A Dabas Gyóni Olvasó Társaság megalakulása és működése

A XIX. századi magyar reformkorszak sajátos helyi fórumát adták az ún. olvasótársaságok. Leggyakrabban a Széchenyi-féle kaszinókhoz köthetően jöttek létre és működtek. Pest vármegyében 1838-ban Nagykőrösön és Abonyban, 1847-ben Tápószelén, 1848-ban Kiskőrösön alakult olvasóegylet, míg a váci ipartestületnek már 1832-től volt könyvtára.

Az alsódabasi kaszinó kezdetektől (1836) fogva 3-4 korabeli újságot járatott, s tanulmányozásának lehetőségét biztosította tagságának. Ugyanakkor a község legnagyobb könyvgyűjteménye Szalay István hites földmérőé volt, aki halálakor, 1830-ban 829 kötetet hagyományozott egykori iskolájára, a kunszentmiklósi református gimnáziumra, mely a mai Baksay Sándor Református Gimnázium könyvtára muzeális állományának alapját képezi.  

A Dabas Gyóni Olvasó Társaság, fennmaradt kéziratos jegyzőkönyvének tanúsága szerint 1843. január 7-én alakult. Alapítói között a korszak meghatározó helytörténeti személyiségeit találjuk: Halász Bálint, Halász Boldizsár, Halász András, Halász Péter, Halász Antal, Zlinszky László, Zlinszky György, Ketse Lajos, Mészely Miklós, Szalay Antal, Dinnyés Sándor, Metelka Ferenc és Szappanos Sándor lelkipásztor. Az alapítók a „jelen kor haladást intő szava által azon gondolatra ébresztetvén, miképpen lehessen munka után fennmaradt szabad óráinkat, lelkünket mívelő, gyönyörködtető foglalkozással tölteni, - által láttuk, hogy ezen szent czél elérésére bennünket egy köz-akarattal alkotandó Olvasó Társaság legczélirányosban vezetend”.  „Ezen társaság czéljául a tudományos, lelket mívelő isméretek terjesztése ’s ez által a részvényes tagoknak szellemi éldelet szerezése tűzetvén, önként következik, hogy ezen czél előtt minden anyagi érdek háttérbe vonuland, munkálkodásunkat a tiszta szellemi érdek vezérlendi.”  

A XII. pont záradéka úgy rendelkezett, hogy ha a tagság megcsappanna, vagy más probléma adódna, „az egész Könyvtár az Alsó-Dabasi Cassinoi Társaságnak, ha ez akkoron nem létez, az Alsó-Dabasi Reformata Eklézsiának ajándékoztatik.”A jegyzőkönyv tulajdonképpen egy kölcsönző könyvtár alapszabályait rögzíti, 12 pontban részletesen szabályozva annak vezetését, működését, a kölcsönzés szabályait. Kezdetben hat esztendős működést tűztek ki célul, de ezt a lejáratkor 1854. december 31-ig meghosszabbították. A részvénydíj 3 pengő, melynek 1/3-án tudományos, 2/3-án szépirodalmi műveket vásároltak, kizárólag magyar nyelven. Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Eötvös József művei voltak az első szerzemények, a „Hitel” pl. Halász Boldizsár ajándéka volt. A könyvtár 50 kötettel indult és a működés időszakában a Városi Könyvtár honlapjának adata szerint mintegy 1500 kötetig fejlődött. A világosi fegyverletételt követően az Olvasó Társaságot és a Casinót betiltották. A tagok közmegegyezéssel a könyvállományt a református egyháznak adták át.  

Az Olvasó Társaság alapító jegyzőkönyve a Dabasi Református Egyházközség irattárában található, melynek másolati példányai a Városi Könyvtárban is elérhetőek.

A Dabas Gyóni Olvasó Társaság a jelenlegi Halász Boldizsár Városi Könyvtár elődjét, a kezdeteket jelenti, alapítása és működése gyarapítja településünk értéktárát.

Bibliográfia

Bajor Nagy Ernő: Könyvtárnézőben Dabason. Szabad Föld 1995. június 20; p. 13.

Czagányi László:
- A Dabasi Református Egyházközség története tulajdon iratai tükrében. Dabas, 1993; p. 68-69, 74.
- Dabasi Halász Boldizsár. In: Politikusok, honvédek, honvédtisztek. Dabasiak az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. Dabas, 2008; p. 13-14.

Fábián Miklós:
- A dabasi könyvtár indulása. Honismeret 1975/1-2. szám; p. 84.
- Dabas történelmi kronológiája. In: Dabas Nagyközség Évkönyve 1973. Dabas, 1975; p. 74.

Ferenczi Margit (összeáll.): 50 éves a Halász Boldizsár Városi Könyvtár. Dabas, 2009; p. 7.

Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867). Budapest, 2002; p. 17.

Összeállította: Valentyik Ferenc