Százhetven éve, 1839. június 13-án Alsódabason hunyta le örökre szemét Kossuth László, a magyar történelem legnagyobb hatású személyisége, Kossuth Lajos édesapja. 130 éve, hogy Zlinszky Istvánné indítványára az alsódabasi református egyházközség és a közbirtokosság testület bizottságot küldött ki, hogy sírjára méltó emlékmű felállításáról és avatásának ünnepélyes megrendezéséről gondoskodjék. Kossuth László halálának 40. évfordulóján, 1879-ben az emlékmű elkészült, rá egy évre 1880. június 13-án országos ünnepség keretében avatták fel.
Mint azokon a helyeken, amelyekkel személyes kapcsolata volt egykor, Kossuth Lajos alakját Dabason is megkülönböztetett tisztelet övezi. Hagyománya ma és a jövőben is méltó az ápolásra! Dabas esetében- Kossuth kiemelkedő történelmi szerepén, a Kossuth-életmű jelentőségén túl – azok a kapcsolatok is erre köteleznek, melyek életük egy nehéz szakaszában a Kossuth családot Dabashoz fűzték, hisz e megkülönböztetett tisztelet főképp ebből származik.
A Kossuth család ősi fészke Túróc megyében volt. Legrégebb ismert ősük, Math fia Coswt, 2336-ban IV. Bélától kapott új adományt, ez lett Udvard, későbbi nevén Kossuth falva. Bő kétszáz évvel későbbi utóda Miklós érdemeit 1479. június 15-én Hunyadi Mátyás jutalmazta címeres levéllel. Az 1754-55. évi nemesi összeíráskor a népes család legtöbb tagja Túróc megyében, néhányuk Borsodban, Zemplénben, Nógrádban élt. A család idővel több ágra szakadt. Kossuth Lajos felmenői, köztük dédapja, Kossuth György és felesége Raksányi Katalin a túróci ághoz tartozott. Egyetlen fiuk, Pál, Beniczky Zsuzsannát vette feleségül. Házasságukból három gyermek született: László, György és Johanna.
Gyón nevezetes szülötte, 1884. június 25-én Gyóni (Áchim) Géza költő, újságíró. 
egyaránt színesítik. 
Dinnyés Lajos (Alsódabas, 1901. április 16- Budapest, 1961. május 3.) kisgazdapárti politikus, miniszterelnök, szintén Dabas szülötte. Édesapja Dinnyés Lajos, édesanyja Frankl Etelka. Négy testvére közül a legidősebb. Családja a Halász famíliába való benősülés révén került Dabasra a 18. század utolsó harmadában. Tehetős, református birtokosok voltak, akik rokonaikhoz hasonlóan aktívan kivették részüket a református egyházközség életének szervezéséből. Dinnyés Lajos maga is részt vett a református énekkarban, karvezető is volt 1931-ig. Ekkor választották először országgyűlési képviselővé. Budapesten járt gimnáziumba, a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett oklevelet, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Jelentős szerepet vállalt nem csak Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegye, de Dabas közéletében is. A politikai életbe a Kisgazda Párt szervezésekor kapcsolódott be. 1931-1938-ig kisgazda párti színekben az alsódabasi járás országgyűlési képviselője volt.