INFORMÁCIÓK | |
Javaslati adatlap: letöltés |
|
Jegyzőkönyv: letöltés |
|
TÉB határozata: letöltés |
|
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata: | |
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása: | |
Javaslattevők: Valentyik Ferenc | |
Felvétel ideje: 2018.06.05. | |
Megyei értéktárba továbbítva: |
|
Kategória: Kulturális örökség | |
Megyei Értéktár döntése: |
Gróf Ráday Gedeon (1829-1901) életútjának dabasi vonatkozásai
Pályája lexikális adatokkal
Gróf Ráday Gedeon (V.) nagybirtokos, királyi biztos a régi nemesi család sarjaként Pesten, 1829. június 16 –án, Ráday László és Wartensleben Ida elsőszülött gyermekeként született. Iskoláit Pozsonyban, Pesten, a selmeci evangélikus líceumban és a kecskeméti református főiskola jogi fakultásán végezte. 1847-ben Pest vármegyéhez került, majd 1848-ban a belügyminisztériumban fogalmazó lett. Részt vett a szabadságharcban, Mészáros Lázár, Dembinski Henrik és Bem József segédtisztje volt. A fegyverletétel után családi birtokaira visszavonulva gazdálkodott. 1854-ben feleségül vette a mélyen vallásos, nagy műveltségű Bárczay Annát, akivel boldog házasságban éltek, de gyermekük nem született, így felesége „folyvást neveli, taníttatja, istápolja egyik-másik rokon család árváját”.
1861-ben és 1865-től a főrendiház tagja, majd 1865 – 68-ban jegyzője. 1867-ben a belügyminisztériumban osztálytanácsos és a rendőri osztály főnöke lett. 1869-ben az alsó-tiszai vidék közbiztonságának királyi biztosaként a „betyárság”, a betyárvilág felszámolására kapott megbízást. Ezt végre is hajtotta, de kíméletlensége s a foglyokkal való embertelen bánásmódja több ízben volt parlamenti interpelláció tárgya. A Pallas Nagylexikon adata szerint az első tizenöt havi működésének eredményeként 813 személy által elkövetett 554 bűntényt derített ki s a tettesek közül 425-öt fogtak el.
Megbízatását 1871 végén visszavonták. 1872-ben országgyűlési képviselő, a honvédelmi minisztérium tanácsosa. 1893-ban ment nyugdíjba. Budapesten, 1901. november 29-én hunyt el. Korábbi szegedi beosztottja, a századforduló neves büntetőjogásza, Edvi Illés Károly a következőképpen foglalta össze Ráday Gedeon pályájának jelentőségét: „Nem volt nagy jogász. Az államférfiak közt sem fogják emlegetni. De nevéhez egy hazafias nagy tett fűződik, amelynek kultúrhistóriai jelentősége van a magyar jogállam fejlődésében. E tett ideje az 1869–1872-ik évekre esik, – színhelye: a magyar Alföld, különösen a szegedi vár, – tárgya: a rablóvilág kiirtása volt.”
Dabasi vonatkozások
- Ráday Gedeon az 1860-as és hetvenes években egy kisebb szőlőbirtokkal bírt Gyón községben a Zlinszky kúria tulajdonosaként. Igazolja ezt Kászonyi Dániel Gyónon írt, és 1868-ban német nyelven kiadott kötete, melyben a Vay család gyakori vendégeként említi Ráday Gedeon feleségét, Nina grófnőt.
- Kalicza Ferenc gyóni református tiszteletes 1871. május 7-én, a nyilvánosságnak szánt levelében köszönte meg, hogy mások adományai mellett Ráday Gedeon gróf taneszközökkel támogatta az iskolai oktatást, továbbá felesége, Bárczay Anna grófnő a szószék párkányát veres bársonnyal bevonatta.
- Dr. Szokody Gyula leírásaként (1975) a kúria: „Egyik történelmi nevezetessége, hogy gr. Ráday Gedeon kormánybiztos lakása és hivatala volt, aki innen irányította a vármegye területét rettegésben tartó, betyárrá lett szegénylegények üldözését.”
- Ezt az információt pontosította dr. Zlinszky János 2009-ben: „Ráday a statáriumot időnként a gyóni Zlinszky-kúriáról irányította.” , hiszen a kormánybiztosság székhelye Szegeden volt.
- Az egyik nekrológ felidézett interjújában maga az érintett is említette a gyóni birtokot, melytől végül éppen a kormánybiztosi feladat következetes végrehajtása miatt kellett megválnia: „gyóni kis birtokomnak az árát is arra költöttem el, hogy azokat a rabokat, akik töredelmesen vallottak, jobb élelmezésben részesítettem a magam erszényéből”. (A Budapesti Közlöny 1876. február 13-i számának gyóni árverési hirdetménye azt valószínűsíti, hogy a kormánybiztos az interjú szerinti célra banki kölcsönt vett fel a gyóni ingatlan fedezetével, de az adósságát nem tudta visszafizetni, ezért a Magyar Földhitelintézet elárvereztette az ingatlant.)
- Vay Sándor/Sarolta a Pestvármegyei rigmusok című történetében idézi fel alakját. Leírása szerint igényesen öltözködő, „nagyon csinos fiú”, a „leányszívek bálványa” volt, akiről még rigmus is született:
Vidékünknek legszebb grófja –
Te vagy az én szívem srófja…
Összességében Ráday Gedeon gróf kitartó felderítő munkával és szigorral néhány év alatt felszámolta a betyárvilágot, holott elődei nem tudtak eredményre jutni ezen a téren. A végrehajtásban időnként a kormánybiztos gyóni lakása is szerephez jutott, ezért gróf Ráday Gedeon működésének gyóni-dabasi vonatkozásai gyarapítják településünk kulturális örökségét.
Bibliográfia
Csapó Csaba:
- Ráday Gedeon és a szegedi királyi biztosság a korabeli sajtó tükrében. Magyar Könyvszemle 2001/1. pp. 467- 473.
- Életrajz és mentalitás. Ráday Gedeon elfelejtett élete. Aetas 2002/2-3; pp. 55-83.
Hoitsy Pál: A Ráday-világ. A Pesti Hírlap Kincsesháza 1927. 2. kötet; pp. 377-381, képekkel.
Kalicza Ferenc: Köszönőlevél. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1871. május 14; pp. 624-625.
Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka (ford.: Kosáry Domokos). Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977. pp. 435-437.
K-E.: Ráday Gedeon. Új Idők 1901. december 8; p. 515.
Nagymihály Sándor:
- A betyárvilág romantikája. Ujság 1935. augusztus 4; p. 29.
- Rózsa Sándor és betyártársai. Tolnai Világlapja 1939. július 26; p. 20.
Papp Gábor: A „lélekidomár”. Népszabadság 1983. február 19; p. 8.
Dr. Szokody Gyula: Dabas nagyközség műemléki jellegzetességei. In: Dr. Petri Edit – Dr. Torzsa István (szerk.): Tanulmányok a 700 éves Dabas történetéből. Dabas, 1975; p. 358.
Gróf Vay Sándor: Pestvármegyei rigmusok. In: Pestvármegyei históriák. Budapest, Légrády Testvérek Kiadása, 1907. pp. 79-80.
Dr. Závory Sándor: Gróf Ráday Gedeon. 1829-1901. Vasárnapi Ujság 1901. december 8; pp. 785-786, (portréval).
Zlinszky János: A gyóni Zlinszky-család. Dabas, 2009; p. 61.
Összeállította: Valentyik Ferenc