INFORMÁCIÓK
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2017.12.05.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: sport
Megyei Értéktár döntése:

Hartmann László kategória világrekordja a gyóni rekordpályán (1935. október 17.)

A Gyóni Beton egyetlen magyar világrekordja a korszak nemzetközileg legismertebb hazai autóversenyzője, Hartmann László nevéhez fűződik, aki ekkor már Maserati gyártmányú autóval versenyzett. A 3000 köbcentis kategóriában elért kategória világrekordját a korabeli magyar hírügynökség a következőképpen írja le:

„M.T.I. Sportkiadás 1935. október 17. 18,00 óra:

Hartmann László ismert magyar automobilversenyző minden előzetes bejelentés nélkül, teljesen csendben, csak a hivatalos szervek ellenőrzése mellett, csütörtökön a gyóni rekordpályán sikeres rekordkísérletet hajtott végre, s egy világrekordot, továbbá két magyar rekordot állított fel. A derült időjárás ellenére a pályán erős szél dühöngött, amely eredményét károsan befolyásolta, mivel szél ellen nem tudta teljes sebességét kifejteni: teljesítménye így annál értékesebb. Hartmann László tudvalevőleg a Masaryk versenyen ötödik helyen végzett, s az egy héttel ezelőtt lebonyolított román hegyi-bajnokságot meg is nyerte. Hartmann Csütörtökön egy kategória világrekordot és két magyar abszolút rekordot ért el, melynél nagyobb sebességgel magyar versenyző eddig még nem haladt. Az új rekordok a következők:

Kategória világrekord: állóstartos mérföld: 37,84 mp. / 153,108 km-es óraátlag/.

A két repülőstartos magyar rekord: repülőstartos kilométer: 16,78 mp. / 214,541 km-es óraátlag/; repülőstartos mérföld: 27,01 mp. /214,499 km-es óraátlag/.  

Hartmann egyszer egy irányban jóval 220 km-nél is nagyobb sebességgel haladt, amely jobb, mint a fennálló repülőstartos világrekord, eredménye azonban nem hitelesíthető, mivel csak egy irányban érte el. Hartmann eredményét Maserati kocsin érte el.”

A hírügynökségi jelentésből kimaradt a Maserati szélvédőüvegének szállítás-közbeni sérülése, és a celluloid arcvédő alkalmazása:

Magyar világrekord a Gyóni Betonon

1935. október 17-én hajnalban hűvös szél süvített végig a gyóni rekordpályán. Az ősz visszavonhatatlanul nyomatékosította, hogy vége a verőfényes, meleg napoknak. A reggel közeledtével mindinkább kétségessé vált a magyar Grand Prix-menő, Hartmann László nagy titokban előkészített világrekord-kísérletének végrehajtása.

Az egyre erősödő szélben az újságírók fázósan, mogorván húzták össze magukat a meleg felöltők védelmében. Megérkezett a teherautó, melyről féltő gonddal csomagolták ki a 2.3 literes, nemzeti színeket viselő Maseratit. Hartmann megdöbbenve észlelte, hogy szállítás közben eltört a kocsi szélvédőüvege. Végül úgy oldotta meg a helyzetet, hogy egy celluloid arcvédőt vett fel, bár láthatóan kényelmetlenül érezte magát alatta. Az újabb heves szélrohamok hatására bizonytalan percek következtek, míg végül meghozta a döntést: nekiindul a kísérletnek, bemelegítik a motort.

Nyitásként repülőstarthoz készülődött segítőivel a 43-as kilométerkő tájékán. Az újságírók türelmét még néhány várakozással teli perc tette próbára, majd egyszerre csak döbbenetes sebességgel száguldott el előttük a versenyautó. Utána tekintve pillanatok múlva már csak kis pontnak látszott, majd rövid idő múlva az hallatszott, hogy visszafelé jön. A tempó biztató eredményt sejtetett, amit az időmérők számítása is igazolt, mert az 1 kilométeren mért középarányos 16,78 másodperces eredmény 214,544 km/h-s átlagsebességet jelentett.  Magyar rekord és a legjobb eredmény, amit valaha is magyar versenyző futott. Hartmann több mint 11 kilométerrel szárnyalta túl Eszterházy Antal herceg néhány éve Bugattival elért 203 km/h-s átlagsebességét. Az újságírók ettől valósággal lázba jöttek, és senki nem foglalkozott tovább az ősz viszontagságaival.

- Kecskemét felé jóval túlléptem a 220-as tempót, visszafelé persze ez az őrült szél alaposan lefogta a kocsit. Ha nincs szél, még jobb időt futottam volna – mondta nekik Hartmann, majd gyorsan visszament a szerelőihez. Ezúttal állóstartos kategória-világrekordkísérlethez készültek. Ez volt Hartmann specialitása, 1929 decemberében a táti pályán ő honosította meg Magyarországon a gyorsasági versenyzésnek ezt a kevéssé ismert és kevésbé látványos formáját. Most a 45-ös kilométertől, a startvonalról fülrepesztő zúgással lőtt ki. A kocsi szédületesen jól gyorsult és ez mindenkit izgalomba hozott. Az ellenirányú futam után az idő kiszámításának elhúzódása borzolta tovább az idegeket. Megérte azonban a várakozás, mert az 1 mérföldön mért 37,84 másodperces időeredmény 153,108 km/h sebességgel kategória világrekordot jelentett. Az újságírók elégedetten nyugtázták és röpítették világgá, hogy a gyóni betonon újra világrekord született, méghozzá ezúttal magyar versenyzővel. Tudósításaikban meghátrált az ősz, és ha csak egyetlen napra is, de visszatért a nyár.

1. F.

Hartmann László életútja

(1901 - 1938)

A hazai autósport kétszeres bajnoka, az 1945 előtti korszak nemzetközileg legismertebb magyar versenyzője 1901. augusztus 17-én született Budapesten. Sportszeretete gyermekkortól tetten érhető: úszott, futballozott, bokszolt, túrázott, de az autóvezetői engedélyét meglehetősen későn, 25 évesen szerezte meg. Először 1928-ban állt starthoz, kezdetben a család amerikai gyártmányú Hupmobile-jával versenyzett. A nehézkes járművel elért eredményei nem keltettek különösebb feltűnést. A fürgébb versenyautó szükségességét felismerve az 1929 decemberében, árverésen megvásárolta Zichy Tivadar gróf 2263 köbcentis Bugattiját. Még ebben a hónapban, december 23-án hivatalos rekordkísérletet hajtott végre a táti lanszé-pályán. Repülőstarttal 195,408 km/h átlagsebességet, az 1929. évi leggyorsabb magyar eredményt futotta. Ugyanakkor az elsőként végrehajtott állóstartos kísérlete, a 123,984 km/h átlagsebesség kategória világrekordot jelentett. A biztató kezdet után a futamokon is mindelőrébb végzett, versenyprogramjának fókuszába pedig a Grand Prix futamok kerültek.

Tát után a gyóni rekordpályára is szívesen és gyakran járt, összesen 5 magyar rekordot és egy világrekordot ért el, 1934-ben még Bugattival, majd 1935-től már a Maseratival. Főként a rekordnapok résztvevője volt (1934, 1935, 1936), de a legemlékezetesebbnek az 1935. október 17-i egyéni rekordkísérlete bizonyult.  

A nemzetközi autósport világában a versenyzők és a szervezők egyaránt kedvelték. Eredményei alapján 1937-ben a német „Deutsche Sport Illustrierte” szaklap az európai ranglista 13. helyére rangsorolta.   Külföldi elismerést két alkalommal kapott, a német és osztrák autóklubok tüntették ki. A magyar autósport fejlesztéséért végzett tevékenységét Horthy Miklós kormányzó Signum Laudis adományozásával ismerte el 1933-ban. Az autóversenyzés lett a végzete: tragikus utolsó versenye 1938. május 15-én volt Tripoliban. Végső nyughelye Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben van.     

1. F.

A Gyóni Beton egyetlen magyar világrekordja különleges értéke a hazai autó- és motorsportnak, hiszen a pályán versenyző külföldi vetélytársak összehasonlíthatatlanul jobb anyagi háttérrel érték el világraszóló eredményeiket. Hartmann László világrekordja jelentős hozadéka településünk értéktárának.

Bibliográfia

M.T.I. Sportkiadás. 1935. október 17. 18,00 óra.

Nemzeti Sport= Hartmann László (2.3Maserati) kategória világrekordot és két magyar rekordot állított fel Gyónon. 1935. október 18; p. 8.

Budapesti Hírlap= Hartmann László világrekordot javított a gyóni betonpályán. 1935. október 18; p. 14.

Friss Ujság= Magyar világrekord a gyóni pályán. 1935. október 18; p. 13.

Kis Ujság= Új magyar világrekord. 1935. október 18; p. 7.

Pesti Hírlap= Hartmann világrekordot futott a gyóni pályán. 1935. október 18; p. 24.

Magyarország= Hartmann László „titkos” világrekordja. 1935. október 19; p. 14.

Pesti Napló= Hartmann – világrekorder. 1935. október 18; p. 23.

Esti Kurir= Autóvilágrekordot futott a gyóni versenypályán Hartmann László. 1935. október 19; p. 4.

Siró György: Hartmann Lászlónál, aki a saját világrekordját döntötte meg. Ujság 1935. október 20; p. 21-22.

Autó= Hartmann László világrekordot javított a gyóni pályán. 1935. november; p. 21.

Valentyik Ferenc: Magyar világrekord a Gyóni Betonon. Dabasi Újság 2015. november; p. 18.

Valentyik Ferenc: Hartmann László (1901-1938). Dabasi Újság 2015. november; p. 18.

Összeállította: Valentyik Ferenc