Balogh II. Sándor (1920-2000) életútjának dabasi vonatkozásai

Balogh Sándor válogatott labdarúgót a sporttörténészek a világverő labdarúgó magyar Aranycsapat bővebb keretéhez sorolják. A kiváló balhátvéd Gyónon született 1920. március 18-án. Szülei 5 éves korában elköltöztek Gyónról, így az iskolát már nem nálunk kezdte.
Labdarúgó-karrierje 13 évesen a Pesterzsébeti ESMTK ifi-csapatában kezdődött, majd 16 évesen a felnőtt keret tagja lett. Húsz évesen igazolta le az Újpesti TE, ahol 1940 és 1953 között 348 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt. Szélsőhátvédet játszott, szükség szerint hol a jobb, hol pedig a baloldalon erősítette a védelmet, mert mindkét lábával egyformán jól bánt. A szakírók szerint kiváló helyezkedési érzék, tökéletes technikai tudás, pontos becsúszások, látványos „ollózások” és „csukafejesek” jellemezték a játékát. Háromszor volt bajnokcsapat tagja (1945, 1945-46, 1946-47), 1942 és 1950 között huszonnégyszer szerepelt a magyar válogatottban. A nemzeti csapatban 1945-től együtt játszott a hét évvel fiatalabb Puskás Ferenccel, mint azt az interneten könnyen megtekinthető Fortepan fotóarchívum több felvétele is megörökítette. Társai megbízható, jó játékosnak tartották, a közönség szerette, ezért őt bízták meg a csapatkapitányi teendőkkel s a karszalagot 1950-ben éppen Puskás Ferenc vette át tőle. 1945-ben az év labdarúgójának választották.

Aktív pályafutása után, 1953-tól edzőként dolgozott, klubjai: Tatabányai Bányász, Újpesti Dózsa, Pécsi Dózsa, Miskolci VSC. 1965-ben az Újpesti Dózsát a magyar bajnokság 3. helyére vezényelte. 1970-ben a magyar ifjúsági válogatottat irányította.
Kitüntetései: Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951), a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951), az Újpesti Dózsa örökös bajnoka (1985).
Budapesten, 2000. február 6-án hunyt el, síremléke Újpesten, a Megyeri úti temető 7105-VII-0-31. parcellájában található.
Balogh II. Sándor válogatott labdarúgó korának meghatározó védőjátékosa volt, méltó játékostársa a legjobbaknak. Születésével, gyermekkorának kezdeteivel kötődik városunkhoz, sportpályafutása jelentős hozadéka településünk értéktárának.

Bibliográfia:

o. m.: Három újonc a válogatottban: Balogh II., Nagymarosi, Tihanyi II. Sporthírlap 1942. május 2; p. 3.

sC L.: Bonckés alatt Balogh II. Sándor, az Újpest válogatott hátvédje. Nemzeti Sport 1944. december 21; p. 2.

(J. J. – P. J.): Hogyan készül az idényre a szélsőhátvéd? Nemzeti Sport 1949. augusztus 13; p. 2.

Szűcs László:
- Ketten beszélnek a szélsőhátvédekről. Labdarúgás 1960. december; p. 20.
- Új edzők az NB-I-ben. Labdarúgás 1963. február; p. 5.
n. a.: A magyar válogatott 400 mérkőzése. Labdarúgás 1963; p. 13, 14, 15, 29.
Zsengellér Zsolt: Balogh II. a legendás hírű újpest hátvéd a maiakról, utódairól… Labdarúgás 1983. november; p. 32-33.
- Az Újpesti Dózsa jubileumi díszközgyűlése: kitüntetések, jutalmak. Képes Sport 1985. június 18; p. 6-7.

Juhász Károly: Lerobbant házban éldegél a válogatott egykori kitűnősége. Nemzeti Sport 1994. január 29, p. 4.

(budai): Elhunyt Balogh II. Sándor. Nemzeti Sport 2000. február 17; p. 3.

V. F.: Balogh II. Sándor, a csapatkapitány. Dabasi Újság 2015. február; p. 17.

Csatolt fotók:
- Fortepan 33171
- Fortepan 33537
- Fortepan 54983

Összeállította: Valentyik Ferenc