A dabasi Rákóczi-tölgy történeti háttere, legendája:

„Öt éve tartott már a harc, amikor 1708 augusztusában a kurucok a trencséni csatában vereséget szenvedtek a császáriaktól. A harcban a nagyságos fejedelem is megsebesült. Odaveszett a Dunántúl, számos felvidéki vár, néhány vitéz, például Ocskay brigadéros áruló lett és átállt a labancokhoz. Tetézte a bajt, hogy pestisjárvány tört ki, amely a Felvidéken a lakosságot és a kurucokat is tizedelte. A fejedelem úgy döntött, hogy a kuruc sereggel a Duna-Tisza közének vidékére húzódik a pestis elől. Akkoriban ezen a tájon hatalmas tölgyesek – hívták mocsári (kocsányos) tölgyeseknek is – zúgtak, s a fejedelem abban bízott, hogy ezen a tiszta levegőn a járvány nem terjed el, ő pedig megóvhatja a kuruc sereget a további harcokra.

Nagyapáink elbeszélése szerint 1708-1709 fordulóján több hónapon keresztül táborozott a Dabas és Gyón környéki tölgyesek mentén a kuruc katonaság. Az ellátásukról az itteni nép gondoskodott, mert élelem, gabona és vágóállat volt bőviben. Természetesen a kurucok fizettek érte, nem úgy, mint a szabadságharc előtt a labancok. Rákóczi fejedelem is a katonái között élt, sátra ott állt a dabasi „Parlag-tó”-nál egy kisebb dombon, egy hatalmas tölgyfa alatt. A helyiek a fa környékét „strázsahegy”-nek nevezték el, s a fát a mai napig „Rákóczi fájá”-nak hívják. Mert ez a fa – noha a tölgyerdőket kiirtották már -, átvészelte az évszázadokat, és ma is áll a „Parlag-tó” mellett.

Majd menjetek el egyszer és nézzétek meg! Gyönyörű fa, olyan vastag, hogy három ember sem éri által a törzsét. „Rákóczi fája” itt Dabason, büszkék lehetünk rá, hirdeti a mai napig a fejedelem emlékét, a magyar szabadság ügyét. Vigyázzatok rá, gyerekek, s ha megnőtök, ti is adjátok tovább a fa történetét a gyerekeiteknek, hogy majd ők is megóvhassák a következő évszázadoknak.
Rákóczi Ferenc itt járt hát közöttünk, a „Rákóczi fája” örökre emlékeztet rá, a futóhomok is őrzi a hős kurucok nyomát.”    

Mitták Ferenc

Adatai Czeróczki András 2004. évi felvételezése alapján:
Kocsányos tölgy (Quercus robur). Megtalálható: Parragh-tó.
- törzskerület: 470 cm
- törzsátmérő: 160 cm
- magasság: 22 m
- életkor: kb. 200 év.
Dabas legidősebb fája.

Emlékhelye kialakítva 2011-ben.

Bibliográfia:
- Czeróczki András: Öreg fák Dabason. In: Ferenczi Margit (felelős szerk.): Dabas természeti értékei 2. Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt., Dabas, 2005; p. 73. (fotó illusztrációval)
- Fikció Fényképműhely: Rákóczi tölgy (fotó, kötet illusztráció). In: dr. Jablonczay Tímea, dr. Grajczjár István: Területi Identitás stratégiák I. Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, Dabas, 2013. p. 10.
- Mitták Ferenc: Rákóczi fája Dabason – Bottyán Kata esküvője.  Nagyapám meséi. In: M. F.: Az utolsó bátéi táltos, Rákóczi fája Dabason. Dabas, 2009; p. 68-72.    
- Zsolnai Brigitta: Rákóczi tölgy (kötet címlap illusztráció). In: Ferenczi Margit (felelős szerk.): Dabas természeti értékei 2. Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt., Dabas, 2005.

Összeállította: Valentyik Ferenc