Dr. Tarján Béla

Nyomtatás

Dr. Tarján Béla 1981.08.01-től dolgozik a dabasi szakorvosi rendelőintézetben és gyógyítja, gondozza a térség rászoruló betegeit. Tarján főorvos úr 1946. 01.10-én, Budapesten született. Édesapja banktisztviselő, édesanyja iskolatitkár volt.

A család négy testvére közül öccse Péter épületgépész üzemmérnök, kisebb öccse Tamás matematikus, húga Annamária tanítónő. Iskoláit Budapesten végezte, 1970-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán „Cum-laude” minősítéssel szerzett diplomát.

1970. szeptemberében Budapest XIII. kerületi Róbert Károly Körúti Kórház női elmeosztályán kezdte meg munkáját.  1970. szeptemberétől 1971. márciusáig katonai szolgálatot teljesített. 1975. április 11-én „jó” eredménnyel elmegyógyászatból szakvizsgázott.

1971-ben megnősült, felesége Strausz Mariann a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson dolgozott. 1972 május 22-én házasságukból fiuk született, Tarján Balázs. 1978. november 1-től áthelyezéssel az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet állományába került adjunktusi beosztásba, ahol alkalma nyílt az általános elmegyógyászati ismeretek jobb elmélyítésére, az igazságügyi vonatkozások behatóbb megismerésére. 1979. április 12-én „jeles” eredménnyel ideggyógyászatból újabb szakvizsgát szerzett. 1980. júliusától az intézet neuró-pszichiátriai osztályán megbízott osztályvezető volt. Több alkalommal elmeorvos szakértői feladattal bízták meg. 

1981. augusztus 1-től dolgozik Dabason, ahol az ideggondozó intézet vezető főorvosává nevezték ki. A gondozóintézet akkor önálló telephelyen működött, ahol a betegek gyógyítása, gondozása aktív gondozói hálózattal, lakáson történő család és beteg látogatással, pszichológus és pszichoterapeuta bevonásával történt. A betegek nappali gondozását, foglalkozások megszervezésével hazánkban elsőként alkalmazta, létrehozva Dabason a nappali szanatóriumot. A terápiát zenehallgatással, kézimunka, rajz, társasjáték és egyéb foglalkoztatások tették hasznossá. Gyógyító hatást értek el az ünnepekre való készülődésekkel és a betegek egymás közötti megünnepléseivel is. Főorvos úr 10 éves munka után Dabason rendezett tudományos fórumon számolt be a hozzánk tartozó 60 ezer ember pszichiátriai ellátásáról, a gyógyításról, a megelőzésről és gondozásról. A tudományos ülésen elemzésre került a gondozottak számának növekedése ezek 20 %-át a neurotikusok, 6 %-át alkoholbetegek, további 5 %-át személyiség zavarral küzdődők adják.  A magyarországi öngyilkossági adatok is elhangoztak.  

A nappali szanatórium bizonyított hasznossága ellenére megszűnt és az elmeegészségügy gondozóhálózata, mely a betegek házi gondozását is jelentette a kórházi ellátás átalakulásával együtt háttérbe szorult.

A pszichiáter tud alkalmazkodni, a pszichiáternek mindenhol egyre több köze kell, hogy legyen a rászoruló emberek lelki bajai orvoslása miatt a társadalmi bajok érzékelésében is.  Főorvos úr jelenlétével, munkájával nagy segítségére volt az intézet egészének, abban is hogy az itt dolgozók konfliktust tűrőképessége növekedjen és az egymás iránti intolerancia csökkenjen. Új kihívások esetén például a közreműködői szerződések kidolgozásában, vállalkozásszervezésben az intézet egészének érdekeit képviselte.

Korábban az ideggondozó intézetben betegek tömege várakozott türelemmel a főorvos úr gyógyító terápiájára, megnyugtató szavaira. Ma az intézet felújítása lehetővé tette, hogy az ideggondozó helyet kapjon a központi épületben és a betegek zsúfoltság nélkül kulturált körülmények között várakozhatnak.

Tarján doktor hitt és hisz abban, amit csinál, korábban a nappali szanatórium sikerességén fellelkesedve a megelőzés hálózatáról álmodozott mentálhigiénés koncepcióját pályázatban foglalta össze. Hitt abban, hogy az emberi agy védelmét az egészségügyi és oktatási szolgálat kiemelten fontosnak tarja és ezt a véleményét a településen tartott előadásaiban megerősíteni igyekezett.

A mentálhigiéne társadalmasítására szükség is van, hiszen az új kihívásoknak való megfelelés szorosabb kapcsolatot igényel az abban dolgozó intézmények és az emberek között.  

Tarján doktor letette a névjegyét a város életében szakmai munkájával a megújulást továbblépést kereső elkötelezettségével. Sokat tett a magyar elmeegészségügy újragondolásáért, és ha a törekvései nem jártak mindig sikerrel az nem az Ő hibája.

Főorvos úr pszichiáterként a dolgokat élettani oldalukról közelíti meg, értelmezi és magyarázza.
Sokirányú érdeklődése miatt az orvos mellett megismerhettük mint zeneszerzőt és elhívatott állatbarátot. Megjelent a „Levendula néni meséi” című CD-je, amely nemcsak gyermekeknek szól, hanem a felnőttek lelkét is gyógyítja.

Mahatma Gandhi állatokról alkotott gondolatával főorvos úr egyetértően azonosul és az „Álmunk egy új világ” alapítványon keresztül tesz is érte. Mahatma Gandhi gondolata:  „Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az álltokkal bánik”.

Erről a pszichiátereknél megkívánt erkölcsi fejlettségről tett tanúbizonyságot munkája és eddigi élete, ezt igazolja a mai napon számára megítélt kitüntetés.  

A díjátadásról készült felvételek megtekinthetőek képgalériánkban ide kattintva.

 

Print Friendly, PDF & Email