Vörösmarthy (Veresmarthy) József alsónémedi református lelkész síremléke

Vörösmarthy (Veresmarthy) József életútjáról keveset tudunk. 1811-ben született Kecskeméten és Alsónémedi község református lelkészeként az 1848-as forradalom és szabadságharc időszakában kötötte össze sorsát az egyik alsódabasi közbirtokos leányával, soponyai Gaál Eszterrel. Házasságkötésükre 1848. május 23-án az alsódabasi református templomban került sor. Az alig több mint egyéves fiatal házas prédikátort 1849. július 24-én már egy gyermek édesapjaként tartóztatta le a császári hadsereg Halászy Károly (1812-1849) némedi református rektorral és Garay Ferenc (1803-?) községi bíróval együtt. Halászy Károlyt a statáriális bíróság Ócsán halálra ítélte és július 25-án hajnalban kivégezték. Garay Ferencet fegyverrejtegetéssel vádolták meg és kétévi könnyű vasban eltöltött sáncmunkával büntették. Vörösmarthy (Veresmarthy) Józsefet a forradalmi proklamációk felolvasása miatt tíz hónapi vasban töltendő tömlöcre ítélte a Hadbíróság 1849. szeptember 13-án, Pesten, de Haynau december 29-én megkegyelmezett neki.

Az ítélet szerint „…alsónémedy prédikátor a törvényesen emelt vád bírói kivizsgálása során bevallja, hogy a polgári hatóságoktól 1849. jún. végéig elrendelt, és neki kihirdetés végett megküldött ama proklamációkat, amelyeket a forradalmi kormány szerkesztett a felkelés előmozdítására, az Alsó Némedy református templomban felolvasta és ezáltal a forradalmi pártnak segítő kezet nyújtott…” E helytállás tekintélye élete végéig elkísérte. A dabasi egyházközség a pesti egyházmegyében a megüresedett világi és egyházi tanácsbírói helyek egyikére őt támogatta 1859 decemberében, de az 1868-ban megürült alesperesi szék betöltésekor is a némedi lelkészre adták a voksukat. Élete végét fiuknál, Alsódabason, Vörösmarthy Istvánnál töltötte, így itt is helyezték örök nyugalomba 1888. augusztus 12-én, 77 éves korában bekövetkezett halála után. Síremléke ma a dabasi köztemetőben található, de temetése még a református öregtemetőben történt. Nevét a feliraton „Vörösmarthy”-ként vésték a márványtáblára. Az Alsónémedi Református Egyházközség minden március 15-én koszorút helyez el egykori prédikátoruk dabasi sírjára. Alsónémedi község a régi református iskola (Kossuth Lajos u. 60.) iskola homlokzatán közös Halászy Károly-Garay Ferenc-Veresmarthy József emléktáblát avatott 1999. március 15-én, mely közösségi koszorúzások emlékpontja. Néhány éve utcát is elneveztek tiszteletére.

Dr. Mihályfiné Szűcs Katalin kiegészítése:

A síremlék márványtábláját édesapám, dr. Szűcs István, a Dabasi Szakorvosi Rendelő Intézet alapító igazgatója készíttette, annak szövegét is ő fogalmazta. Komoly családfakutatást végzett, mely szerint a vezetéknév helyesen „Vörösmarthy”, és az eltérés anyakönyvi elírásra vezethető vissza. Az alsónémedi református lelkész a dédapja volt, akinek házasságából végül három fiú született: Gedeon, Károly és István. Utolsó éveit István fiánál töltötte Alsódabason, a mai Vörösmarty utca 5. szám alatti polgári lakóházban, melyhez akkor még nagyobb porta tartozott.  Édesapám feljegyzése szerint ebben az épületben, a mi volt lakóházunkban halálozott el. Emlékét Alsónémedin kegyelettel ápolják, posztumusz díszpolgári címet adományoztak számára, melynek oklevelét 2014. március 15-én vehettem át, azelőtt a szószék előtt, ahonnan egykoron ükapám a proklamációkat hirdette.

Bibliográfia:

Czagányi László:
- A Dabasi Református Egyházközség története tulajdon iratai tükrében.  Dabas, 1993; p. 41-42.
- Politikusok, honvédek, honvédtisztek. Dabasiak az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. Mátyus Bt., Dabas, 2008; p. 58-59. (A síremlék fotójával.)

Hegedűs Károlyné: Az 1848-49-es szabadságharc emlékei Pest megyében. Leányfalu, 2002. 342 p; 24 cm.

Németh György (szerk.): Ki volt Halászy Károly? Ócsa, 2005. 35 p.

Összeállította: Valentyik Ferenc