A Boldogságos Szűz Mária Kápolnája Felsődabason

Szűz Mária tisztelete a kereszténység kezdeteitől végigkíséri a művelődéstörténetet. A Mária-kultusz Magyarországon köztudottan Szent Istvánnal kezdődött, és akár százas nagyságrendben is lehetne sorolni a magyar Mária-kegyhelyeket.
 
Az elektronikus lexikon meghatározása szerint:

„A Mária-kegyhely egy keresztény katolikus búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei. Kegyhelynek azt a templomot, kápolnát nevezzük, ahová különleges vallási okból számos hívő zarándokol el a helyi ordinárius, megyés püspök jóváhagyásával. A kegyhelyek helyszíneinek közelében sok esetben gyógyító erejű kutakat, forrásokat tartanak tiszteletben.”

Könnyű megállapítani, hogy a Mária-kegyhelyek általános ismérveitől a felsődabasi kis kápolna adottságai jelentősen eltérnek, melyet egy helyszíni szemle bármikor megerősíthet.
Az 50-es főúttól, a Vásártér utca folytatásában az Öregországút felé haladó dűlőút ma már a Kápolna út nevet viseli (korábban: Szőlőhegyi út). A szegélyező akác alléba szinte beolvad a kis épület és környezete. Friss virágok, égő mécsesek, gondos gereblyézés tanúsítja a folyamatos ápolást. A belső térben kápolnaoltár Mária képekkel, feszülettel, gyertyatartókkal, gyertyákkal, imazsámollyal. Középen elhelyezve a hímzett virágokkal, csipkével szegélyezett felirat:

ÜDVÖZLÉGY SZŰZ ANYÁNK

A 3mX2,7m=8,1m2 alapterületű épület mellett közvetlenül közösségi alkalmak tartására kialakított, növényzettel szeparált kis tér, egyszerű, de szokatlanul hosszú paddal.
A mellette lévő határrész a Kápolna-dűlő nevet viseli, korábban Fertályos-földeknek hívták.

Az ingatlan-nyilvántartásban a Dabas 0144/14 helyrajzi számon szerepel a 45 m2 kivett kápolna, helyi jelentőségű védett terület. A védettséget 2002. június 28-án jegyezték be, vagyis előzőleg semmilyen védettsége nem volt. Minden bizonnyal ez lehet a magyarázata, hogy a szakirodalomban gyakorlatilag elhanyagolták, nem tartották még csak említést érdemlőnek sem, holott múltja, több mint 130 esztendős története alapján megérdemelte volna. Létrejöttét, építésének körülményeit Begyáts Lénárd (1834-1910) plébános rögzítette a Sári plébánia Historia Domusában:

„1889. Ezen évben épült felsődabasi szőlőben, az úgynevezett Úri hegyen Kakucsi út mentében, id. Kancsár István által adományozott 12 négyszög ölen B. Sz. Mária tiszteletére vályogokból egy kis kápolna. Az építkezési költségek valamint a belső berendezés Kancsár Rozália nevezett Kancsár István leányának áldozatkészségéből folytak. Aki noha a kápolna fenntartására azonnal Váczra küldött örökalapítványként 20 frt o. ért, mégis annak gondozását és javítgatását élete fogytáig magának fenntartotta. Ezen 12 négyszög öl az adományozó okmány alapján szintén telekkönyvileg biztosíttatott. A kápolna püspöki engedéllyel f. évi szept. 8. B. Szűz születése napján, szép számú Mária tisztelők jelenlétében délelőtti 11 órakor általam ünnepélyesen megáldatott.”               

A felsődabasi Boldogságos Szűz Mária Kápolnája helyi védettségű építészeti értéke városunknak, mely alapján az értéktári védelemre is méltó. Az „épített környezet” és a „kulturális örökség” kategóriákat egyaránt kiválóan gyarapítja.  

Bibliográfia

Dabas Város Önkormányzata Képviselőtestületének 33/2018. (XII. 17) önkormányzati rendelete a településkép védelméről.

N. Császi Ildikó: Dabas helynevei. ELTE, Budapest, 1992. p. 44, 66, 74, 94.

Pásztor Győző: A Sári plébánia 300 éve. Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác, 2016. p. 27.

http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1ria-kegyhely.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria-kegyhelyek

Összeállította: Valentyik Ferenc

Babits Mihály: Himnusz a Szűz Máriáról.
 
Téged egek áldanak,
minden kegyek asszonyát,
Mária!
 
Bűnösök kiáltanak
e siralomvölgyön át,
Mária!
 
Halld szavunk, töröld le könnyünk,
kérd érettünk szent Fiad,
Mária!
 
hogy majd trónjánál pihenjünk
a Te érdemed miatt,
Mária!

 

Összeállította: Valentyik Ferenc