A Gyóni Evangélikus Templom

A Tisztelt Értéktár Bizottság a gyülekezet jeles szülötte, a világhírre jutott Gyóni (Áchim) Géza (1884-1917) munkássága kapcsán már több javaslatot fogadott el, ezért jelen összeállítás az ő pályájával kapcsolatos szükségtelen ismétléseket mellőzi. Továbbá előre le kell szögezni, hogy a szakirodalom mindezidáig méltatlanul kevés figyelmet fordított a templom történeti hátterére és építészeti, műemlékvédelmi jelentőségének elemzésére. Vélelmezhető, hogy éppen azért, mert az érdeklődők rendszerint beérték Gyóni Géza életútjának megismerésével és méltatásával.

Az indulást, az egykori kezdeteket 2021-ben a gyülekezet lelkészasszonya a következőképpen foglalta össze:
„A Gyóni Evangélikus Egyházközség kezdetei a 18. század első felére nyúlnak vissza. Dabasi Halász Péter, a település földesura református jobbágyai mellé harminc evangélikus családot telepített ide az 1730-as években, és ez a harminc család az ősközösség, amelyre mind a mai napig nagy szeretettel emlékezünk, mert ennek a harminc családnak a leszármazottai alkotják mai napig is gyülekezetünket. Halász Péter halála után, az 1740-es években Zlinszky János, Pest vármegye alispánja további felvidéki szlovák anyanyelvű jobbágyokkal folytatta a betelepítéseket. A katolikus földesúr figyelme jobbágyai lelki békéjére is kiterjedt, ezért kúriája közelében telket adományozott első imaházunk létesítésére. A vesszőfonatból épült, paticsfalú imaház haranglábbal egészült ki és 1760-ban már hirdették benne Isten igéjét. Ekkor még csak lévita tanítója volt a gyóni evangélikusoknak. A szerény hajlék azonban szemet szúrt a közeli sári plébánosnak és a váci püspök segítségével elérte a helytartótanácsnál, hogy a tanítót elűzték Gyónról. A támasz nélkül maradt híveket időről időre az irsai lelkész látogatta meg.  1765-ben Szikorai Miklós kecskeméti katolikus esperes közbenjárására a helytartótanács az irsai lelkész látogatását is megtiltotta, az imaházat pedig bezáratták. Eleink a lezárt imaházat önhatalmúlag kinyitották és magukban, lelki vezető nélkül énekeltek, imádkoztak, fohászkodtak benne, amit látva a sári plébános 1767-ben az épületet újra bezáratta, sőt még az ajtót is befalaztatta. Ebben a kényszer szülte helyzetben az evangélikusok a bezárt imaház körül jöttek össze és imádkoztak, ezért a szerény Isten házát végül teljesen lerombolták. Ezt követően esketéskor, kereszteléskor, temetéskor a gyóni evangélikusoknak is a sári plébános szolgálatát kellett igénybe venni. A források őrzik Hirös Sámuel tanító nevét, aki ismét összegyűjtötte az evangélikus híveket. Mivel szóbeli felszólításra nem volt hajlandó a helyét elhagyni, a pandúrok kitoloncolták a falu szélére és erőszakkal még a Bibliáját is elvették tőle.

Jelenlegi templomunk megépítését végül II. József Türelmi Rendelete tette lehetővé, mely alapján az addig Irsához tartozó gyóni gyülekezet építkezési és lelkésztartási engedélyt kapott 1783. június 30-án. Néhány hónappal később, 1783. november 30-án, Ádvent első vasárnapján választották meg az első lelkészünket, Klein Pált. Így az ő vezetésével kezdődött meg 1785-ben, az egykori imaház közelében az építkezés, melynek eredményeként 1786-ban már állt a templom. Tornya viszont később, 1835 és 1838 között létesült.”

A szűkösen rendelkezésre álló források közül a legtöbb adatot Czagányi László 1994. évi szócikkéből ismerhetjük meg:
„Gyóni evangélikus templom – műemlék.

A [Történelmi előzmények és adatok]:

A XVIII. sz. derekán létrejött gyóni evangélikus egyházközség megalakulása minden valószínűség szerint Zlinszky János alispán nevéhez fűződik. Ő 1741 körül jelent meg a Halász-családbéliek között, és szlovák ajkú evangélikusokkal telepítette be birtokát, melyen már Halász Péter idején is megtelepedett néhány Bars és Nógrád megyei szlovák evangélikus család. E kis közösség 1747-ben már sövényfalú imaházzal és haranglábbal rendelkezett, melyhez az egyébként katolikus Zlinszky adományozta a telket. Az imaházat 1765-ben a Helytartó Tanács rendeletére bezáratták, végül le is rombolták. A jelenlegi templom megépítését II. József Türelmi Rendelete tette lehetővé, melynek alapján 1783. jún. 30-án az addig Irsához tartozó gyóni gyülekezet megkapta a lelkésztartási jogot. Maga a templom 1783/1786-ban, tornya 1835/1838-ban épült meg. Az egyházközség a régió összes településének evangélikus szórványait és filiáit összefogja.

B [A templom jellege]:

Szabadon álló, egytornyú, eredetileg barokk épület, melyet azóta kívül-belül jelentősen átépítettek. Ennek következtében a barokkot romantikus és szecessziós elemek és díszítések váltogatják, így stílusát tekintve jellegzetesen eklektikussá vált.

C [A templom külsejének műemléki leírása]:

A Luther utcával párhuzamos templom tornyának négyszöge a tető vonalában egészében kiemelkedik a homlokfal síkjából. Az eredetileg a tetőgerincig tartó homlokzat felső része oromfalszerűen csatlakozik a toronyzáró párkányához, mely után félköríves záródású toronyablak, felette (az órahely után) a záró párkányon nyugvó egyszerű, hagyma alakú sisakkal. Az épület utcával párhuzamos hosszfalán áll az eredeti bejárat, a főbejáratot a torony építésekor alakították ki. Ekkor a tetőszegély magasságáig mindkét oldalon két kisebb fedett részt építettek, melyből az egyik a toronyfeljáró. a jobb oldali hosszfalon négy, a baloldalin három ablak van, a torony utáni ablakot ui. a régi bejárati ajtó követi. A templom eredeti tervrajza szerint a szentély egyszerű egyenes záródású, de sarkai lekerekítettek.

D [A templombelső műemléki leírása]:

A két oszloppal alátámasztott karzatot a 8x25.5 m-es hajó torony felőli végén alakították ki.
Anyakönyvek 1825-től vannak meg, ez rögzíti Kossuth László halálát is. (A keresztelteké 1885-től 1945-ig hiányoznak, ezek – miként a református anyakönyvek egy része – a második világháború alatt megsemmisültek.) Jegyzőkönyveik 1783-tól maradtak meg.”

 Díszpolgárunk, dr. Zlinszky János így örökítette meg az ősi telek adományozást:
„A gyóni kúriához a legközelebb eső katolikus templom ekkor a sári templom volt. Ott is történtek a családi anyakönyvezések. Feljegyzésre méltó, hogy Zlinszky János, aki birtokai jobb hasznosítása miatt jelentős számú családot telepített Nyitrából Gyónra, ezek számára a gyóni falu közepe táján evangélikus templom építését kezdeményezte, noha ő családjával együtt katolikus volt, és így, ha Gyónon volt, Sáriba járt misére.”

Czagányi László közel három évtizedes értékeléséhez képest elsősorban a templom környezetében történtek jelentős változások. A parókiával szemben gyülekezeti ház épült, melyben Gyóni Géza-emlékszoba is létesült. A templomkert Gyóni Géza centenáriumára Ligetvári István és Ligetvári Dorottya tervei alapján újult meg és vált 21. századi Luther-udvarrá. A helyi önkormányzat által mintaszerűen felújított hajdani evangélikus elemi iskola épületének egyik szárnyában pedig mintegy a jövőt képviselve működik a Kisharang Evangélikus Családi Bölcsőde.
Joggal olvashatjuk az evangélikus sajtóban az élénk közösségi életről: „Egy kis Insula Lutheranával büszkélkedhet Dabason a Luther utca.”

Összességében a gyóni evangélikus gyülekezet temploma „Erős vára” településünk hitéletének. Jelentős történeti, műemlékvédelmi értéket képvisel, és egyúttal kiváló gyarapítója is értéktárunk „épített környezet” kategóriájának.
 
Bibliográfia

Balog Eszter:
- 235 éves a gyóni evangélikus templom. Dabasi Újság 2020. november. pp. 6-7.
- Előszó. In: Valentyik Ferenc (szerk.): Isten – Haza – Család. A hármas eszmény Gyóni Géza költészetében és emlékének ápolásában. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2021. p. 5.
Benczúr László: A gyóni evangélikusok jubileuma. Evangélikus Élet 1958. december 21. p. 2.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet. Budapest, 1910. p. 74, 275-276.
Czagányi László:
- A régió templomai és fontosabb kápolnái – Gyóni evangélikus templom. In: A régió kalendáriuma. Schulcz Bt., Dabas, 1994. pp. 64-65. Fotó: p. 91.
- Ezer dabasi pillanat. Pressman Nyomdaipari Bt., Dabas, 2010. p. 62, 124, 138, 139, 153, 156, 157, 159, 169, 248, 250, 313.
Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. p. 410.
Detre János (szerk.): Őrállók. A Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete gyülekezeteinek története. Luther Kiadó, Budapest, 2006. pp. 270-282.
Feldman László: Gyóni Géza centenárium. (A Gyóni Géza Emlékszoba és az evangélikus templomkert felújításában résztvevők névsorával.) Dabasi Újság, 2017. július. pp. 4-5.
Genthon István: Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. p. 340.
Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Athenaeum, Budapest, 1944. p. 175, 181, 182, 568, 654.
Kerületi Krónika 2020: 235 éves lett a gyóni evangélikus templom. Budapest, 2021. p. 31.
Kerületi Krónika 2021: Gyülekezet és város kiváló együttműködése. Budapest, 2022. p. 35.
Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából. Budapest, 2018. p. 29, 30, 38, 71, 75, 87, 131, 137, 284.
K. L.: „hogy teljességre jussatok”. Kétszáz éves a gyóni gyülekezet. Evangélikus Élet 1984. február 12. p. 3.
- lutheránus - [Karlik Dóra]: Megnyitotta kapuit a Kisharang Evangélikus Családi Bölcsőde. Dabasi Újság 2020. február. p. 21.
N. Császi Ildikó: Dabas helynevei - Magyar Névtani Dolgozatok 104. Budapest, 1992. p. 27.
Rapcsákné Harmincz Karolin: Gyóni Gézára emlékeztek szülőfalujában. Evangélikus Élet 2009. július 12. p. 14.
Ruttkay-Miklián Géza: A gyóni evangélikus egyházközség története 1910-1951. Gépelt kézirat, készült 1951. július 27-én. 9 p.
Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789). Levéltári Közlemények, 88. (2017). pp. 29-47. (38)
Stifner-Kőháti Dorottya: Minden szál a helyén a szőttesben.  Evangélikus Élet Magazin, 2021. március 30.
Dr. Szokody Gyula: Dabas nagyközség műemléki jellegzetességei. In: Dr. Petri Edit – Dr. Torzsa István (szerk.): Tanulmányok a 700 éves Dabas történetéből. Dabas, 1975. p. 356.
Vitális Judit: A meghallgatott imádság helye. Evangélikus Élet 2005. december 11. p. 3.
Zlinszky János: A gyóni Zlinszky-család. Dabas, 2009. pp. 31-32.

https://www.evangelikus.hu/hireink/aktualis/235-eves-a-gyoni-evangelikus-templom-frissitve-videoval
https://www.evangelikus.hu/hireink/evangelikus-elet/minden-szal-a-helyen-a-sz-ttesben
https://www.evangelikus.hu/hireink/itthon/uj-otthona-van-a-dabasi-kisharang-bolcsodenek
https://dabas.egyhazkozseg.hu/

Összeállította: Valentyik Ferenc