Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. március 28. csütörtök
Gedeon, Johanna, Hanna
Holnap: Auguszta napja lesz

TÉB értéktár

Kossuth Zsuzsanna életútjának dabasi vonatkozásai

INFORMÁCIÓK teb49
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2016.12.06.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:
 

Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna
(Sátoraljaújhely, 1817. február 19.- New York, 1854. június 29.)

Kossuth Lajos legfiatalabb húga, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője. Az első katonakórházak szervezője 1849-ben, aki ugyancsak elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolása iránti kötelességre a civilizált világ figyelmét.

1817. február 19-én született Kossuth László ügyvéd és Wéber Karolin ötödik gyermekeként. Zsuzsanna testvérei között egyetlen fiú volt, az általa rajongásig tisztelt bátyja, Kossuth Lajos, akinek viszont Zsuzsanna volt a legkedvesebb húga, és fő bizalmasainak egyike. Zsuzsanna életében először 1831-ben találkozott a tömeges emberi szenvedéssel, amikor Északkelet-Magyarországon súlyos kolerajárvány tört ki. A járvány elleni küzdelemben Kossuth Lajos vármegyei biztosként vett részt. A reformkorban Kossuth Lajos neve az 1832-36-os országgyűlés alatt vált ismertté az Országgyűlési Tudósítások szerkesztőjeként. A család Pestre költözése után Zsuzsanna is segített bátyjának a már Törvényhatósági Tudósítások nevű lap szerkesztésében. A Tudósításokat a hatóság betiltotta, Kossuth Lajost letartóztatták, majd börtönbüntetésre ítélték. A letartóztatás hírére, a házkutatást villámgyorsan megelőzve Zsuzsanna több kompromittáló iratot tüntetett el a szerkesztőségből, így az utolsó szám kéziratát is. A letartóztatással eltartó nélkül maradt a család, Wesselényi Miklós arisztokrata barátai segítettek a bajban. A gondokat az 1838. tavaszi jeges árvíz is fokozta, mely után, egy rövid maglódi kitérőt követőben, Alsódabason találtak otthonra. Zsuzsanna édesapja itt adta vissza lelkét Teremtőjének 1839 júniusában, miután képtelen volt elviselni fia büntetésének súlyosbítását.

Zsuzsanna későbbi súlyos betegségének első tünetei, mint a fulladás és köhögési rohamok, számos forrás szerint már 1840-ben jelentkeztek. 1841-ben férjhez ment Meszlényi Rudolfhoz, bátyja feleségének testvéréhez. Házassága boldog, kiegyensúlyozott volt. Sárbogárdon telepedtek le, és hamarosan két leánygyermekük született, Gizella és Ilona. A reformellenzék elismert vezetőjévé vált Kossuth Lajost munkájában Zsuzsanna és férje egyaránt támogatta. Részt vettek a magyar ipar fejlődését segítő Országos Védegylet működésében, és megalakították annak Fejér megyei szervezetét. Zsuzsanna szervezte meg Székesfehérváron az első védegyleti bált. 1848-ban nagy családi tragédia érte: férje váratlanul meghalt, így kisfia, Rudolf az édesapja halála után született meg. 1848 legvégén a magyar kormány kénytelen volt az osztrák hadsereg elől Pestről Debrecenbe települni, Zsuzsanna és családja is ide költözött. 1849. április 14-én, a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után bátyját választották az ország kormányzójává. Kossuth Lajos 1849. április 16-án húgát a tábori kórházak főápolójának nevezte ki. A honvédség egészségügyi szolgálatának megszervezésében együttműködött Flór Ferenccel, a Rókus Kórház igazgatójával. A tábori kórházakban olyan korszerű módszerek bevezetését végezték, mint a sebesültek és a fertőző betegek elkülönítése, és a műtétek altatással történő végrehajtása. Annak ellenére, hogy tüdőbaja súlyosabbá vált, három hónap alatt mintegy 70 tábori kórházat szervezett meg, fáradhatatlanul járta az országot, látogatta a kórházakat, és kivette részét a betegek ápolásából is. Segítőjével, Barna Ignác orvossal mindent megtettek a kórházi körülmények javításáért. Felhívást intézett a magyar nőkhöz, és mozgósította őket az önkéntes betegápolásban való részvételre. Ebben a munkában szerinte a rend és pontosság mellett a legfontosabb az önfeláldozás és gyengédség azok iránt, akik az ifjúságukat és életüket áldozzák a hazáért. Betegei később úgy emlékeztek vissza reá, hogy a legnagyobb szeretettel bánt velük. A sebesült osztrák hadifoglyokat is megkülönböztetés nélkül, ennek megfelelően gondozta, így később ők azt mondták róla, hogy nem ellenséget látta bennük, hanem a szenvedő embert.

A világosi fegyverletétel Aradon érte, ahonnan menekülni próbált édesanyjával, két nővérével és a gyerekekkel, mely közben meghalt másfél éves kisfia, Rudolf. Nagyváradon orosz fogságba került, majd átadták az osztrákoknak, akik Pestre vitték, és családjával együtt a hírhedt Újépületben tartották fogva. Tárgyalása során bátran és logikusan védte magát, kijelentette, hogy csak emberi kötelességét teljesítette. Mivel a korábbi osztrák hadifogoly tisztek mellette tanúskodtak, a haditörvényszék felmentette. Ezután nagyon szűkösen, hatósági vegzálások között élt, diákok kosztoltatásával próbálta eltartani a családját, majd nevelőintézetet nyitott. Kapcsolatba került Makk József korábbi tüzérparancsnok által szervezett összeesküvéssel és ennek ürügyével 1851 decemberében letartóztatták. Az összeesküvés vádját nem tudták rábizonyítani, de Kossuth Zsuzsanna állapota a rideg fogva tartási körülmények között válságosra fordult, az orvosok nem sok esélyt adtak arra, hogy megéri a tavaszt. Erre való tekintettel betegágyánál még két kislánya látogatását is engedélyezték.  Végül maga özvegy Kossuth Lászlóné kérelmezte Ferenc Józsefnél a Kossuth család 16 tagjának kivándorlását az Amerikai Egyesült Államokba, egyidejűleg a vádak ejtését kérve Ruttkayné és Meszlényiné esetében. A császár a minisztertanács javaslatára 1852. április 9-én hozzájárult a kérelem teljesítéséhez. Az útiköltségek fedezésére az osztrákok Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna bútorait eladták és a vételárat átadták a család számára. A száműzöttek rendőri biztosítással három hét alatt értek Brüsszelbe, útjukat titkos ügynökök egész hada figyelte. Brüsszelből az osztrák diplomácia már a következő hajójárattal tovább küldte volna Angliába a testileg-lelkileg összetört családot, de ez elsősorban Kossuth Lászlóné és Kossuth Zsuzsanna egészségi állapota miatt meghiúsult. Kossuth Lászlóné vesebetegségben szenvedett, mely az út során annyira rosszabbodott, hogy a család és az orvosok egybehangzó véleménye szerint az élete válságosra fordult. Kossuth Lajos húgai öt hétig virrasztottak édesanyjuk halottas ágyánál, míg az december 28-án örök álomra szenderült. Kossuth Zsuzsanna Brüsszelben megtanulta a csipkeverés mesterségét. Csipkeverő műhelyt nyitott, ebből tartotta el a családot, de az osztrák hatóságok továbbra is zaklatták, és követelték távozását az Egyesült Államokba, melyre végül 1853-ban, édesanyja halála után bő félévvel került sor. Nem fogadta el az emigránsok által felajánlott anyagi támogatást, saját munkájából akart megélni. A csipkeveréssel próbálkozott, de tüdőbaja elhatalmasodott rajta, és 1854. június 29-én New Yorkban meghalt. (Az egykori temető helyén ma egy széles autóút található, de már az 1930-as évek végének forrásai is beépítésről adtak hírt.) 37 éves volt mindössze, de rövid élete a haza és az emberszeretet, valamint a szenvedők iránti önfeláldozás örök példája. Emlékét tisztelettel őrzik és ápolják az országban róla elnevezett iskolák és egészségügyi intézmények. A Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének napját a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította.

Pályájának dabasi vonatkozásai:

- Az alsódabasi időszakban gondoskodott idős szüleiről. Levelezést folytatott Vörös Antal ügyvéddel, aki a család megsegítésére összegyűlt adományokat kezelte.
- Leánya, Ambrozovits Béláné Meszlényi Ilona (1843-1926) többször járt Alsódabason, Kossuth László sírjánál.
- Napjainkban nevét viseli a régió meghatározó középfokú oktatási intézménye, a Dabasi Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium.
- A szakképző iskola aulájában grafikaportré és dombormű őrzi emlékét. Portréját a dabasi reformátustemplom családi emlékpontjában is megtaláljuk.


Bibliográfia:
Czagányi László: A dabasi Kossuth-hagyományok alapjai. Mátyus Bt., Dabas, 2009. 127 p; 21 cm.
Dinnyés Lajos: A Kossuth-család Dabason. Pesti Hírlap 1936. április 12; p. 43.
Dr. Fabiny Tibor: Kossuth Zsuzsanna emlékezete. Evangélikus Élet 2004. június 25.
Földes Éva - Szabó Emma: Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadság ismeretlen hősnőjének élete és levelei. Budapest, 1944. 159 p.
Hegedűs Lóránt: Kossuth Zsuzsa. Új Idők 1935. január 20; p. 133-134.
Kapronczai Károly - Szemkeő Endre: Kossuth Zsuzsanna országos főápolónő működése az 1848-1849. évi szabadságharcban. In: Honvédorvos 1979/31.1-2. p. 133-141.
Kapronczay Károly - Szemkeő Endre: A betegápolás szervezése a szabadságharc idején. Communicationes de historia artismedicinae. 1981, 93-96.
Kerecsényí Zoltán: Százhatvan esztendeje hunyt el Kossuth Zsuzsanna, "...boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem..." In: Evangélikus élet, 2014. 79. évf. 24. sz. p. 4-5.
Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna. Budapest, Kossuth; 1983. 180 p.
Kossuth Lajos intézkedése Kossuth Zsuzsannának országos főápolónővé történő kinevezéséről. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Szerk.: Barta István. Bp., 1955. (Kossuth Lajos összes munkái, XV. köt. p. 19.)
Lugosi Árpádné: Kossuth Zsuzsanna élete, 1817-1854. Sárbogárd, Fejér Megyei Tanács, 1973. 45 p.
Memorial of Mad. Susanne Kossuth Meszlényi. By Zsuzsanna Kossuth Meszlényi, N. C. Peabody. Boston, N. C. Peabody, 1856.
Mitták Ferenc: Pirkadat. – Kossuth Lajos Alsódabason 1840-ben – (történelmi tv-játék forgatókönyve). Dabas, 2002; p. 96.
Mucha Márkné: Kossuth Zsuzsanna emlékére, halálának 150. évfordulóján. In: Gyógyszerészet, (48), 2004. p. 467-468.
Osvát Zsuzsa: A betegápolás regénye a magyar szabadságharcban. Budapest, Medicina, 1961. 155 p.
Ozogány Ernő: Kossuth Zsuzsanna. A szabadságharc főápolónője. In: A nemzet virágai. Šamorin, Méry Ratio, 2011; p. 111-112.
Rabati Magda: Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna 1817-1854. Dokumentumok a Kossuth család életéből. Budapest, 2005; 579 p.
Szilágyi Rita: Nők a szabadságharcban. Budapest, Duna International, 2012. 91 p.
Dr. Szokody Gyula: Kossuth Lajos és családja dabasi kapcsolatai. A szerző elmondta a dabasi református templomban 1981. március 15-én. Az előadás stencilezett formában megtalálható a Halász Boldizsár Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében. Dabas, 1981; p. 1-7.
Sztavinovszky Győzőné: A Kossuth család Dabason. In: Kerekes László (szerk.): Dabas helytörténeti értékei. Kossuth Művelődési Központ, Dabas, 2011; p. 21-24.
Valentyik Ferenc: Temetés a brüsszeli éjszakában. Dabasi Újság 2012. december; p. 17.
Vasváry Ödön: Száz éve halt meg Kossuth Zsuzsa. In: Vasváry Ödön: Magyar Amerika. Szeged, Somogyi Könyvtár, 1988. p. 95-98.
Vay Sándor:
- Kossuth Lajos családja. Pesti Hírlap, 1902. szeptember 19; p. 9-10.
- Kossuth családja Alsó-Dabason. Új Idők, 1902. szeptember 21; p. 272-273.
Vártokné Fehér Rózsa: Kossuth Zsuzsanna szellemi öröksége. Győr, Magyar Ápolási Egyesület, 2014. 40 p.

Összeállította: Valentyik Ferenc

kossuth zsuzsanna01

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
kossuth zsuzsanna02

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
kossuth zsuzsanna03

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.