Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013-at a Tudás és Tudatosság Évévé nyilvánította. Ez a vezérgondolat nem csak ennek az esztendőnek a mottója, de az innen számított évtizednek is, hiszen a tudás és a tudatosság eredménye nem egyetlen év munkájában, hanem igazán csak hosszabb távon mérhető.
Tehát a tudás és tudatosság évtizedében minden egyéni és közösségi törekvést szűkebb és tágabb környezetünk jobbítására, megmentésére kell fordítanunk.
Ma már szerencsére tudjuk azt, amit elődeink még talán nem. Tudjuk, hogy a természeti katasztrófákat, a környezet romlását, a szárazságot, a szökőárakat, a földrengéseket, a vizek szennyezettségét, a fajok kipusztulását, mind-mind magunk okozzuk, hiszen nem élünk tudatosan, a civilizációs vívmányokat nem hasznunkra, hanem magunk ellen fordítjuk. A környezettudatosság azonban szerencsére már ott van gyermekeink cselekedeteiben, és e tudás hatalmával talán ők fogják megfordítani azt a folyamatot, amelyet kísérletező kedvű, de még nem tudatosan cselekvő elődeik elindítottak.
Az utóbbi évtizedben egyre gyakoribbá vált az egy életen át tartó tanulás gondolata is. Minden tudásanyag elavul egyszer, és aki nem képes újat befogadni, azt legyőzi az információáradat, és nem lesz képes megfelelni a jelen, a jövő elvárásainak. Minden tudásfrissítésnél ellenőrizni kell a forrásokat, mert nem mindegy, honnan milyen kútból merítünk, mennyire leszünk szavahihetőek, hitelesek. Az internet millió lehetőséget kínál az információszerzésre, de tudatosan kell kiszűrnünk az álhírek és téveszmék útvesztőiből a valóst, a hiteleset.
A tudás és tudatosság évétől és az ezt követő évtizedtől komoly eredményeket várunk, amelyek átlagosnál erősebb közösséget eredményeznek ebben a városban. Lelkében, szellemiségében emelkedettebb, testben erősebb és ép közösséget, amelynek tagjai tudják, hogyan őrizhetik meg egészségüket, hogyan előzhetik meg a betegségeket, hogyan készülhetnek fel a várható vagy előre nem látható változásokra.
A tudatosság a gazdasági helyzet kihívásaival szemben is ellenállóbbá tesz, hiszen a családok idősebb tagjai átörökíthetik túlélési módszereiket, pénztárcakímélő trükkjeiket, azt az ősi tudást, amely a ma emberének is segít túlélni a nehézségeket. Ha vissza kell nyúlnunk a természethez, hogy túlélhessük a jelen kihívásait, akkor fedezzük fel újra a kiskert termékenységét, a magunk szedte gyümölcs zamatát, a szeretettel nevelt állat háláját, a gyertyafény romantikáját, a séta, a kerékpározás jótékony hatását, a kandallóban ropogó tűz melegét. Ha mindezt megtapasztaljuk, máris tudatosan tettünk valamit ökológiai lábnyomunk csökkentéséért, kisvárosi közösségünkért, családunkért, gyermekeinkért, önmagunkért.
Kőszegi Zoltán
polgármester