INFORMÁCIÓK
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:
TÉB határozata:
Melléklet: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2024.10.08.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Petrányi János (1732-1776) plébános,Sári község szülötte

Az egykori Sári község, a mai Dabas-Sári városrész hitéletének erősségeit szükségtelen hosszasabban bizonygatni, hiszen az településünk határain túl is köztudott. Tulajdonképpen a kezdetek határoztak meg mindent. A török időkben elnéptelenedett község területére az új földbirtokos, Forster Kristóf tábornok telepített először katolikus szlovák jobbágy családokat 1696 és 1699 között. A plébániát gróf Althann Mihály Frigyes (1682-1734) váci megyéspüspök 1719-ben újraalapította, de már évekkel korábban is élt, és tevékenykedett pap a faluban, hiszen 1717-től kezdve vezetik a kereszteltek anyakönyvét. 1718-ban a középkori templomot is helyreállították, mely még évtizedekig szolgálta az egyházi közösséget. Helyére és pótlására Forster tábornok jogutóda, báró Laffert Antal (1718-1793) 1753-ban új templom építtetésébe kezdett, mely 1759-ben készült el. Tornya 1771-ben épült, 1781-ben új haranggal gyarapodott, majd ünnepélyes felszentelése a szükséges berendezésekkel való felszerelését követően, 1782. június 1-én, Nagyboldogasszony tiszteletére történt. A Historia Domus 1784-ben rögzíti a 4X10 méteres kórus elkészültét, mellyel egyidejűleg az első orgonával is gazdagodott a szentély. 1786-ban került ide Vácról, a Piarista templomból a templombelső kiemelkedő értéke, a gyönyörű barokk szószék, majd egy évtizeddel később, 1796-ban, a település újratelepítésének 100. évfordulójáról Nepomuki Szent János szobrának állításával emlékezett meg a gyülekezet.

A helyi köztudatban jól ismert és számon tartott tények mellett ugyanakkor teljesen elfelejtődött az a több mint szimbolikus jelentőségű esemény, hogy a község papot is adott a betelepítést követő első évszázadban a római katolikus egyháznak és a hazának. Petrányi János plébános nevének fennmaradása túlnyomórészt adományozásainak és az azt megörökítő egyházi történetíróknak köszönhető. Mondhatni, hogy szerencsére, szerencsénkre, ugyanis neve, alakja helytörténetünkben gyakorlatilag teljesen elfelejtődött.

Pauer János (1814-1889) székesfehérvári püspök, egyházi író, akadémikus az 1847-ben kiadott „Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében” című munkájában egészen az Árpádok időszakától lajstromozta, hogy mit is tett a klérus „a nevelés és oktatás, polgárzat és irodalom, szóval hazánknak minden tekintetbeni jólléte s fölvirágzására nézve.” Ebben a kivételes alaposságú és értékű összegzésben a 347. oldalon olvashatjuk: „Petrányi János plebános, a’ növendékpapok intézetének 3.000 ftot, a’ szent-lászlói, és valkói fiókegyházaknak 800 ftot” adományozott. Pauer János könyvének információja alapján Petrányi János gesztusa az 1860-ban kiadott Egyetemes Magyar Encyclopaedia II. kötetébe is bekerült, az „Alapítvány” címszóban.   

A következő nagy tudású szerzőnk, Karcsú Antal Arzén (1827-1893) Ferenc-rendi kolostorfőnök, egyháztörténész, aki élete fontos időszakait töltötte Vácon. 1880 és 1889 között, elsősorban a helyi levéltári dokumentumokra támaszkodva, kilenc füzetben megírta a város történetét. „A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története és a püspökök életrajzai az első főpásztortól Peitler Antal Józsefig bezárólag” címmel 1885-ben kiadott 5. füzetben az ő figyelmét sem kerülte el Petrányi János mintaadó cselekedete, melyet „A vácz-egyházmegyei papság érdemei a jótékonyság terén” fejezetben örökített meg egy rendkívül tekintélyes, impozáns névsorban. A váci növendék papok intézetének működését támogató adományozás konkrét, pontos körülményeit viszont már az 1887-ben kiadott 8. füzetből ismerhetjük meg: „Az 1774. évben szept. 26-kán ntdő Petrányi János sz.lászlói plébános egy papnövendékre 3000 frtnyi tőkét tett le. Miről fönn van a sz.széki irattárban az akkori főmlgú főpásztor decretuma.”

Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy Chobot Ferenc (1860-1931) prépost-plébános, egyházi történetíró is megemlékezett Petrányi Jánosról, „A Váczi Egyházmegye történeti névtára” mindkét kötetében szó esik róla (1915/1917). Új információként megtudjuk, hogy 1732-ben, Pest vármegye Sári községében született. A teológiát Nagyszombat városában, a „Collegium Rubrorum”-ban végezte, és huszonnégy évesen, 1756-ban szentelték pappá. 1759-ben Kosd és a hozzátartozó kisközség, Rád, majd 1762-ben Vácszentlászló és filiája, Valkó plébánosa lett, ahol haláláig, 1776. február 6-ig szolgált. (Chobot Ferenc adatait a vácszentlászlói Halottak anyakönyve kiválóan igazolja. A Sári plébánia latinul vezetett anyakönyveiben a Petrányi család az 1720-as évektől kezdődően még „Petran”-ként írva jelenik meg. Az érintett időszak – Komarek Péter plébános szolgálata - egyes bejegyzései a Kereszteltek anyakönyvében rosszul olvashatóak, ami megnehezíti az adatok további pontosítását.)

Vácszentlászlói helytörténeti írásban, 2017 szeptemberében a következőképpen idézik alakját: „A régi templom ódon épületét 1772-ben utoljára javították. Ekkor – Mária Terézia királynő uralkodása alatt, Petrányi János plébános szolgálati (1762-1776) idejében építették meg az új plébániát is, de már az 1745-ben felszentelt új, Fő utcai templom mellé.” A leírás 2018-ban így folytatódott:
„Ugyanebben az évben, 1772-ben készült el a plébánia épülete, továbbá a templomkertben Nepomuki Szent János keresztet tartó szobra, amit a falu akkori plébánosa, Petrányi János a saját költségén állíttatott fel. Az ősi szentlászlói plébánia még a kerek templom közelében, a Turai úton volt, ahol az uraság tiszttartói is laktak. A már idős Petrányi plébános többször is kérte a kegyúr segítségét, hogy innen már igen fárasztó neki a Nagy útra épült új templomba való járás, végül engedélyt kapott rá, hogy a templom melletti vizes területből kiszakítsanak egy további részt, ahol felépülhetett az új plébánia. A HD bejegyzés szerint ennek hétszáz-egynéhány forintos költségeit ugyancsak a szentlászlói és valkói hívek adakozásából fizették, de a kegyúr, „Eszterházy herceg Ő Magassága” is szánt erre 150 forintot. (…) További érdekesebb idézetek a HD 1772-es évre vonatkozó oldalairól – amikor még létezett a régi temető: „Azt a gerenda keresztet, amely a temetőben az Üdvözítő képmásával együtt látható, a szentlászlói Tariszka János emeltette és engedély birtokában Petrányi János plébános áldotta meg. Ha ez felújításra szorul, az említett lakost vagy leszármazottait kell megkeresni. „A falu felső szélén lévő fakeresztet (ez a mai temető felső bejáratánál lehetett) a szentlászlói Szira János állíttatta és Petrányi János plébános áldotta meg. Felújítása dolgában utódait vagy a plébánost kell megkeresni.” Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy „Szenczy György plébános úr, aki 1757-ben itt halván meg Szentlászlón, elsőként eltemettetett az új templomban.” Egy későbbi forrásból tudjuk, hogy 1776-ban az új templom rácsai elé temetkezett Petrányi János főtisztelendő úr is, aki 14 évig ellátta itt a lelkek gondozását, és aki jelentős összegű alapítványt hagyott a szentlászlói és valkói templomokra. Egészen pontosan az Oltári Szentség előtti lámpásokra, továbbá a Borromei Szent Károlyról nevezett szemináriumra, a kispapok megsegítésére.”

Petrányi János plébánost 44 éves korában szólította magához az Úr. Anyagi javait neves elődei és kortársai nyomdokán haladva a közjónak, a jövőnek szentelte. A váci papneveldében támogatásából kitanították utódját, de a vácszentlászlói és valkói gyülekezet hívei is gyakran gondoltak hálás szívvel egykori pásztorukra, különösen 1816-1820 között. Ekkor Valkón a régi kicsi, roskadozó templom - hol sokszor hirdette Isten igéjét – helyébe széleskörű összefogással megépítették a mai Szent Mihály templomot.
(Az idézett írásban említett vácszentlászlói Nepomuki Szent János szobor ma is áll, melyet számos felvétel tanúsít a Wikimedia Commons médiatárban. Jelen javaslat illusztrációjaként Terbócs Attila felvételeit mellékeltem. V. F.)

Szülőfalujára a személyes példáját hagyta, mely halála után közel 250 évvel is hatásos, és tiszteletet érdemlő. A végletesen egyszerű földműves környezetből kiemelkedve olyan pályát futott be, melyhez hasonló példa a XVIII. században nemigen akad a környéken, még a módosabb településeken sem. A maga korában a legjobbak, a legjobbjaink közé tartozott, ma is joggal lehetünk büszkék rá, mert dicsőséget hozott a családjának és a falujának.  Újra felfedezését és emlékének megőrzését jól szolgálja az értéktári védelem, hiszen a kulturális örökség kategóriát életútja és példaadása kiválóan gyarapítja.

Bibliográfia

Pauer János: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Székesfehérvár, özvegy Számmer Pálné betűivel, 1847. p. 347, 509.
Török János (szerk.): Egyetemes Magyar Encyclopaedia 2. Aka-Amerika. Szent-István-Társulat, Pest, 1860. p. 230. (Alapítvány)
Karcsú Antal Arzén: Vácz város története 5. A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története és a püspökök életrajzai az első főpásztortól Peitler Antal Józsefig bezárólag Vác, 1885. p. 103.
Karcsú Antal Arzén: Vácz város története 8. Az egyházmegyei intézetek, és a kolostorok. Vác, 1887. p. 23, 25.
Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Első rész: Az intézmények története. Vác, 1915. p. 98, 127, 211.
Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai. Vác, 1917. p. 874.
Dr. Diós István (főszerk.) – Dr. Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon XIV. kötet, Titel-Veszk. Szent István Társulat, Budapest, 2009. pp. 652-653. (Vácszentlászló)
Pásztor Győző: A Sári plébánia 300 éve. Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác, 2016. p. 421.
Balogh Zoltán: A hely, ahol László herceg sátora állt. Vácszentlászlói Kisbíró, 2017. szeptember. pp. 2-7. (4)
Balogh Zoltán: Tovább a szentlászlói templomok történetében (IV. rész). Vácszentlászlói Kisbíró, 2018. december. pp. 6-10. (6-7)
Valentyik Ferenc: Petrányi János (1732-1776) plébános, Sári község szülötte. Dabasi Újság, 2021 július-augusztus. pp. 28-29.

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:V%C3%A1cszentl%C3%A1szl%C3%B3,_Nepomuki_Szent_J%C3%A1nos-szobor_2020_01.jpg
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:V%C3%A1cszentl%C3%A1szl%C3%B3,_Nepomuki_Szent_J%C3%A1nos-szobor_2020_02.jpg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:V%C3%A1cszentl%C3%A1szl%C3%B3,_Nepomuki_Szent_J%C3%A1nos-szobor_2020_05.jpg
https://commons.m.wikimedia.org/wiki/File:V%C3%A1cszentl%C3%A1szl%C3%B3,_Nepomuki_Szent_J%C3%A1nos-szobor_2021_09.jpg

Összeállította: Valentyik Ferenc