létesül, elsőként Bács megyében.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt a lázadó szerb csapatok Zenta ellen vonulnak és az ártatlan polgári lakosság körében nagy mészárlást hajtanak végre. Az áldozatok száma 2 ezernél is több. A szabadságharc bukása után a lakosság tetemesen megfogyatkozik. Ekkor a városnak közel 15000 lakosa van.

A Bach-korszak nem kedvez sem a gazdaság-, sem pedig a politikai kibontakozásnak. A fejlődés megtorpan, visszaesik.

1866-ban a város óvodát létesít, Szabadka után másodikként a vármegyében.

 

 

zenta12

Az 1867-es kiegyezés után a fejlődés végre megindul. Középületeket emelnek, iskolákat alapítanak és 1873-ban felépül az első fahíd a Tiszán. Közben a város több ízben is hasztalan követeli vissza a II. Ulászlótól 1506-ban kapod törvényhatósági jogát.

1889-ban megnyílik a Szabadka-Horgos-Zenta-Becse, illetve a Szabadka-Zenta vasútvonal, így a város is bekapcsolódik az országos hálózatba és a gazdasági vérkeringésbe: Az 1890-es évek elején a zentai járáshoz 4 község tartozik 42 ezer lakossal, magának a városnak kb. 26 ezer lakosa van, közülük 23 ezer magyar, 2200 szerb, 1200 izraelita, stb.

1895-ben 1. Ferenc József császár és király Zentára látogat, hogy megszemlélje a környéken tarlott hadgyakorlatot. A város milliós kölcsönt vesz fel és készül az uralkodó látogatására. Ezzel új korszak indul a város életében. Utcákat köveznek ki, a királyi látogatás maradandó emlékeként utakat aszfaltoznak és bevezetik a villanyvilágítást, s ezzel Zenta városa az egész Délvidéken elsőnek kap elektromos világítást, mely akkor ritkaságszámba ment.

 

zenta05Ekkor a városnak van már algimnáziuma, polgári leányiskolája, elemi és iparos inasiskolája, mezőgazdasági tanintézete, kórhaza, vasúti- és gőzhajó állomása, posta és távíróhivatala. 1899-ben városi telefonhálózat létesül. Mindezek mellett fejlett kereskedelmi hálózattal és gabonaközponttal rendelkezik, van négy pénzintézete, két nyomdája, két helyi újságja és számos kulturális s egyéb egyesület áll a lakosság szolgálatában.

 

 

 

 

zenta09

A fejlődés a századfordulót követő évtizedekben is tart. 1908-ban megépül a páratlanul szép, vadgesztenyesorral szegélyezett rakpart, majd a tiszai vashíd. Egy évvel később országos tekintetben is egyedülálló munkástelep épül a városban, hogy enyhítsen a lakásgondokon.

1911-ben leég a Városháza és a nagytemplom. A város új, monumentális Városházát építtet, ugyanakkor több jelentős, művészi stílusú épület épül.

1915-ben átvezetik a korábban megépült tiszai hídon a vasúti pályát, összekötve a bácskai és a bánáti vasúti hálózatot, mellyel ez a vonal nemzetközi jelentőségűvé vált. Ezután itt halad keresztül az Orient-express északi (bukaresti) szárnya.

Az első világháború befejeztével, 1918 november 16-án szerb csapatok szállják meg a várost, majd a trianoni békeszerződéssel Zenta is az új délszláv államhoz kerül.

zenta06

1922-ben Zentán alakul meg az országos Magyar Párt, a jugoszláviai magyarok első politikai szervezete az új államban.

Az impériumváltás következtében a város gazdasági fejlődése megtorpan, s elveszti korábbi nagy gazdagságát a földkisajátítások következtében. A két világháború között iskolái egy részét megszüntetik, gimnáziumát négyosztályosra fokozzák le. A fejletlen közállapotok nem kedveznek a korábbihoz hasonló kibontakozásokhoz.

A második világháború alatt a város számos polgára esett áldozatul először a náci-, majd a bolsevik terrornak.

Az újjáépítés éveiben a községet elkerülik a nagy gazdasági beruházások. A lakosság zöme mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, változás csak az ötvenes évek múltával jelentkezik.

zenta02

Az 1960-as évek elején megépül az új tiszai híd, a jugoszláv hadsereg által 1941-ben felrobbantott helyén, mely meggyorsítja a gazdasági életbe való bekapcsolódást. Ekkor épül fel a cukorgyár, mely a legjelentősebb ipari objektummá vált. Később kiépül a várostól délre fekvő ipari zóna és a kikötő, melyet sajnos a zentai csata színhelyére telepítettek.

A város gazdasági életében még ma is a mezőgazdaság a meghatározó ágazat. Jelenleg a község területén több mint félszáz vállalat és újabban számottevő magánvállalkozás tevékenykedik.


Kulturális viszonylatban a városnak van művelődési háza, könyvtára, múzeuma, művésztelepe, történelmi levéltára stb. Vallási tekintetben öt r. katolikus és egy görög-keleti templom, illetve néhány imaház áll a különböző felekezetekhez tartozó hívek rendelkezésére.

A város valamikori színvonalas középiskoláinak egy részét megszüntették, különálló elemi iskoláit összevonták. Ma 3 közép (a korábbi öt helyett) - és öt elemi iskola, valamint 10 óvoda áll a nevelés szolgálatában.

A hetvenes évek második felében a város déli részén fekvő tiszai árteret feltöltötték, és több száz család befogadására alkalmas lakótelepet létesítettek rajta.

A városközpont közelében, a Tisza-parton kiépített rakpart - szép vadgesztenyesorával - kedvelt sétahely. Sajnálatos, hogy a régi, patinás, tagolt rakpartot 1984-ben átépítették, leegyszerűsítették.

A Tisza bal partján a várossal szemben homokos, strandolásra alkalmas hely található. A folyó kiválóan alkalmas sporthorgászatra, erdős partrésze kirándulásokra és táborozásokra.

Az 1866-ban a várostól északra létesített 34 holdnyi Népkertet már akkor is rekreációs célokra szánták: "…mely népes, vagyonos s ma-holnap az előkelőbb városok sorába tartozandó városunknak dicsére, emelésére s az azt óhajtóknak üde levegővel, szórakozással szolgáland…", ahol ma labdarúgóstadion, atlétikai pálya, uszodák, teniszpályák, tekepálya, kosárlabdapálya és játszótér van.

Az 1991-es népszámlálás szerint a városnak 23 ezer lakosa van, ennek 85%-a magyar, 10%-a szerb és 5%-a egyéb nemzetiségű.

 
zenta01  zenta07 

 
Linkek:
 
http://www.zenta-senta.co.rs/

http://www.sentainfo.org/index.php?page=archivum&CurrentPage=4

 

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM