Leghíresebb művei: Kelet császárai és császárságai (1906), Nach Amerika in einem Auswanderershiffe (Berlin, 1908), Amerikai naplókivonatok (útijegyzetek, levéltöredék, Budapest, 1910). Életművét keleties ihletésű festészete teszi teljessé.
Testvére gróf Vay (Sarolta) Sándor az első magyar újságírónő, 1859-ben Gyónon született. Kétéves volt, amikor korának kalandos életű, jelentős személyisége, az emigrációból hazatért Kászonyi Dániel (Bécs, 1813- Budapest, 1886). Barátja, Vay László hívta meg 1863-ban Gyónra és rábízta az intézők felügyeletét, s leánya nevelését. A forradalom folytatását remélő Kászonyi lovagolni, vívni és sok másra is tanította a kislányt, történelemre, európai életre, a francia felvilágosodás eszméire, s megismertette vele Mozart, Dumas, Walter Scott s a német romantikusok műveit. Gróf Vay Sarolta szokatlan allűrökkel és férfias szokásaival keltett figyelmet. Diplomás nőként írásból, újságírásból élt. „Fekete szivart szeretett a szájában tartani, amikor a régi Kerepesi úti lóvasúton a hölgyeket gavallérosan szemügyre vette.” Tudósítóként vett részt 1883-ban a hírhedt tiszaeszlári vérvádper nyíregyházi tárgyalásán. Gróf Vay Sándor/ Sarolta egy ellentmondásos kor ellentmondásos gyermeke volt. A kor „diszharmóniájához híven egész életében magányos lázadó maradt, viselkedésével tiltakozva azok ellen a társadalmi szokások ellen, melyekről írásaiban sokszor olyan lelkesen, meghatottan, nosztalgiával eltelve írt”.
Legismertebb művei: Régi magyar társasélet. Pest Vármegye históriái, A régi világból. 2009-ben Dabas Város Önkormányzata Virág borul minden rögre címmel megjelentette verseit.
A Vay család kúriájában jött létre az első hadiárvaház, majd későbbiekben katolikus leányiskola, és apácazárda lett. Ma az épület és a hozzá tartozó park idősek otthonának ad helyet. Egykori birtokukon épült meg az 1930-as évekre a gyóni katolikus templom.