Barót Kovászna megyében, Erdővidéken található kisváros. A Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.
A régészeti leletek bizonysága szerint már az őskorban lakott. Nevének első írásos említése az 1224-ben kelt Andreánum-ban található, melyben II.András király Barótot a szászoknak adományozott föld egyik határpontjaként jelöli meg. Itt Boralt néven említik a települést. A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza. Nevét illetően egy mondát is megőrzött a szájhagyomány, miszerint a tatárjárás ideje alatt a magyar nép üldözött vadként bujdosott az erdők rengetegében. Egy együtt bujdosó szerelmespár megpillantván e szép völgyet felkiáltott: „Bár ott lenne nyugalmunk helye!”. Oda is telepedtek, és alapítói lettek a falunak, melyet első felkiáltásukról neveztek Bárottnak, ebből később Barót lett.
A település kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően a századok során Erdővidék legjelentősebb településévé vált. 1968-ban városi rangot is nyert, ekkor öt kisebb települést Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt, és Felsőrákost csatolták hozzá. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye miklósvári járásához tartozott. 2002-ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.
A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt. Legjelentősebb műemlékként a Szent Adalbert tiszteletére szentelt római katolikus templomot tartjuk számon. Ezt 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll. 1802-ben földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni.
Emellett említést érdemel az 1755-ben épített Kisboldogasszony kápolna és az 1782-83-ban épült régi református, ma baptista templom, mindkettő barokk jegyeket hordoz. A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel. Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült. Unitárius templomát 1991 és 1995 között építették.
Értékes műemlék a Zathureczky- kúria, a Kossuth utcai egykori Korona szálló épülete és a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló ház. Utóbbiban kapott helyet Erdővidék Múzeuma.
A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között, amely győzelemmel végződött. Ennek a harcnak emlékéül állítottak a helyszínen egy jelképes törött kardot, ahol minden év március 15-én megemlékeznek az ott elesettekről.
1873-tól üzemel lignitbányája, amely elősegítette a település és a környező falvak gazdasági fejlődését, és rengeteg embert látott el munkával.
A város jeles szülöttei: Baróti Szabó Dávid költő, nyelvújító, Gaál Mózes ifjúsági író, pedagógus, lapszerkesztő, Keserű Mózes arbei címzetes püspök, kolozsmonostori apát, ifj. Beke József ’48-as ezredes, Beke Antal kanonok, egyháztörténész, Takó János főesperes.
Barót Erdővidék oktatási központja. Itt található a vidék egyetlen közkórháza is. Itt volt a központja Erdővidék egyetlen, ma már romokban heverő komolyabb ipari ágazatának, a szénbányászatnak. Emelett tej-, fa- és textilipar virágzik a városban.
Gazdag a kóruséneklő élet a településen, ami már szinte 150 éves múlttal büszkélkedhet. Több kórus is működik Baróton. Fúvószenekara is van a városnak, mely a „Csala Kürtje” nevet viseli. Civil szervezetekben sem szűkölködik a kisváros. Ezek a szervezetek egyre aktívabban veszik ki részüket a város életében.
A városban évente sorra kerülő jelentősebb kulturális rendezvények a május-, vagy júniusban megrendezésre kerülő Barót Napok, az ugyancsak nyáron sorra kerülő Zathureczky Kórustalálkozó és az egész vidéket átfogó, november utolsó hetében zajló Erdővidéki Közművelődési Napok.
A Baróthoz tartozó falvak:
Köpec
Köpec a szénbányászat (lignit) bölcsője volt egészen a 20. századig. Első írásos említése 1459-ből származik. 1848. december 9-én a székelyek Köpec határában ütköztek a császári csapatokkal és vereséget szenvedtek. Ezt követően az osztrákok és csatlósaik felgyújtották a falut és rengeteg falubelit lemészároltak. Innen származik a közismert szólás: „Baj van Köpecen”. A falu legjelentősebb műemléke a kazettás mennyezetű középkori református templom. A déli portikus mennyezetére festette a faluban két évtizedig élő Keöpeci Sebestyén József heraldikus a köpeci nemesi családok címereit. Köpechez tartozik Köpec-bánya is, mely a szénbányászat kezdetétől fennálló bányászkolónia.
Miklósvár
Miklósvár a gróf Kálnoky család birtoka volt. Székelyföld egyik legrégebbi települése. A falu meghatározó műemléke egy csodálatos park közepében található Kálnoky kastély, mely feltehetőleg a 16. század végén, 17. század elején épült. A kastélyt klasszicista ízlés szerint a 19. században átalakították. A falu római katolikus temploma szintén értékes műemlék, A temetőben található a gróf Kálnoky család Szent Anna tiszteletére emelt temetőkápolnája.
Bibarcfalva
Középkori templomáról nevezetes. Református templomának falán megtekinthető az Erdővidéken egyedülállóan fennmaradt 14. századi Szent László legendát ábrázoló freskó. A falu jelentős ásványvízkészlettel is rendelkezik, amit már 1880 óta palackoznak. Jelenleg modern borvíztöltőde üzemel a faluban. A falu határában őskori telephely nyomai és Tiborc várának a romjai találhatók.
Bodos
Budai József szülőfaluja. Leghíresebb általa nemesített almafajta a Budai Domokos alanyfa. A falu határa kicsi lévén, a bodosiak a mezőgazdaság mellett egyéb foglalkozást is elsajátítottak a betevő falat előteremtése érdekében. Messze földön híresek voltak a bodosi kőművesek. Határában külszíni szénkitermelés folyt, ami mára teljesen megszűnt.
Felsőrákos
Felsőrákos méltán híres gazdag hagyományairól, székelyruhájáról és szőtteseiről. A többségében unitárius településen a templom mellett több műemlék jellegű parasztház található. Érdemes ellátogatni a régi temetőbe is, ahol 20-30 koporsó alakú sírkő (tumba) van. A faluból északnyugatra nyílik a Rika völgye, ahol a legenda szerint Attila hun király feleségének, Rékának vára állott. Ugyancsak itt van a Rika köve is, amely a monda szerint a Réka sírját jelöli. Itt húzódik a Kakasborozda néven ismert töltésvonal is, mely a határvédelmet szolgálta.
Elérhetőségek:
Polgármester: Nagy István
Cím: Polgármesteri Hivatal
525100 Baraolt
Str. Libertatii nr.2.
Jud. Covasna
Telefon/Fax: 00402-67 37 79 19
Linkek:
