gróf Vay (Sarolta) Sándor

Az első magyar újságírónő, 1859-ben Gyónon született. Kétéves volt, amikor korának kalandos életű, jelentős személyisége, az emigrációból hazatért Kászonyi Dániel (Bécs, 1813- Budapest, 1886). Barátja, Vay László hívta meg 1863-ban Gyónra és rábízta az intézők felügyeletét, s leánya nevelését. A forradalom folytatását remélő Kászonyi lovagolni, vívni és sok másra is tanította a kislányt, történelemre, európai életre, a francia felvilágosodás eszméire, s megismertette vele Mozart, Dumas, Walter Scott s a német romantikusok műveit.

Gróf Vay Sarolta szokatlan allűrökkel és férfias szokásaival keltett figyelmet. Diplomás nőként írásból, újságírásból élt. „Fekete szivart szeretett a szájában tartani, amikor a régi Kerepesi úti lóvasúton a hölgyeket gavallérosan szemügyre vette.” Tudósítóként vett részt 1883-ban a hírhedt tiszaeszlári vérvádper nyíregyházi tárgyalásán. Gróf Vay Sándor/ Sarolta egy ellentmondásos kor ellentmondásos gyermeke volt. A kor „diszharmóniájához híven egész életében magányos lázadó maradt, viselkedésével tiltakozva azok ellen a társadalmi szokások ellen, melyekről írásaiban sokszor olyan lelkesen, meghatottan, nosztalgiával eltelve írt”.

Legismertebb művei: Régi magyar társasélet. Pest Vármegye históriái, A régi világból. 2009-ben Dabas Város Önkormányzata Virág borul minden rögre címmel megjelentette verseit.