INFORMÁCIÓK
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:  letöltés
TÉB határozata: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2019.10.01.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

A Lenkei (Schönwald) testvérek színházi pályájának dabasi vonatkozásai

A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiáját Erődi Jenő (1882-1945) színész, ügyelő és Kürthy Emil (1848-1920) földbirtokos, író, újságíró összegyűjtött anyagainak felhasználásával, 1929-1931 között a Nyugat szerkesztője, Schöpflin Aladár (1872-1950) formálta négy kötetté. Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter az első kötet bevezetőjében következőképpen méltatta a törekvést: „Amikor az Országos Színészegyesület a közel 150 éves magyar színjátszás történetét, az azzal összefüggő minden művészi, irodalmi, személyi és technikai kérdéssel együtt lexikon formájában összefoglalva, a nagyközönség elé terjeszti, nemcsak magának a magyar színművészeinek tesz szolgálatot, de a magyar művelődéstörténet számára is hézagpótló munkát végez.”

A lexikon nagy segítséget jelent a dabasi kulturális örökség elfeledett értékeinek feltárásában is, igazolva a XX. század legnagyobb kultúrpolitikusának lényeglátását. A konkrét javaslat esetében a III. kötet örökítette meg annak a három színésztestvérnek, Schönwald Ferenc és Steiner Szidónia gyermekeinek pályáját, akiket már teljesen elfeledtünk. Az édesapa, Végh László Flórián 2017. évi publikációja szerint, gazdatisztként dolgozott Mántelek-pusztán, így a három művész közül kettő Alsódabason született, míg a harmadik gyermekkorával kötődik településünkhöz. Nevükkel olykor „Lenkey” változatban is találkozhatunk a sajtótudósításokban.

Lenkei (Schönwald) Zoltán

(1875–1934)

Színész, színházigazgató, Tiszanánán született 1875. október 22-én. A színi pályára 1893. április 28-án lépett, ifj. Polgár Károly társulatánál. Három évig volt Makó Lajos színigazgató titkára, innen a híres Krecsányi Ignác szerződtette 1898-ban, akinél 7 esztendőt töltött. 1903-ban családi nevét Schönwaldról Lenkeire változtatta, ezt később testvérei is követték. 1904. október 15-én a Vígszínház titkára lett. 1904. december 6-án feleségül vette Weisz Margit színésznőt, de a házasság 1906-ban válással végződött. 1914. október 1-től 1916-ig Debrecenben működött. 1916-ban, az első világháború alatt felmentést kapott, és az aradi színházhoz szerződött, ahol 1917 májusáig játszott, majd 1917 júniusától a Városi Színház alkalmazta. 1919. szeptember 22-én, Budapesten házasságot kötött a nála 18 évvel fiatalabb Folkman Ilonával. Saját lakás nélkül indult a közös életük, 1922-ben kislányuk született, Évike. 1921-ben a Városi Színházat az állam vette bérbe, ekkor őt nevezték ki igazgatónak, ezt a beosztását 1924 decemberéig töltötte be. 1925. január 1-jén nyugalomba vonult, majd szeptemberben a Magyar Színház főpénztárosa lett. 1929. szeptember havában a Belvárosi Színház szerződtette gazdasági főnöknek, majd 1932–34-ben a Magyar Színházban működött ugyanebben a minőségben. Szerény körülmények között, de boldog házasságban élt, kedvelt alakja volt a főváros színházi világának, a lapok gyakran említették a társasági rovatban. 1934. június 23-án, az 59. életévében, búcsúlevél hátrahagyásával öngyilkosságot követett el egy végrehajtási szakaszba ért banki tartozás miatt. Tisztelői június 27-én, délután 4 órakor nagy részvét mellett vettek tőle végső búcsút a rákoskeresztúri izraelita temetőben.  

Lenkei Erzsi (szül. Schönwald Erzsébet)

(1886-?)

Színésznő, Alsódabason született 1886. augusztus 5-én. Iskolái befejeztével 1904-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, melyben akkor 3 éves volt a képzés. Elvégzése után, 1907-ben Szabados László színtársulatához szerződött. Játszott Eperjesen, Késmárkon, Lőcsén, Iglón. Első fellépése Molière Tartuffe című vígjátéka Marianna szerepében volt. Azután az alsónémedi születésű Balla Kálmánhoz szerződött, ahol nagyobb szerepeket kapott naiva és társalgási szerepkörben, azonban csakhamar abbahagyta a vidéki vándorlást és visszavonult a színpadtól. Testvérei példáját követve a Schönwald családi nevét 1911-ben Lenkeire változtatta. A Színművészeti Lexikon készítésének időszakában, az 1920-es évek végén közvetlenül nem volt részese a színház világának. Sajtóadatok szerint az 1930-as évek közepén rendezvényeken, jótékonysági előadásokon lépett fel. Idézet a Wikipédiából: „Szavalattal részt vett 1936. szeptember 13-án vasárnap este Érdligeten a Liget vendéglő nagytermében az érdligeti oltár egyesület asszonytársulata által szervezett jótékony célú művészesten, amelyet a római katolikus templom felszentelésének javára rendeztek.” Életútja további részéről jelenleg nincs ismert adat.

Lenkei (Schönwald) György

(1890-1914)

Színész, Alsódabason született 1890. december 6-án. Gimnáziumot végzett, majd Solymosi Elek debreceni színésziskolájába iratkozott, egy évvel később már Szatmáron szép sikerrel játszott a Császár katonáiban, Zilahy Gyula társulatánál. 1910. szeptember 1-jétől Fehér Vilmoshoz szerződött, itt Szekszárdon a Testőr című vígjáték színész-szerepében érte el a legnagyobb sikerét. 1912-ben Heves Bélához szerződött (Nagykőrös, Kisvárda, Gyulafehérvár), ahol szintén sikerrel játszotta a Tanítónőben a tanítót, Iglói diákokban Petki Pált stb. Az I. világháború kitörése után közvetlenül, 1914. augusztus közepén bevonult katonának, szeptember elején az orosz harctérre vitték. A harcok folyamán alig néhány nap múlva, 11-én, sebesülten Grodeknél eltűnt. Családja még hosszú hónapok múltán is, újsághirdetésekben kereste. A Pesti Hírlap „Ki tud róla? ”rovatában megjelent hirdetések szövege 1914 novemberében: „Schönwald György 32-ik gyalogosezred, 7-ik menetzászlóalj, IV-ik század közlegénye, még szeptember 11-ikén az északi harctéren, Lemberg környékén megsebesült és azóta semmi hír róla. Aggódó özvegy édesanyja hálás szívvel – szíves értesítést kér. Lenkei Margit címére, Budapest, V., Klotild-utca 21., I. 6.” 1915 márciusában, még Przemysl elestét megelőzően is reménykedett a család: „Schönwald (Lenkei) György 32. gyalogezred, 7 marschcompanie, 4. század az északi harctéren szeptember 10-ike körül megsebesülve eltűnt. Kérjük mindazokat, kik valamit tudnak róla, legyenek szívesek családjával közölni. V., Sziget-utca 11. II. 5.”

Lenkei György mindössze a huszonnegyedik életévében, a világháború első magyar katonaáldozatainak egyikeként hősi halált halt, így színészi pályája nem teljesedhetett ki.

A születésükkel, gyermekkorukkal településünkhöz kötődő Lenkei (Schönwald) testvérek alakja elfeledett momentuma a dabasi helytörténetnek. Drámai fordulatokban bővelkedő életútjuk újabb mozaik a dabasi zsidóság mára elfeledett kultúrájából, jelentős megőrizendő értékünk. Egyedi színházi pályájuk gyarapítja értéktárunkat.

 

Bibliográfia

Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében I. rész. A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. Eger, 2005. pp. 199-200, 242.

Schöplin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet. Országos Színészegyesület, Budapest, 1930; pp. 118-119.

Végh László Flórián: Sári hősi halottak az első világháborúban. Dabasi Újság 2017. november; p. 21.

Szeged és Vidéke: A Vígszínház új titkára. 1904. július 5; p. 7.

Magyarország: Diplomaosztás a Színművészeti Akadémián. 107. március 26; p. 10.

Pesti Napló: Irodaigazgató és színigazgató. 1909. október 26; p. 10.

Budapesti Közlöny: A belügyminiszter 1911. évi 67.939. szánú rendelete (névváltoztatás jóváhagyása). 1911. május 12; p. 3.

Szeged és Vidéke: Állandó színház Budán. 1912. július 8; p. 2.

Színházi Élet: A Mester tanítványai. Újházi Ede különszám, 1913/43. szám, Lenkey Erzsi miniatűr fotójával. p. 9.

Pesti Hírlap: Apró hirdetések – Ki tud róla? 1914. november 15; p. 32.

Pesti Hírlap: Apró hirdetések – Ki tud róla? 1915. március 6; p. 28.

Színházi Élet: A színházi világ a háborúban. 1915/1; p. 5.

Színházi Élet: A Színházi Élet legfiatalabb olvasója. 1922/18; p. 12.

Pesti Napló: Leugrott a pénzügyigazgatóság hatodik emeletéről és szörnyet halt Lenkei Zoltán, a Magyar Színház gazdasági főnöke. Pesti Napló 1934. június 24; p. 5.

Pesti Hírlap: Lenkei Zoltán halála. 1934. június 26; p. 7.

Színészek Lapja: Jegyzőkönyv (özvegyi és árvanevelési segély). 1934. augusztus 1; p. 4.

Színházi Élet: Interurbán – Vác – Az evangélikus nőegylet műsoros kézimunka kiállítási napjain nagy sikerrel szerepeltek…1935/1; p. 63.

Magyarság: Művész-est Érdligeten. 1936. szeptember 3; p. 9.

Esti Kurír: Magyarnóta-estét rendeztek… 1938. december 1; p. 10.

Valentyik Ferenc: A három Lenkei. Dabasi újság plusz. 2019. április 23. http://www.dabas.hu/index.php/mediaf/dabasi-ujsag/dabasi-ujsag-plusz/3004-a-harom-lenkei

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lenkei_Zolt%C3%A1n

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lenkei_Erzsi

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lenkei_Gy%C3%B6rgy

https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM63256

https://opac-nevter.pim.hu/results/-/results/fa3cc7ea-ac87-4c63-a787-6e883a8c7393/solr#/displayResult

https://opac-nevter.pim.hu/results/-/results/f8b95bba-4103-42c4-9f7c-5e4de87a4af4/solr#/displayResult

 

Összeállította: Valentyik Ferenc