INFORMÁCIÓK | |
Javaslati adatlap: letöltés |
|
Jegyzőkönyv: letöltés | |
TÉB határozata: | |
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata: | |
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása: | |
Javaslattevők: Valentyik Ferenc | |
Felvétel ideje: 2017.12.05. | |
Megyei értéktárba továbbítva: |
|
Kategória: sport | |
Megyei Értéktár döntése: |
Rudolf Caracciola abszolút világrekordja a gyóni rekordpályán (1934. október 28.)
Rudolf Caracciola abszolút világrekordja a Gyóni Beton hivatalos avatóversenyén született, és egyben a pályán elért legnagyobb sebesség. A mai napig számon tartott világrekord elérésének körülményeiről az M.T.I. Sportkiadása az alábbiak szerint tudósított:
„Gyón, október 28. A nagy transzkontinentális műútba, amely végeredményben Budapesten át Stambulba és onnan Bagdadig vezet, beiktatott gyóni útszakaszon, a 45-ös kilométerkőtől kezdődőleg bonyolították le vasárnap az autóstársadalom nagy érdeklődése mellett a német Henne és Caracciola repülőstartos kilométer- és mérföld sebességi világrekord kísérleteit. Henne szóló-motorkerékpáron és mellék-kocsival, valamint a Mercedes Benz Nagydíj szabályok szerint épült 3-5000 kcm-es versenykocsiján indult, Caracciola kísérleteit ugyanezen a versenykocsin folytatta. Indult még a müncheni Möritz Cyclecaron. A hírneves versenyző törekvéseit egy sor új világrekord-siker koronázta. Elsőnek Henne indult 500 kcm-es BMW szóló-motorkerékpáron. […] Caracciola, a hol fedett, hol nyitott ülésű M. B. kocsin, elsőnek a kilométeres repülőstartos világrekordot támadta meg. Ez hetedik kísérletre sikerült is, és az átlaga ekkor az egy kilométeren 299,003 km/h volt. A mérföldön Caracciola 298,794 km/h átlagot ért el. A két új világrekord ellenére is Caracciola folytatta kísérleteit, és pedig sikerrel: a km-en 11.34 mp. szenzációs átlaggal új gyorsasági világrekordot állított fel 317,460 km/h átlaggal. A mérföldön, ugyancsak repülőstarttal, átlagideje 18.30 mp., sebessége 316,591 km/h volt. A Mercedes Benz országúti versenykocsi ezzel a világ leggyorsabb országúti versenyző gépének bizonyult. Nála nagyobb sebességet csak az angol Campbell ért el, de tekintetbe kell venni, hogy Campbell kocsija országúti közlekedésre nem alkalmas és lóerőkben toronymagasan a Mercedes Benz kocsi felett álló különleges, mondhatni kerekeken járó gép. Megemlítendő még, hogy Caracciola kilométer ideje visszafelé 11.22 mp. volt, ami sebességre átszámítva 320,855 km óránként. Ezzel a sebességgel még gépkocsi országúton nem ment.”
Érdemes az eseményről beszámoló újságírók cikkeiből is idézni:
„Jön Caracciola!”
Háromnegyed egy. A kormányzó elvonul kíséretével és az autótábor is lassan bomlani kezd, pedig most kezdődik a legérdekesebb része a versenynek. „Jön Caracciola!”, ordítja a hangszóró, és abban a pillanatban háromszázas tempóval meg is jelenik Caracciola ezüstszürke, szivar alakú Mercedese. Dübörgő hangorkán és már csak a felkavart porfelhő jelzi, hogy valahol az ötven kilométer tájékán jár.
- Nem sikerült a rekordjavítás! – jelentik az időmérők.
Caracciola áttételt cserél és jön vissza. Alighogy megjelenik az út végén az ezüstszínű, kígyódzó test, már el is tűnt a másik oldalon. Az időmérő bemondja: 307 kilométert futott a kocsi. A csendőrkordon felenged, időnként végigszáguld még egy-egy kocsi a betonon, de a nagy szenzáció elmúlt és így két fajkutya nézeteltérése nagyobb szenzációt kelt, mint a cyclecarok rekordkísérlete. A még kitartó nézők is kezdenek lassan elvonulni. Mind kevesebb és kevesebb lesz az autópark kocsi állománya.
Caracciola még az eddigi sebességet sem tartja elegendőnek, újra előkészíti gépét és nekiindul az újabb rekordkísérletnek. Most indul a starttól az ezüstszínű kocsi, mikor az időmérők asztalánál, négy kilométerrel odébb, már hallani lehet a vészesen száguldó alumínium motorszörny dübörgő hangját. Magas porfelleg fut végig az úton, egy villanás, egy robbanás több mint 320 kilométer körül járhat a sebesség, az időmérők szinte elsodródnak az út szélén a sohasem látott sebességtől, az automatikus óra pedig érzéketlenül jelzi a legújabb rekordot:
„317.460 kilométer!”
Világrekordok sorozata született Európa „leggyorsabb” autópályáján!
Aztán kiürül a gyóni beton és egy óra múlva már csak a leülepedett benzin- és olajszag emlékeztet az itt sikerrel lezajlott világrekord-kísérletekre.”
(Rusznyák Iván 8 Órai Ujság 1934. október 30; p. 5.)
Már szürkül, amikor Caracciola újból felül a versenykocsira és ismételten megkísérli előbbi rekordjának megjavítását. Ha eddig félelmetes látványt nyújtott Caracciola, akkor most ebben az utolsó menetben olyan káprázatos látványban részesítette a közönséget, amit soha nem lehet elfelejteni. Egymásután süvít el a gép, végig a pályán. Az egyik menetet 321 km-rel vette. Caracciola utoljára cikázik végig a pályán és a megafon örömmel kürtöli széjjel, hogy a világhírű német bajnok ismételten megjavította világrekordját és új gépével 317 km-es átlagsebességet ért el.
Lelkes éljenzéssel fogadják Caracciolát, a sportrajongók kiemelik kocsijából és vállukra emelve viszik le a pályáról. A verseny után a német versenyzők és a Benz Mercedes-gyár szakértői a legnagyobb lelkesedéssel nyilatkoztak a versenypályáról és kijelentették, hogy a gyóni útszakasz ma Európában a legjobban megépített rövidtávú versenypálya, amelynek alig egy fok emelkedése van. A versenyzők különösen azt az előnyét emelték ki, hogy a pálya nem szürke, hanem fehér betonból készült, a közepén futó fekete sáv pedig nagyszerű iránymutató. Emelkedése egyáltalán nincs és útszéli fák lombjai nem zavarják őket.
(Budapesti Hírlap 1934. október 30; p. 5.)
[Neubauer]: Az urak még nem is tudják, hogy mit jelent Magyarországnak ez a pálya. A legnagyobb propagandát! Az egész világ ide fog járni, hogy a világrekordokat döntögesse.
(Az Est 1934. október 30. p. 11.)
A versenyt a helyszínen megtekintő Balázs László kétszeres magyar bajnok motorkerékpár-versenyző, holtidőben, nem hivatalosan a 8 éves Bugattijával tett egy „tesztkört”, mely 180 km/h átlagsebességet eredményezett. Néhány héttel később a világrekordok kulisszatitkairól összegző kommentárt írt, melynek részletei szintén érdekes adalékok:
„A gyóni pálya: A külföldi versenyzők elragadtatással beszéltek a kiváló minőségű és szinte hihetetlen módon planírozott betonútról és a magam részéről sem mulaszthatom el, hogy a külföldi versenyzők nevében a Magyar Útépítő Rt.-nek a kiváló teljesítményéért őszinte szívből gratuláljak. Az útvonal a táti és külföldi rekordkísérleti pályáktól különösen abban tér el, hogy fák az útvonal mentén nincsenek. Az út szélessége elegendő és a betonon kívüli további széles földsávok oly szélességet adnak, hogy a pálya végig egész különleges módon jól átlátható, amihez még a világos beton jó megvilágítása, a pálya közepén végigvonuló csík igen lényegesen hozzájárul, s könnyítik a versenyzők munkáját és a gépeknek a pálya közepén való tartását.”
„A rekordmotorról: Mercedesék ugyanazzal az üzemanyaggal mentek, mint a BMW-gépek és állítólag innen van a házasság Henne és Mercedesék között. A keverék tiszta alkohol-keverék, melyből km-ként kb. 40 litert fogyasztanak. A kocsik sebességváltója a differenciálban van elhelyezve, ami által súlycsökkenést értek el, egyébként ez volt a kocsi leggyengébb pontja az évad elején és ezzel volt a legtöbb bajuk. Essolub R. olajat használtak, mely nem a karterben, hanem külön tartályban van. A karter egyébként az ún. szárazkarter-szisztémájú, ugyanis az egyes helyekbe befecskendezett és lent összefolyó olaj másik szivattyú segítségével a karterből egy tartályba fut és így nincs állandóan kitéve a hőnek és gázoknak. A kompresszor rögtön hűtő előtt nyer elhelyezést és szívótorka a hűtő elé van vezetve, hogy több levegőt kapjon, állítólag még ez is növelte a HP számot. A kompresszor igen magas nyomás alatt dolgozik és 4 karburátoron keresztül táplálja a nyolchengeres motort. A karburátorok a gyár saját konstrukciója és a nyomás konstrukciójuk igen komplikált. Minden karburátor 2-2 hengert táplál, azonban egyenletes elosztás miatt nem egymás mellett lévő hengereket.
A főtengely 9 golyós csapágyon nyugszik, a hajtókarok görgős csapágyazásúak, különleges rövidek. Hengerenként 2 szívó- és 2 kipufogószelep nyer elhelyezést s így átömlés tekintetében ideálisabb keresztmetszetet ad, mint az 1-1 szelep. A szelepszárak ki vannak lyukasztva és különleges hővezető anyaggal megtöltve, hogy a szeleptányérnál fellépő magas hő minél előbb elvezetődjék. A hengerek acélbetétes lemezhengerekből állnak, igen nagy víztérrel. Egyébként az egész motor a legkisebb csavartól a főtengelyig, teljesen ki van könnyítve, melyre szükség volt egyrészt a magas teljesítmény eléréséhez, másrészt azonban a minimálisra előírt összsúly betartásához. A motorok 6000 fordulatnál adják le a legideálisabb kb. 350 HP teljesítményt, fordulatszámuk még tovább is megy, azonban a teljesítmény már esik. Úgy elől, mint hátul függetlenrugózást (elől spirálrugós rendszerű), konstrukciót találunk különleges kemény kivitelben megoldva. Elől még az is nagyon érdekes, hogy a kerekeknek a szögállása, ún. Sturz-a is állítható, ami által, különösen nagy sebességeknél kikísérletezték a legkedvezőbb kerékállást. A kormány külön kormányozza a két első kereket és egy súrlódó lökhárító szerkezet segítségével eliminálják a vibrációkat. Hidraulikus fékek, külön vezénylésű bütyöktengelyek egészítik ki a kocsik szerkezetét.
Érdekes, dacára, hogy a főtengely görgős és csapágyazása komplett, a főtengely egy darabból van. Ki-ki gondolkozhat azon, hogy ezt a kérdést hogyan oldották meg, mindenesetre ők voltak az elsők, akik ezt létrehozták, ami által a könnyű főtengely előnyét egyesítették a golyós és görgős csapágyak nagy előnyeivel.
A kocsiknak 4 sebessége van és a vezetőüléstől jobbra nyer elhelyezést. A motor tengelyéhez képest a kuplung baloldalt, a gáz és fékpedál jobboldalt van. A légellenállás kérdésében, mint ahogy elmondták nekem, még tovább kísérleteznek, mert még sok tennivaló van hátra. Ezáltal még lehet a kocsik sebességét emelni. Sajnos, kísérleti úton oly nagy légsebességek, mint amely 320 km-nél lépnek fel, előállítani nem lehet és így bizonyos fokig az egész kérdés experimentáláson múlik. Aerodinamikai szempontból állítólag valamivel szélesebbre kell a kocsikat a vezetőülésnél építeni, hogy a levegő szélnyomásának és visszatérésének útja a cseppformát jobban megközelítse, mint a mostani meglehetős egyenes vonalú forma.
Sok új konstrukció, sok érdekes részlet, a számok ideális felhasználása tette lehetővé a legújabb mérnöki vívmány életre hívását, melyhez azonban még egész különleges megmunkálású anyag is tartozik. A kocsikon lévő legkisebb részletek a legkülönösebb gonddal készültek. Szinte minden egyes darab külön-különálló mestermű. A nagyszerű adatok ideális találkozásának és különleges príma kivitel tette elérhetővé azt, amit elértek.”
(Autó 1934. december; p. 4-8.)
Természetesen a pesti humor is egyből „szájára vette” Caracciolát és a világrekordot:
Ez aztán gyorsaság!
Két néző beszélget a gyóni országút mellett:
- Itt jön a Caracciola!
- Hol?
- Ott megy!
(Sporthírlap 1934. október 31; p. 3.)
Sietős ember.
Ketten beszélnek:
- Ennek a Caracciola nevű autóversenyzőnek nagyon sietős dolga lehetett.
- Miért?
- Hallom, hogy 317 kilométeres sebességgel ment óránként!
(Kis Ujság 1934. október 31; p. 7.)
RUDOLF CARACCIOLA – A MERCEDES NAGYMENŐJE
(Remagen,1901. január 30. – Kassel,1959. szeptember 28.)
A húszas-harmincas évek legendás német autóversenyzője, háromszoros Európa-bajnok (1935, 1937, 1938). A II. világháborút megelőzően a nemzetközi autósport egyik meghatározó személyisége, akinek minden ezzel az időszakkal foglalkozó szakkönyvben külön fejezet jár, bármely nyelven íródjék is. Könyvet is írtak róla, s ha valaki a közelmúlt páratlanul sikeres versenyzője, Michael Schumacher korai elődjét keresi, akkor jár a legjobban, ha vele kezdi a kutatást. Ősei Itáliából települtek át, ez az olaszos hangzású név magyarázata. Édesapja szállodatulajdonos volt és szerette volna, ha fia viszi tovább a vállalkozást. Hogy mégsem lett szállodás, az egy garázsban, különféle lim-lomok alatt megbúvó, a háborús katonai sorozás-beszolgáltatás elől rejtegetett öreg Mercedesnek köszönhető. Felfedezése hatására érdeklődését ugyanis mindinkább az autótechnika töltötte ki, autómérnöki elképzeléseit édesapja sem gátolta. Az első versenyén 1922-ben indult és a dicséretes 4. helyen végzett. Hamarosan sorjáztak a győzelmek is. Különösen a nagy erőpróbát jelentő, bátorságot, különleges vezetési technikát igénylő esős versenyeknek lett a specialistája, a nedves burkolaton érvényesült igazán. Ma úgy mondanánk: igazi „esőmenő” volt. Pályafutása bővelkedik a nagy sikerekben, de legemlékezetesebb győzelmei a Mercedes-gyár csapatához kötődnek. Az 1934-1939 közötti hat évben összesen 57 GP futamon állt rajthoz és 32 alkalommal végzett a dobogón. A dobogós helyezések több mint felében, 17-szer győzött. Háromszor volt Európa legjobbja, legnagyobb ellenfeleként Bernd Rosemeyert, az Auto-Union versenyzőjét tisztelhetjük. Magyarországon először 1930-ban járt, a Hegyi Európa Bajnokság svábhegyi záró futamán vett részt, a Mercedes csapat tagjaként, a sportautók kategóriájában. A sorozat hat győzelmével a tarsolyában, abszolút favoritként érkezett és győzelmi esélyét be is tudta váltani. A közönség megcsodálhatta higgadt-nyugodt, magabiztos versenytechnikáját, melyet a futam közben eleredt esőáztatta burkolaton mutatott be. A 7.1 literes Mercedes SSK sportautóval ő futotta a nap legjobb idejét (3.21,13), mely az Európa Bajnokság kategória győzelmét is eredményezte. Később is szívesen jött Magyarországra, 1931 szeptemberében szintén ő nyert a Svábhegy örökét átvevő hármashatár-hegyi versenyen, ezúttal is nap legjobb idejével (2.44,76). Ezzel a győzelemmel megvédte bajnoki címét a Hegyi Európa Bajnokság sportautó kategóriájában. A következő magyar versenyéig ennél többet, jó három évet kellett várni, mely időszak a sikereken túl csapatváltásokat, lábtöréses balesetet és felesége lavina okozta halálát hozta. A gyóni lanszé-pálya megnyitón 1934. október 28-án, 5000 néző előtt, Henne bevezető világrekordja után, valóságos Grand Prix hangulatot varázsolt. Már elsőre szédületes tempóban 284 km/h sebességet ért el, amit dermedt csend fogadott. A helyszínen tartózkodó csapatfőnök, Alfred Neubauer irányításával több, egyre javuló kísérlet után, még a sötétedés előtt, repülőstarttal 317,460 km/h sebességgel abszolút kategória világrekordot ért el. Mindezt úgy, hogy az egy irányba mért sebessége meghaladta a 320 km/h-t. A szezonvégi gyóni világrekord lendületét sikerült átmentenie a következő évre, így 1935-ben Európa-bajnokságot nyert. Bár rendszerint győzni járt hozzánk, az 1936-os Magyar Nagydíjon még sem ért el helyezést. A Népligetben közel 100 ezer néző előtt az ötödik helyről, a harmadik sorból indult. A 11. körben már néhány körre a vezetést is átvette, ám ami nagyon ritkán fordult elő: motorhiba miatt, a negyedik helyről, a 26. körben fel kellett adnia az 50 körös versenyt. (Leggyorsabb körét 2.39,85 másodperces idővel futotta.) Ráadásul a Mercedes csapatának kivételesen rossz napja volt, hiszen a másik két versenyző, Louis Chiron és Manfred von Brauchitsh is műszaki okok miatt kiállásra kényszerült. Rudolf Caracciola kivételes képességű nemzetközi klasszisként, korának profi versenyzőjeként mindig igyekezett a közönséget a legjobb tudása szerint kiszolgálni. Nem voltak a nagy menőkre jellemző allűrjei, közvetlen és barátságos volt, így ahol csak megfordult, mindenhol jó benyomást, szimpátiát keltett. Kifejezetten korrekt kapcsolatot ápolt a sajtóval, a tréningek után akár azonmód fáradtan, olajosan-porosan is a riporterek rendelkezésére állt. Még lábtörése és felesége halála után is képes volt felül emelkedni magánéletbeli problémáin, interjúiba szellemes riposztok is belefértek. Mindez különösen úgy értékelhető, ha nem feledjük: sérülése közel sem gyógyult meg tökéletesen, a fájdalom egy állandósult szintje végig kísérte pályafutását. Magyarországi versenyeinek híre mindig valósággal mágnesként vonzotta a szurkolókat. Nem készült soha ilyen jellegű felmérés, de nem túl nagy kockázattal kijelenthető, hogy a húszas-harmincas évek külföldi menői közül valószínűleg „Karaccs” emléke maradt meg a legstabilabban a magyar közönség emlékezetében.
A világháború után - más tapasztalt versenyzőkhöz hasonlóan – visszatért az autóversenyek világába. 1952-ben sportautó versenyeken indult s az egyiken (Mille Miglia) 4. helyezést ért el, melyet gazdag pályafutása egyik legnagyobb eredményének tekintett. Ám balszerencsés módon balesettel, lábtöréssel végződött a következő futam s ez pályafutása végleges befejezését jelentette. 58 éves korában, 1959. szeptember 28-án, májbetegségben halt meg. A Mercedes Grand Prix csapatának legendás versenyigazgatója, Alfred Neubauer (1891-1980) visszaemlékezésében valamennyi, az 1926-1955 közötti időszakban keze alatt megforduló egykori versenyző közül Rudolf Caracciolát emelte ki a legjobbnak. Már ez önmagában egy szoborral felérő elismerés, de szülőhelyén, Remagenben, születésének 100. évfordulóján emlékművet is állítottak tiszteletére.
Temesváry György – Valentyik Ferenc
Rudolf Caracciola abszolút világrekordja ma is számon tartott eredménye a nemzetközi autó- és motorsport történelmének, fontos pillanata volt a technikai fejlődésnek, mely jelentősen gyarapítja településünk értéktárát is.
Bibliográfia
Budapesti Hírlap= Caracciola és Henne helyszíni szemlét tartott a gyóni betonpályán. 1934. október 28; p. 21.
Nemzeti Sport= Háromszáztízet fogunk menni! – mondta Neubauer mérnök. Ma délelőtt világesemény színhelye lesz a gyóni beton. 1934. október 28; p. 7.
Sporthírlap= Gyón belekerült a motorsport világtörténelmébe. Caracciola (MB) 317 km-es átlagot futott. 1934. október 29; p. 13-14.
Népszava= Motorkerékpár és autó világrekordok a vasárnapi gyóni versenyen. 1934. október 30; p. 5.
Esti Kurír= Világraszóló esemény volt a KMAC gyóni „rekordversenye”. 1934. október 30; p. 2.
Friss Ujság= 317 és félkilométeres világrekord a gyóni pályán. 1934. október 30; p. 11.
Magyarország= Caracciola 320.855 km-es sebességet ért el a gyóni betonon. 1934. október 30; p. 14.
Az Est= Fotóriport az új világrekordokról (4 felvétel). 1934. október 30. p. 10; Henne és Caracciola szenzációs sebességei az új gyóni betonpályán. 1934. október 30. p. 11.
Siró György: Világrekordok Gyónon. Háromszáztizenhét kilométeres sebességet ért el Caracciola. Ujság 1934. október 30; p. 7.
Rusznyák Iván: Világszenzáció a gyóni betonkilométeren. 317.460 kilométeres világrekordot ért el Caracciola Európa legjobb versenypályáján. 8 Órai Ujság 1934. október 30; p. 5.
Pesti Napló= A sebesség hőseinek bravúrjai a gyóni betonon. 1934. október 30; p. 20.
(K): Sorozatos világrekordok az új gyóni autóverseny pályán. Pesti Hírlap 1934. október 30; p. 13.
Képes Pesti Hírlap: Világrekordok a gyóni pályán (Fotó összeállítás). 1934. október 30; p. 1.
Budapesti Hírlap= Három világrekord a gyóni betonpályán. 1934. október 30; p. 5.
Autó= Új abszolút világrekordok születtek a gyóni pályán, a Királyi Magyar Automobil Club rendezésében. 1934. november 1; p. 1-8.
Pesti Napló Képes Melléklet= Fotóriport a gyóni világrekordokról. 1934. november 4; p. 3.
Tolnai Világlapja: Világrekordok a gyóni országúton. (Fotó összeállítás: Dely, M. F. I. és Schächter M. felvételei.) 1934. november 7; p. 54.
Balázs László: Megjegyzések a gyóni világrekord-kísérletekhez. Autó 1934. december; p. 4-8.
Valentyik Ferenc: Egekbe törő tempó, istenkísértő gyorsaság. Dabas Város Önkormányzata, 2009. 101 p.
Dr. Kozma Ottó - Temesváry György - Valentyik Ferenc: A győzelem a fontos. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2012. p. 202-205.
Összeállította: Valentyik Ferenc