Ambrozovicsné Meszlényi Ilona életútjának dabasi vonatkozásai
(1843-1926)

Kossuth Zsuzsanna és Meszlényi Rudolf (1813-1848) kisebbik lánya, Meszlényi Ilona mindössze kilenc éves volt, amikor 1852-ben száműzött édesanyjával előbb Brüsszelbe, majd onnan a következő évben az Egyesült Államokba távozni kényszerült. 1854-ben édesanyja halála után nővérével, Gizellával (1842-1865) Mrs. Cruger vette őket magához, aki New York legjobb nevelőintézetében neveltette az árvákat. 1863 nyarán Meszlényi Gizella és férje, Ambrozovics Béla (1835-1905) hazajöttek Magyarországra. 1863 végén Ilona is hazajött beteg nővéréhez, aki 1865-ben meghalt, hátrahagyva Dezső (1864-1919) nevű kisfiát. Ilona nevelte tovább nővére gyermekét, akiből ügyvéd, író és műfordító lett felnőttkorában. 1876-ban Ambrozovics Béla feleségül vette a gyermekét oly nagy gonddal ápoló sógornőjét, és a következő évben megszületett közös gyermekük, Lajos (1877-1932). Meszlényi Ilona itthon írónő lett, folyóiratokban, napilapokban jelentek meg írásai, könyvei is népszerűek voltak a maguk idejében. E regények vallásos szellemű, fiatal lányok számára írt művek voltak, melyek általában legalább két kiadást megértek. Műfordítással is foglalkozott. Közreműködött a Thabita Nőegylet magyarországi honosításában. Munkásságát Amerikában is ismerték, erre utal, hogy a nagy híresség, Mark Twain (1835-1910) 1899. évi egyhetes magyarországi látogatásakor az utolsó estét az ő szalonjában töltötte. 83 éves korában, Budapesten, elszegényedve, szívbajban halt meg. Sírja a Kerepesi temetőben a Kossuth Mauzóleum közelében van, ahol nővérével együtt nyugszik.

Nagybátyjával, Kossuth Lajossal szoros kapcsolatot tartott, élénken leveleztek, sokszor meglátogatta őt Olaszországban, gyakran hosszabb időt is ott töltve. E kontaktusból született Meszlényi Ilona első alsódabasi látogatása, amikor 1880 júniusában Kossuth Lajos megbízásából a fővárosból elhozta a híres turini koszorút. Kossuth László síremlékének június 13-i avatása kora reggelén, minden feltűnést kerülve helyezte el az olasz iparművészeti alkotást a gránitoszlop tövében. Mint azt a Vasárnapi Újság címlapja tanúsítja, a programvégi fotózáskor a koszorút az obeliszk csúcsára helyezték. Szoros kapcsolatot ápolt Ruttkayné Kossuth Lujzával is, aki első alkalommal 1885-ben kapott hatósági engedélyt haza utazására. Ruttkayné magyarországi útjai rendszerint a fővárosban, Meszlényi Ilona családjában kezdődtek és az ő kíséretükkel zajlottak le. Így Meszlényi Ilona nagynénje társaságában többször megfordult Alsódabason, 1890-ben pl. egy egész hétig Halász Olivér vendégei voltak. Kossuth László unokái közül tehát Kossuth Zsuzsanna leánya, Meszlényi Ilona írónő volt az, aki korabeli sajtóforrásokkal bizonyíthatóan a legtöbbször látogatott el nagyapja síremlékéhez. Alakja, és életútjának dabasi vonatkozásai erősítik a dabasi Kossuth-hagyományok ápolását.

Bibliográfia

Ambrozovicsné Meszlényi Ilona kötetei:
- Tündérmesék a való életből. Budapest, Athenaeum Nyomda, 1896. 367 p., 6 t; 19 cm.
http://mek.oszk.hu/12400/12440
- Washington élete. Budapest: Singer - Wolfner, [1898] Budapest: Markovits - Garai Nyomda. 56 p., 1 t; 19 cm.
http://mek.oszk.hu/12500/12560
- Hajnalka: regény fiatal leányok számára. Budapest: Athenaeum, 1898. 4, 256 p; 21 cm.
- A meghallgatott ima: elbeszélés az ifjúság számára. Budapest: Singer - Wolfner, [1905] Gelléri - Székely Nyomda. 122 p; 22 cm.

Halálának híre, nekrológ:

Pesti Hírlap= Meghalt egy kórházban Kossuth Lajos nővérének lánya. 1926. augusztus 28; p. 8.
Újság= Tegnap éjjel a Telepi-utcai kórházban meghalt Kossuth Lajos unokahúga. 1926. augusztus 28; p. 3.
Friss Újság= Nyomorban, kórházi ágyon halt meg Kossuth Lajos unokahúga. 1926. augusztus 29; p. 2.

Időskori fotója:
Pesti Hírlap= Ambrozovics Béláné Meszlényi Ilona, Kossuth Lajos nővérének leánya. 1926. augusztus 29; p. 4.

Ambrozovicsné Meszlényi Ilonáról szóló egyéb publikációk:

Czagányi László: Kossuth László. Honismeret, 1996/6; p. 84-90.
Rabati Magda: Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna 1817-1854. Dokumentumok a Kossuth család életéből. Budapest, 2005; 579 p.
Rendezőbizottság: Kossuth László síremlékének leleplezési ünnepélye. Budapest, 1880.
http://mek.oszk.hu/06100/06147
Révai Nagy Lexikona: Meszlényi-család. 13. kötet. Budapest, 1915; p. 665.
Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest, 1993.
www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/
Szinnyei József: Meszlényi Ilona. In: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet. Budapest, 1902; p. 1185.
Valentyik Ferenc: Kétszázötven éve született Kossuth László. Honismeret, 2015/3; p. 6-9.
Vasárnapi Ujság= Kossuth László síremléke Alsó-Dabason – Ellinger fényképe után. 1880. június 20; címlap.

Összeállította: Valentyik Ferenc