2020. november 26. csütörtök
Virág
Holnap: Virgil napja lesz

TÉB nyilvántartás

Az „Örökségünk” című sorozat kötetei (1999-2003)

INFORMÁCIÓK Az „Örökségünk” című sorozat kötetei (1999-2003)
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: 
TÉB határozata:
Melléklet: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2020.10.06.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Az „Örökségünk” című sorozat kötetei
1999-2003

A dabasi Schulcz Kft. az ezredforduló időszakában – Sztavinovszky Győzőné sorozatszerkesztő közreműködésével – öt kötetből álló könyvsorozattal lepte meg településünk és régiónk olvasóközönségét.
Elsőként 1999-ben Rónay György: A nábob halála című regénye jelent meg. A hét fejezetes műről az olvasó a hátsó borítón a következő tájékoztatót kapta: „A kakucsi családi birtokhoz, a tájhoz, a gyermekkori emlékek színhelyéhez ezernyi szállal kötődő író így vall regénye témájáról: „… egyedül, egymagam őrzöm a Házat, melyből kő kövön nem maradt, az erdőt, melynek minden egyes fáját kivágták, a turjánt, ahonnét régen eltűnt a víz meg a nád, és az embereket, akik a Házban éltek és a parkban jártak, s akikből szintén nem maradt semmi. És nekem egyedül kell átadnom őket az utánam következőknek…” A szerző írja 1957-ben megjelent regényéről: „Hogy mi minden volt nekem ez a téma: a családom és gyermekkorom története? Hogy milyen gyötrődő, sóvárgó, „ambivalens” szeretettel szerettem azokat, akik fölött a pontos ábrázolás akarva, nem akarva ítéletet mondott? S hogy hányszor szorították el a torkomat a tíz-egynéhány év alatt, míg nagy megszakításokkal a regényt írtam és újton újraírtam, a saját megidézett gyermekkorom újra átélt gyötrelmes és (persze csak az epikusnak) gyönyörű szenvedései? Mindegy: ez már az író magánügye.”

Még ugyanebben az évben megjelent a kakucsi kötődésű szerző „Képek és képzelgések” című regénye is. A hátsó borító tájékoztatója: „Rónay György egyik írásában alig hétesztendősen meghalt öccsét említi: „…néha jólesnék meglátogatni, vagy ha ő látogatna meg engem. Beszélgetnénk a Házról, a parkról, a fákról, és pontosan ugyanazt látnánk mind a ketten, ugyanazokat a boltíves szobákat, ugyanazt a pókhálós verandát, ahol tán soha meg se gyújtották a kovácsoltvas lámpát, ugyanazt a három óriási ezüstfenyőt, s az üvegházon túl fáknak és bokroknak ugyanazt a bozótos labirintusát, melynek sárga homokszigetein, a kidőlt fák, kiásott tuskók helyén omlatag várainkat építettük.” Erről, az író kakucsi emlékeiről szól ez a könyv.”
A két Rónay művet a következő évben Vay Sarolta: Levelek a buckából című válogatáskötete követte. A jobbára dabasi vonatkozású történeteket válogatta és az utószót írta: Radnai József.  Tartalom: Levél a buckából; A négyes cukk; Régi toros dáridók; Pestvármegyei rigmusok; A paprikás bál; Hogy maradt ki Zlinszky Gyuri az alkotmányból?; Katona József principálisa; Kossuth családja Alsó-Dabason; r. l.; Álmok a tavaszról; Siesta; Az inárcsi nagyúr; Kossuth Lajos családja; Ünnep előtt; Az örökös vőlegény; Örkény nagyasszonya; Vasárnap délután; Lusta csöndességben; A buckából; jegyzetek; Utószó. A régiót egy inárcsi és egy örkényi elbeszélés képviseli.

2002-ben kortárs szerző, Mitták Ferenc: Morzsák című kötete gyarapította a sorozatot. Az utószót Sztavinovszky Győzőné írta. A szerző így vall kötetéről: „A címhez híven MORZSÁK-at bocsátok az olvasó elé az elmúlt negyven év több ezer oldalnyi megjelent írói terméséből. Mióta megtanultam a betűvetést, egyfolytában írok: verset, naplót, karcolatokat, történelmi és néprajzi tanulmányokat, helytörténeti írásokat, esszéket, novellákat és elbeszéléseket, nehezen meghatározható műfajú visszaemlékezéseket, önálló történelmi könyveket – azaz mindent, amiről azt gondolom, hogy az mások hasznára is szolgál. Írásaim hál’ Istennek, sok helyütt megjelentek. Ezek jelentős részében ott van szeretett szülőfalum, Gyón; vele azonos nagyságrendben Dabas, melyet most már szülővárosomnak hívok, Szeged (és Ópusztaszer); Százhalombatta, mely fiatal házasként befogadott és végül újabb választott lakóhelyem, Gárdony. E helyeket – miként szép magyar hazánkat -, a szívembe zártam, mindegyikhez maradandó emlékek fűznek. A részletekről a kötet ad ízelítőt.”

Egy igazi kuriózum, lokális poétánk, Mády Ferenc verseinek válogatáskötete zárta a sorozatot 2003-ban. Tartalma:
Prológ!
I. Kutya van a kertben: Május idusán; A cseh lányok; Büszke mind a magyar huszár; A tábori pap; A mi nótánk; Dal; A dabasi pusztatemplom; Rablóvá lett szerető; Megemlékezés; A dabasi búcsú napján; Tavaszkor; A szegény és a balga; Dabasi rozzant csárda; Ha megakarsz nősülni; Olyan vers még nem lett írva; Ha ennek a pipaszárnak; Hófúváskor; „Nagyasszony” a titulusa; A dabasi csárdás dal.
II. Bizony, megtörtént az: Egy falusi mágnásról; Adtam egy jó akó bort; Az a barna lány; A kártyavető czigány; A koczavadász; Papi élet; A casinóban; Kurucoknak dabasi szokása; Az arisztokraták; Bizony megtörtént az; Dabasi lány; A kortes lova; A bő nadrág; Falusi telefon; Újat nem írhatok, írok hát a múltról; Így is rád akadnak; Te járdataposó, ha megfognálak.
III. Ősszel: Nincs párja a mi falunknak; Iluskám, mindenem; Az anyós; Sógoromhoz!; A bor hatása; Ősszel; de zord hideg idő van ma; Kaszinóban; Legjobb otthon!; A szabadban; Húzd el czigány a nótámat; Fanyar szemlélődés; Csendes éj volt; A mulandó fiatalság; Hózivatarban; Temetésemkor; Megemlékezés a czigányprímásról; Olvasóimhoz!
IV. Árendás nemzet: Ne szundikálj magyar; Meghívó Ferencz-napra; Zala vármegyének; Hogy vagytok barátim; Jobb világ volt régen itt nálunk; Dabason; Szomorúan tapasztalom; Csendet kérek urak, egy kevés időre; Kossuth atyja; Alsó-Dabasi kaszinóban 1899. márczius 15-én tartott estély alkalmából; Nincsen ilyen falu itt az egész tájba; Márczius 15.; Művelődünk; Árendás nemzet; Mi Atyánk; Ferencz napja Dabason.
Mády Ferenc, lokális poéta. Jegyzetek – írta Radnai József.               

Az ötkötetes sorozat a kiadó Schulcz Kft. és a közreműködők lokálpatrióta gondolkodásának, elkötelezettségének bizonyítéka. Az egyetlen hiányosság, hogy a kötelespéldány szolgáltatás az OSZK részére csak részben teljesült. A két Rónay kötet szakmai elismerését jelzi „szabadpolcos” besorolásuk. Mindezek alapján az „Örökségünk” sorozat jelentős kulturális értéke a dabasi helytörténetnek és ugyancsak jelentős gyarapítója települési értéktárunknak is.

Bibliográfia

Rónay György: A nábob halála. Regény. (Sorozatszerkesztő: Sztavinovszky Győzőné, a borítón Orci József grafikája.) Dabas, Schulcz Kft., 1999. 19 cm, 248 p.     
Szj: II.5.3 / Irodalomtudományi Olvasó, II.
Rónay György: Képek és képzelgések. Regény. (Sorozatszerkesztő: Sztavinovszky Győzőné, a borítón Orci József grafikája.) Dabas, Schulcz Kft., 1999. 19 cm, 262 p.     
Szj: II.5.3 / Irodalomtudományi Olvasó, II.
Vay Sarolta: Levelek a buckából. (Sorozatszerkesztő: Sztavinovszky Győzőné. Válogatta és az utószót írta: Radnai József, a borítón Heyer Artur grafikája.) Dabas, Schulcz Kft., 2000. 19 cm, 136 p.
Mitták Ferenc: Morzsák – válogatott írások, versek. (Sorozatszerkesztő: Sztavinovszky Győzőné, a borítón Varga László grafikája.) Dabas, Schulcz Kft., 2002. 19 cm, 216 p.
Mády Ferenc: A dabasi csalánlevelekből. (Sorozatszerkesztő: Sztavinovszky Győzőné, válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta: Radnai József.) Dabas, Schulcz Kft., 2003. 19 cm, 117 p.

Összeállította: Valentyik Ferenc

Az „Örökségünk” című sorozat kötetei (1999-2003)

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Az „Örökségünk” című sorozat kötetei (1999-2003)

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Az „Örökségünk” című sorozat kötetei (1999-2003)

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Az „Örökségünk” című sorozat kötetei (1999-2003)

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Az „Örökségünk” című sorozat kötetei (1999-2003)

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.