A Zlinszky család rövid története
A Zlinszky család minden valószínűség szerint Zlin morvaországi városból költözött a 17. század elején a Nyitrai megye Szakolca – Skalice szabad királyi városba, ill. annak környékére is, a Czobor család mezővárosaiba. (Így pl. Zlinszky Pál halotti anyakönyve szerint Radosóczon lakott 1681-ben, noha Szakolcán házasodott. Indítékul a fehérhegyi csata utáni cseh-morvaországi helyzet szolgálhatott.
A Nyitra megye északi szélén fekvő Szakolcát Nagy Lajos király tette szabad királyi várossá 1372-ben. A 17. sz. elején Bocskai háborújában leégett, Bethlen Gábor a cseheknek segítséget vívő csapataival elfoglalta. A század második felében Thököly is elfoglalta, majd a 18. sz. elején, a Rákóczi-szabadság során is felgyújtották portyázó kurucok, de mindig hamar talpra állott. A Zlinszky áttelepülése Zlinből Szakolcára 1606-1640 között történhetett. 1650 előtt öt Zlinszky apa szerepel a szakolcai születési anyakönyvekben (1640-70 között), a feleség mindig csak keresztnévvel. Közülük Venczel az, akinek leszármazóiról is tudunk, oklevelekből, de lehet, hogy mind rokonok voltak.
A hatodikat, Zlinszky Pétert, nem a városi anyakönyvekből, hanem a Nyitra megyei jegyzőkönyvekből ismerjük. 1605 körül születhetett. 1646-ban Nyitra vármegye jegyzője, 1659-ben követ a pozsonyi országgyűlésen. Bizonyos iskolázottsága nyilván volt, ha jegyzővé választották, hiszen ez a munkakör egyrészt a megye írásbeli ügyintézéséért való felelősséget jelentett, másrészt a megyei közhitelesség képviseletét, ami viszont bizalmi állás. Ehhez ismertté kellett válnia Nyitra megyében, és aligha lett országgyűlési követ 40 éves kora előtt. Pályája elején álló fiatalember lehetett a fehérhegyi csata idején, mint ilyen költözhetett Zlinből Nyitra megyébe, valószínűleg Szakolcára.
Bővebben...