METELKA FERENC  (Hatvan, 1814. július 21. – Alsódabas, 1885. március 9.):

Patikaalapító alsódabasi gyógyszerész, nemzetközi ismertségű természetkutató, a Metelka medvelepke felfedezője. A szülői akarattal szembe szállva választotta hivatásul a gyógyszerészetet. A pesti egyetemen végezte tanulmányait, oklevelét 1837-ben kapta. Az alsódabasi „Reményhez” patikát 1840 februárjában nyitotta meg a Mády-házként ismert főutcai épületben. Alapító tagja volt a Dabas-Gyóni Olvasó Társaságnak 1843-ban. Szabadidejében kertjében mintagyümölcsöst ápolt a gyóni evangélikus lelkész által nemesített őszibarackból. Elterjesztője lett az új fajtának, kiállításokon közszemlére téve ismertette meg az országgal. Az egyik mezőgazdasági vásáron díjat is nyert vele, így kapta az új őszibarack a „Metelka díjazottja” nevet. A fajta szokatlanul hosszú ideig, több mint 120 évig volt a köztermesztésben. A Duna-Tisza közi fauna kivételesen eredményes kutatását 1855-ben kezdte meg Frivaldszky Imre akadémikus útmutatása alapján. Számos ritka és érdekes rovarfaj felfedezésével gyarapította a rovartan ismereteit, fogásaival gazdagítva a kor leghíresebb gyűjteményeit Európa szerte. Legnagyobb sikere egy új faj, a Metelka medvelepke felfedezése volt 1859-ben. A dabasi – gyóni vizes rétek szép rajzolatú lepkéjének pontos lelőhelyét és életmódjának fontos időszakait haláláig titokban tartotta a ritka populáció védelme érdekében. Nevét a „Nemeophila Metelkana” (mai tudományos elnevezése: Rhyparioides flavidus Metelkanus) örökre megőrzi. Emlékét késői utódai, a mai jogutód Arany Kígyó Gyógyszertár munkatársai nagy szakmai tisztelettel - kegyelettel ápolják.   

A patikaalapításról

„Gyógyszerészeti tanulmányait 1835-ben kezdi meg a pesti egyetemen. Az egyetem tudós professzora Sadler József, aki növénytant, majd a vegytant is tanította, felfigyelt érdeklődő tanítványára és tudományos munkára biztatta. így készült el két tanulmánya is: „Értekezés az ecetsavas horgagról” (mai nevén: stíbium) címmel. Egyetemi tanulmányainak befejeztével 1837-ben megszerzi gyógyszerészi oklevelét és gyógyszerészsegédként munkát vállal Folinus János a „Reményhez” címzett abonyi gyógyszertárában. Itt ismeri meg principálisa lányát, Folinus Szidóniát, beleszeret és 1839-ben összeházasodnak. Önálló életre vágyva pályázatot nyújt be új patika alapítására Alsódabasra. Ketten is pályáznak Finke János gyógyszerésszel, az engedélyt végül is 1839-ben egy személyi jogú gyógyszertár létesítésére Metelka Ferenc kapja meg. A gyógyszertárat 1840 februárjában a „Reményhez” néven nyitja meg Alsódabas főutcáján, Mády Ferenc földbirtokos klasszicista kúriájában. […]
Ebben a környezetben kezdte meg és gyakorolta közel negyven évig gyógyszerészi hivatását Metelka Ferenc. A feljegyzések szerint Schmidt János megyei tiszti főorvos 1840 augusztusában „patikáját megvizsgálta és mindenben rendben találta”. […]
A kor és a nemesi társaságok avatott ismerője, gróf Vay Sándor, a helybéli születésű kiváló tollú író (akit Saroltának anyakönyveztek, de Sándorként élt és publikált) „Ősökről-unokáknak” című művében így emlékezik: „A régi ívású nemes ember, meg a patika, elválhatatlanok voltak. Minden jóravaló compossessorátusban a patika volt a délelőtti kaszinó. Ott gyűltek össze egy kis carminatívára, ott hányták-vetették meg a falu, meg a világ sorját. Rendesen a falu közepén is volt a patika. így az én szűkebb hazámban is. Micsoda elevenség volt abban a patikában, Úristen! Annál is inkább, mert néhai való jó Metelka Ferenc uram a postát is tartotta. Odajöttek legelőször az újságok, parázson kapták a friss híreket. Afféle uras patikárius volt Metelka Ferenc. A legszebb őszibarackok az ő kertjében termettek és mint primeur-ökkel szolgált velük az úrasszonyoknak. A fiatalság meg különösen szerette ott tölteni a vasárnap délutánokat, mert a fia, a patikárius Béla az egész megyében, de messze földön is híres volt remek zongorajátékáról.” […]
Gyógyszertárát 1876-ben átadta vejének, Rátz József gyógyszerésznek, aki 1879-től hivatalosan is a gyógyszertár tulajdonosa lett. […]
Élete és munkássága üzenetet is hordoz nekünk, késői gyógyszerész utódainak, akik a mai súlyos értékválsággal terhelt, globalizált világban gyakoroljuk hivatásunkat. Azt üzeni, hogy szakmai munkánk csak akkor lehet sikeres, ha azt etikusan, elkötelezett hivatástudattal, a beteg ember szolgálatában, az alapvető emberi eszmények (hit, család, haza) jegyében, nemzeti elkötelezettséggel végezzük.”
Dr. Heneráry László

Az összeállítás Dr. Heneráry László 2008-ban megjelent publikációjából készült, amikor az egykori patika épülete, a Mády ház ugyan erősen átalakítva, de még létezett. Sajnos tulajdonosa néhány éve, anélkül, hogy szándékát bárkinek jelezte volna, villámgyorsan elbontatta, így az épület adatainak felvételére, bármilyen jellegű dokumentációjára nem kerülhetett sor.  

Bibliográfia
(Gyógyszerészeti témájú publikációk)

Metelka Ferencz: Gyógyszeres értekezés az etzetsavas horgagrol (Zincum Aceticum) és a dárdagrol (Stibicum). Pesten, 1837. Ny. Trattner-Károlyi. 14 p.

Czagányi László: A Dabasi Református Egyházközség története tulajdon iratai tükrében. Dabas, Dabasi Református Egyházközség, 1993; p. 68.
Dörnyei Sándor (összeállította): Gyógyszeres értekezések. Gyógyszerészek nyomtatott vizsgadolgozatai 1827-1844. Budapest, Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság, 2010; p. 142-143.
Gazda István (összeállította): A magyar nyelvű kémiai irodalom korai korszaka. 1631-1858. Budapest, Kaleidoscope, 2011/3; p. 81-109. (98).
Dr. Heneráry László:
- A gyógyszerészet története Dabason. In: Sztavinovszky Győző (szerk.): Dabas természeti értékei 4. Budapest, Mesterprint Kft., 2007; p. 126-134.
- Egy méltatlanul elfeledett természetkutató gyógyszerész a XIX. századból: Metelka Ferenc (1814-1885). Gyógyszerészet, 2008. május; négy színes ábrával, p. 297-301.
- 170 éve a betegek szolgálatában. I. rész – Az alapítástól az államosításig. (Nagy László festőművész Metelka-portréjával.) Dabasi Újság, 2010. február; p. 16-17.
Klaniczay Péter: A klasszicista kúriák múltja és jelene – Mády ház. In: Kerekes László és Tapodi Katalin: Építészeti értékek Dabason. Dabas, 1999; p. 62.
Dr. Kolozs Csaba: Metelka Ferenc és Pillich Ferenc – két magyar entomológus gyógyszerész. Gyógyszerészet, 1974/2; p. 68-70.
Szinnyei József: Metelka Ferencz növendék gyógyszerész. In: Magyar írók élete és munkái VIII. kötet. Budapest, Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1902; p. 1187.
Dr. Szokody Gyula: Dabas nagyközség műemléki jellegzetességei - Mády Ferenc-ház. In: Dr. Petri Edit (szerk.): Tanulmányok a 700 éves Dabas történetéből. Dabas, Nagyközségi Tanács, 1975; p. 352.
Valentyik Ferenc:
- Metelka Ferenc. In: Czagányi László (szerk.): Ezer dabasi pillanat. Dabas, Pressman Bt., 2010. p. 402, 404.
- Kétszáz éve született a természetkutató Metelka Ferenc. Honismeret, 2014/2; p. 3-5.
Vay Sándor: Az utolsó uras patikárius. Pesti Hírlap, 1899. november 1; p. 17.

Összeállította: Valentyik Ferenc