A díjátadáskor elhangzott méltatás az alábbiakban olvasható:
Bragyova György 90 évvel ezelőtt, Felsődabason született 1923 novemberében. Családja működtette az úgynevezett Tusák-Bragyova céget, amely szódaüzemből és szatócsboltból állt, de emellett gazdálkodással is foglalkoztak.
A korabeli Felsődabason a keresztény és zsidó családok kölcsönös szeretetben és tiszteletben éltek, a gyermekek élete alig különbözött, keresztény és zsidó származású gyerekek együtt jártak iskolába, baráti közösségeket alkottak. A községben mindenki képességei, tudása szerint hozzájárult a közösség életéhez, gyarapodásához. Így volt ez Gyuri bácsi családjával is. Mígnem a harmincas évek végére a gyanakvás és bűnbakkeresés, az egyre erősödő nemzetiszocialista, német nyomás megmételyezte a közösség életét.
A zsidóságot sújtó intézkedések, a munkaszolgálatos behívók, végül az 1944-es deportálások örökre szétszakították családját. A második világháborút követően hazatért Dabasra, majd egy éven keresztül várta hozzátartozóit, akik soha nem térhettek haza, majd úgy döntött, hogy új életet kezd az akkor formálódó Izraelben. Az újrakezdés ellenére lelke mélyén mindvégig hűséges maradt szülőföldjéhez, Felsődabashoz. Az elmúlt években újra felelevenedett a kapcsolata Dabassal, számos családdal heti szinten beszél. 90 éves kora ellenére ma is friss, jó szellemi állapotban van. Bragyova György gondolkodásmódját minden megpróbáltatás ellenére optimizmus jellemzi, csupa szív, életvidám. Vallja, hogy a „boldogsághoz elengedhetetlen, hogy gyűlölet helyett szeressék egymást az emberek, mert az élet rövid, és mi itt csak vendégek vagyunk, mindenki elmegy egyszer, az a fontos, hogy szeressük egymást."
Bragyova Györgyöt a történelem vihara fosztotta meg attól a lehetőségtől, hogy szülőhazájában, szűkebb pátriájában alkotva, dolgozva élje életét, s legyen hasznos tagja közösségünknek. Mindvégig hűséges maradt anyanyelvéhez, amelyet gyönyörűen beszél és Dabashoz, a szülőföldhöz, ahol gyermekkorát és ifjúságát töltötte. Életigenlő, kitartó, precíz, segítőkész, együtt érző, családi és baráti kötelékek szilárdságát minden körülmények között fenntartó, példás életét tiszteljük és becsüljük meg ezzel a kitüntetéssel.
