INFORMÁCIÓK
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:
TÉB határozata:
Melléklet: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2025.03.04.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Dabasi Halász Lázár (1798-1865) nemesi testőr, 1848/49-es nemzetőr százados életútjának dabasi vonatkozásai

A református anyakönyv tanúsága szerint 1798. december 31-én született Alsódabason Halász Gedeon (1758-1829) dabasi földbirtokos és tornóczi Lázár Éva (?-?) harmadik gyermekeként. Említést érdemel, hogy keresztszülei a jeles adományozóként számon tartott Szalay János (1746-1818) és felesége, Tasnádi Székely Klára (?-1830) voltak. A családtörténeti adatok alapján Halász Mihály (1716—1779) és Szlávik Eleonóra (?-?) unokája. Testvérei: Halász Emerencia (1795-1845, férjezett Halász Józsefné), Halász Gedeon (?-?), Halász Zsigmond (?-?) és Halász Franciska (1804-?).

A híres, 1760-ban alapított nemesi testőrség kötelékébe Pest vármegye ajánlatára 1818. december 1-től került. Szolgálata során az 1792-1835 között uralkodó I. Ferenc király 1820. évi budai utazásakor kétszer is tagja volt a testőrkíséretnek.

A gárdától végül 5 év után, 1823. november 30-án megvált, és a 33. Bakonyi gyalogezred alhadnagya, majd 1830-tól főhadnagya lett. 1831-ben viszont leköszönt a rangjáról, családot alapított Halász Sámuel (1778-1862) és Magyary-Kossa Anna (1789-1810) leányával, Halász Antóniával (1809-1858). A házasság 1831. október 16-án köttetett, frigyükből 1833. március 26-án fiúgyermek született: Halász Gedeon (1833-1901). Lényeges, de kevéssé ismert körülmény, hogy Halász Lázárnak Alsódabason egész életében birtoka és háza volt (amit halála után a fia örökölt, és 1872-ben értékesített), míg a köztudatban szereplő kápolnásnyéki kúria 1844-ben került a tulajdonukba.  

1848-ban, már 50 évesen is meghallotta a haza hívószavát és újra kardot fogott. Szakirodalmi adatok szerint 1848. szeptember 3-tól századosi rangban a 2. dunántúli önkéntes nemzetőrzászlóalj Fejér megyei századának parancsnoka lett. Kosztolányi Mór (1806-1884) őrnagy dandárjában részt vett a Jellasics elleni harcokban. A zászlóalj november 10-i tiszti létszámában viszont már nem szerepelt (kilépett). Nincs annak nyoma, hogy a bukás után szerepvállalásáért egyénileg felelősségre vonták volna.

Apósa, Halász Sámuel nyomdokain járva széleskörűen tevékeny részese volt a református egyház működésének, de szerepet vállalt a fejérmegyei gazdaegyesület választmányában is.
Szeretett feleségét idejekorán, mindössze a 49. életévében vesztette el 1858. május 29-én. Őt négy évvel később apósa követte 1862. május 13-án.
Dabasi Halász Lázár Balatonfüreden halt meg 1865. július 14-én, és 3 nappal később Kápolnásnyéken helyezték örök nyugalomra. Halálának hírét a korabeli sajtó közreadta. Érdemes megismernünk a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap októberi nekrológját:

„A mezőföldi nt. egyházmegye oct. 19-én gyászünnepélyt tartott Sz.-Fehérvárott, szeretett s.gondnokának, néh, tek. D. Halász Lázár úrnak emlékére. Ez előtt negyedfél évvel vesztettük el s.gondnokunkat az örök emlékezetre méltó Halász Sámuelt, - és most újra veszteség érte egyházmegyénket, elvesztvén szeretve tisztelt Halász Lázárunkat, Sámuelnek vejét, hivatali utódát, szellemének, erényeinek méltó örökösét. Kilenc éven keresztül boldogította az elhunyt, szelíd és bölcs kormányzatával egyházmegyénket, áldást árasztván e rövid idő alatt is tanintézeteinkre, egyházmegyénkre és egyesekre. A borús időkben, midőn vész fenyegette egyházi jogainkat, szabadságunkat; midőn hullámok rázkódtaták meg az egyház hajóját, ő, mint bölcs Palinur rendületlenül állott a vihar közepette, s erős kezekkel tartá és kormányozá egyházi életünk megingatott hajóját. - Istentől adatott javaiból, a tanintézetek, és az egyházi élet virágoztatására szíves készséggel áldozott. A pápai középtanodára 500, — a gyönkire 2000 osztr. frtnyi alapítványokat tett, — a mezőföldi egyházmegye domesticai pénztárát is nevezetes összeggel gyarapította. Ezen jeles intézkedésein kívül, több egyházakat kisebb nagyobb összegekkel segített, gyámolított, - szóval az egyháznak, a közjónak, közügynek élt ő. Áldás-dús életét bevégezte f é. július 14-én B.-Füreden, - s eltemettetett F.-Nyéken. A mezőföldi nt. egyházmegye leróni akarván elhunyt jelese iránt a hála s tisztelet adóját, gyászünnepélyt rendezett emlékére oct. 19-én Sz.-Fehérvárott, melyen az elhunytnak derék elnöktársa nt. Horváth Mihály esperes úr tartott ezen szép alapigéről: „Lázár a mi barátunk aluszik, de elmegyek hogy felkeltsem őtet" - alapos tárgyismerettel kidolgozott gyászbeszédet, kifejtvén, hogy: mi reánk protestánsokra nézve, egy hivatalát híven betöltő segédgondnok és hogy miként lehet azt a halál álmából felkölteni? Utána t. Parrag Ferenc keresztesi lelkész úr szónokolt és búcsúztatott. A mezőföldi énekegylet ismét köztetszést és elismerést vívott ki, gyönyörű s szívet megható gyászdalainak zengedezésével. Legyen áldott az elhunytnak emlékezete!”

Utóéletéhez tartozik, hogy fiára a kápolnásnyéki legnagyobb gazdaságok egyikét hagyta. Dabasi Halász Gedeon 1867-ben apja emlékére, nevét megörökítve a gyönki református gimnáziumban 3000 frt alapítványt tett, mely hosszú évtizedeken át működött rendeltetésének megfelelően. Továbbá említést érdemel, hogy Halász Gedeon második feleségéül Schweidel József (1796-1849) aradi vértanú tábornok szintén elvált leányát, Schweidel Annát (1847-1922) választotta.

Dabasi Halász Lázár életútja születésével, gyermek- és fiatal felnőtt korával szorosan településünkhöz kötődik. Földbirtokát és házát egész életében megtartotta, bár közéleti pályája nem Dabason bontakozott ki. Alakja és pályafutása értékes gyarapítója városunk helytörténetének és egyúttal értéktárunk kulturális örökség kategóriájának is.

Bibliográfia

Magyar Gazda: A fehérmegyei gazd. egyesület alakító közgyűlése. 1859. december 20. p. 557.
Fővárosi Lapok: Vidék-B. Füreden tegnapelőtt délben halt meg… 1865. július 16. p. 613.
Pesti Hírnök: Vegyes hírek – Dabasi Halász Lázár… 1865. július 18. p. 3.
Vasárnapi Ujság: Halálozás. 1865. július 23. p. 377.
Kálmán K.: Néhai D. Halász Lázár mezőföldi segédgondnok gyászünnepélye. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865. november 12. pp. 1500-1501.
Sebetić Raimund: A magyar királyi testőrség 1. Névjegyzék 1760-tól 1850-ig. Szerzői kiadás, Bécs, 1898. p. 39.
Halász Bálint: Dabasi és gyóni Halász család. Családtörténeti jegyzetek 1914/2. p. 46. X. tábla
Tisza-beői Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. Stádium Rt., Budapest, 1940. p. 171.
Bakó Lajos: A 200 éves mezőföldi ref. egyházmegye rövid története. Dunántúli Protestáns Lap, 1943. szeptember 26. p. 197.
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1988. 781 p.
Czagányi László: A Halász család helye és szerepe Dabas történetében. Kossuth Művelődési Ház, Dabas, 1991. 13 p.
Czagányi László: A régió történelmi arcképcsarnoka. In: A régió kalendáriuma 1993. Schulcz Bt., Dabas, 1992. pp. 52-99. (63)
Czagányi László: A Dabasi Református Egyházközség története tulajdon iratai tükrében.   Dabas, 1993. p. 50.
Csapó Zoltán – Hermann Róbert – Jánosi András: A dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség 1848-as 'parancsolatkönyve'. Hadtörténelmi Közlemények 1998/1. pp. 216-281. (230)
Bona Gábor: Századosok az 1848-1849. évi szabadságharcban I.-II. Heraldika Kiadó, Budapest, 2008. 1420 p.
Czagányi László: Politikusok, honvédek, honvédtisztek. Dabasiak az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. Dabas, 2008. pp. 76-77.
Bányai Balázs: Kastély-mese. A kápolnásnyéki Halász-kastély története. Koszorú Kiadó, Kápolnásnyék, 2019. p. 23, 27-34, 45, 127.
Gózon Ákos: A Halász-kastély Kápolnásnyéken. Élet és Tudomány, 2020/11. szám, p. 351.
Valentyik Ferenc: A dabasi Halász család történetének válogatott bibliográfiája. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2022. p. 24, 25, 54, 85.
Valentyik Ferenc: Schweidel tábornok legkisebb leánya. Alkotó, 2024. Ősz. pp. 31-34.
Wikipédia szócikkek: I. Ferenc magyar király, Josip Jelačić, Kápolnásnyék, Kosztolányi Mór, Magyar királyi nemesi testőrség, Palinurus, Schweidel József.
Gyászjelentés, OSZK = Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára önálló gyűjteményében őrzött gyászjelentés példány:
- Dabasi Halász Antónia, 1858.
- Dabasi Halász Sámuel, 1862.
- Dabasi Halász Lázár, 1865.

Összeállította: Valentyik Ferenc