Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. december 9. hétfő
Natália, Natasa
Holnap: Judit, Loretta napja lesz

TÉB értéktár

Madas Károly adományozó és iskolaalapító tevékenysége

INFORMÁCIÓK teb17
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Helyi érték fellelhetőségének a helye: Baár-Madas Gimnázium
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2015.11.03.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:
 

Madas Károly (*Mezőgyán, 1814. szept. 14. †Budapest, 1901. jan. 17.) életútja:

Ügyvéd, országgyűlési képviselő, a nevét viselő pesti református gimnázium egyik alapítója. Tősgyökeres református hajdúcsaládban született, ősei Bocskai István hajdúi között kaptak kiváltságos levelet. Református lelkész édesapjának nem volt módja gyermeke taníttatására, ezért mesterembernek szánta, ő azonban fejébe vette, hogy honorácior pályára lép. Így került a debreceni kollégiumba, ahol rendkívüli szorgalmával és emlékezőtehetségével tűnt ki társai közül. Mint ingyenes diák végezte tanulmányait, jómódú társainak pedig magánórákat adott. Keresetét saját maga és szülei között osztotta meg, harmadát pedig megtakarította. A kitűnő eredménnyel elvégzett gimnázium után Debrecenben, majd Pesten tanult jogot és ügyvédi vizsgát tett, és olyan hírnevet szerzett, hogy a főúri családok is versengtek érte, hogy jogtanácsosnak megnyerjék. Visszavonulása után a Pest megyei törvényszék helyettes elnökévé, a fővárosi református egyházközség presbiterévé és gondnokává, Halász Boldizsár harmadik ciklusa után, 1872-ben az Alsódabasi választókerület országgyűlési képviselőjévé választották.

Ügyvédi pályafutása során jelentős vagyonra tett szert, a 19. század második felében a báró Laffert család után ő lett Sári legnagyobb földbirtokosa. Az 1893. évi birtokösszeíráskor Sáriban (574 szántó, 2 kert, 725 rét, 34 legelő, 257 erdő, 204 szőlő, 193 terméketlen) 1.989 kat. hold földje volt, bár ebből 1899-ben több mint 91 kat. hold víz alatt állt. Ő intézte a Tihanyi család ügyeit is, akik az ócsai határ nagyobbik felét bírták. Mint a Tihanyi árvák árvagyámja és ügyvédje Madas Károly kapta meg a (mai ócsai gimnázium helyén volt) Csűrkert, a Mádencia-erdő, Vörös-ér, Czirjáki tanyák, Kei-sziget, Babád, Újerdő, Ómér-sziget) 3.214 kat. hold területét is, melyet bérbe adva hasznosított.

Amilyen sikeres volt hivatali, gazdálkodói és közéleti pályája éppoly sikertelen a családi élete. 1850-ben feleségül vette a rendkívüli szépségű és műveltségű Földváry Rozáliát, aki néhány év múltán fiatalon meghalt. Szerette volna, hogy egyetlen fia, Sándor folytatja az általa megkezdett utat, benne azonban csalódnia kellett, ezért visszavonult a közélettől. Azokra a debreceni egyházi alapítványokra gondolva, melynek tanulását köszönhette, úgy végrendelkezett, hogyha törvényes leszármazottak nélkül halna meg, vagyonának felét egy református árvaház, a másik felét egy református felsőbb leányiskola és internátus alapítására fordítsák.

Amikor rövid szenvedés után élete 87. esztendejében, 1901-ben végelgyengülésben jobblétre szenderült, vagyona Sándor fiára szállt, aki a szellemi betegek kórházába került, majd két év múlva ő is meghalt. Mindkettőjüket a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomba.

A hagyatéki ügyek rendezése utána hajdani Tihanyi-birtok nagy részét Balatoni (népiesen és tévesen „Babádi”) Farkas László vette meg, a mintegy 250 holdas Mádencia pedig a reformátusegyházkerületé lett. A fővárosi református „felsőbb leányiskola és leánynevelő intézet”, melyet később érettségit adó líceummá, majd gimnáziummá fejlesztettek, Madas Károly és egy Baár János nevű polgár alapítványából 1907-ben jött létre. Előbb egy budai villát, majd a Vérmező sarkán egy iskolaépületet béreltek számára. A Medgyaszay István tervei szerint készült új iskola 1929-ben a Rózsa-domb nyugati lejtőjén, a Lorántffy Zsuzsanna utcában épült fel.

Sári község korabeli legnagyobb birtokosa, az Alsódabasi választókerület hajdani képviselője és adakozótársa nevét 1989 óta, amikor visszakerült egyházi kezelésbe, a Baár-Madas Gimnázium viseli.

Czagányi László


Bibliográfia:

Szabó Géza: Esdő szózat a villámsújtotta ócsai ref. templom ügyében. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 1872. május 18; p. 631-633.

Budapesti Hírlap = Gyászrovat: Babádi Madas Károly. 1901. január 19; p. 8.

Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok = Gyászrovat: Babádi Madas Károly. 1901. január 27; p. 63.

Vasárnapi Újság = Egy új leányiskola a fővárosban (képekkel). 1908. június 14; p. 494-496.

F. S.: A katolikus Baár és a református Madas alapítványától az új Baár-Madas-ig. Budapesti Hírlap, 1930. november 16; p. 12.

Tóth Gabriella: A Baár-Madas Gimnázium. Honismeret, 1996/6; p. 15-18.

Szabó Előd: Cseresznyevirág – A Baár-Madas története 1907-1952. Budapest, Alfaprint, 2001. 173 p; 24 cm.

Czagányi László: Madas Károly. In: Cz. L.: Ezer dabasi pillanat. Dabas, Pressman Bt., 2010; p. 404-405.

Összeállította: Valentyik Ferenc

madas karoly

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
madas sír

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.