2018. szeptember 18. kedd
Diána
Holnap: Vilhelmina, Dorián napja lesz

Slider testvervarosi

2017 ÉVI ANYAGOK

Résztvevők és beszámolóik 2017.

„TESTVÉR-TELEPÜLÉSI PROGRAMOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK”
Utaslista
2017. JÚLIUS 10-15.
Dabas-Zenta-Barót
  Barót
1. Pájer György
  Dabas
2. Trivál Imelda
3. Osváth Balázs
4. Sepsi Gábor Róbert
5. Talapka István
6. Surman Lili
7. Surman Kata
8. Jurácsik Hajnalka
9. Pásztor Sára
10. Csonka Márton
11. Faragó Ádám
12. Pásztor Zalán
13. Árva Tamás
14. Kőszegi Zoltán
15. Mátyus Dániel
16. Pokornyik Lilla
17. Szűcs Petra
  Zenta
18. Gyorgyevics Anikó
19. Vastag Tímea
20. Könyves Regina
21. Juhász Katalin
22. Gója Henrietta
23. Bozin Vladimir
24. Mészáros Sámuel
25. Tóth Bojnik Tibor
26. Abonyi Zsóka
27. Pósa Dorka
28. Szabó Ledenyi Nikolett
29. Nagy Kinga
30. Szögi Evelin
31. Szögi Roland
32. Orcsik Henrietta
33. Tóth Teodóra

Utibeszámolók:
Gyorgyevics Anikó tanárnő beszámolója Zenta:

Váratlanul kértek fel arra, hogy kísérjem el a zentai középiskolások kitüntetett csoportját Barótra. Bevallom, eleinte kissé megijedtem a feladattól, még morogtam is miatta.... Talán azért vállaltam csak el, mert régi vágyam volt Erdélybe menni.

Aztán megismertelek titeket, előbb a zenta környékieket, aztán a dabasiakat is szép lassan. Rácsodálkoztam arra, mennyire megszerettétek egymást. Mikor Zentán sétáltunk, még elkülönült egymástól a két csoport. Mire hazajöttünk, egységessé váltunk. Nagy élmény volt megtapasztalni a székely emberek segítőkészségét, nagy tudását, hitét és kitartását. Nagy öröm volt találkozni olyanokkal, akik igazán elköteleződtek valami mellett. Leírhtatatlan hálát érzek emiatt.

A másik, ami igencsak megfogott a nyelv szépsége.... Ahogy összehasonlítottuk a mi vajdasági nyelvünket a ti baróti, vagy dabasi magyarotokkal. Annyira szép és ízletes a székely nyelv...
Amit leginkább meg kell tanulnunk tőletek az az, hogy dicsérjük, és szépnek lássuk szülőföldünket. Csak akkor tudunk másokat kíváncsivá tenni, ha érződik rajtunk a ragaszkodás, szeretet a városunkhoz, falunkhoz.
Talán ezek a legfontosabb dolgok, amiket Baróton tapasztaltam.
Minden más, amit láttam, kipróbáltam, megkóstoltam, csak ráadás, vagy ahogyan nálunk mondanánk, grátisz.

Orcsik Henrietta – zentai diák:

Óriási kalandvággyal jelentkeztem a kirándulásra, egy percig sem kételkedtem a döntésemben, még annak ellenère sem, hogy igen csekély információval rendelkeztünk, és utólag elmondhatom, hogy nem is volt mitől tartanom, mert nagyon jó kezekbe kerültünk. A pár nap alatt rengeteg, számomra új dolgot kipróbáltunk, tapasztaltunk, de mégis a látottak nyomába sem érhetnek azok az èrzések, amelyek felszínre törtek. Nagyon règ voltam ennyire boldog, amit ennek a kis társaságnak köszönhetek, elfeledtettek minden gondot, és mintha csak álmodtunk volna, olyan szabadok voltunk. És hazaèrve- felébredve, mesélem a történteket, hogy néha együtt áztunk és fáztunk, de minket nem èrdekelt, mert minden más fontosabb volt, hogy a szekerezés és túrázás utáni fáradtság büszkeséggel és örömmel párosult, és hogy a pénteki nap mi olyan dolgokat tettünk, ami elismerés, és egy kicsikét mindannyian többnek érezhetjük magunk. De rá kell jönnöm hogy másoknak ezek csak szavak és történetek, nekünk viszont sokkal többet jelentenek, és bízom benne hogy az elmékek mindig összekötnek majd minket, és minél hamarabb, minél többször, újra és újra találkozhatunk majd:)
U.i. az estéket sem feledem

Nagy Kinga – zentai diák:

A tavalyi erdélyi osztálykirándulásom után boldogan fogadtam el a meghívást erre a kirándulásra, és izgatottan vártam.
A társaság gyorsan összeszokott és már az első, Zentán töltött esténket is együtt töltöttünk, majd a következő napokon még szorosabbra fűztük ezt a barátságot.

Habár a programról előre nem sokat tudtunk, mégis bizakodtam, hogy eseménydús és élvezetes lesz - és így is történt.
Kicsit ki is fáradtunk a sok program közben a kirándulás végére, de teljesen megérte, a rengeteg gyönyörű táj, szépen megmunkált bútor és finom étel mind csodás volt.
Az erdővidéki kultúra és a kaláka hagyományának megismerése számomra új, egyben felejthetetlen élmény volt.
Erdővidék természeti csodái és kulturális örökségei egyaránt maradandó nyomot hagytak a szívemben.
 
Szűcs Petra- dabasi diák:

Ez az én néhány mondatom:
A dabasi Diákönkormányzat szervezésében feledhetetlen hetet töltöttünk együtt a zentai diákokkal Erdélyben. Az első napot Zentán töltöttük, ahol a várost felülről, a kilátóból tekinthettük meg, majd a Duna-parton sétáltunk. Kedden tovább indultunk Dabas testvértelepülésére, Barótra. Ilyenkor a dabasi és zentai diákok között már oldott hangulatú beszélgetés folyt. Barót és környékének felfedezését mi, dabasiak már ismerősként tekinthettük meg, hiszen hetedikesként a Határtalanul program keretében már jártunk itt. Egyik nap a Kalákatáboron vettünk részt, ami által a rászorulókon segíthettünk.

A beszélgetések, kirándulások és vidám esti programok során megismerhettük egymást. Szombat este fáradtan, de sok-sok élménnyel gazdagodva értünk haza.


Surman-Kata, Surman Lili- dabasi diákok:

Nagyon örültünk, hogy idén is eljutottunk Barótra. Nagyszerű élmény volt újra végigjárni, meglátogatni a már ismert helyeket. Az érzés mégis más volt, hiszen kicsit érettebben és egy másik közösséggel látogattuk meg a nevezetességeket. Új barátokat is szereztünk. A programok közül a fánksütés nyújtotta a legnagyobb élményt. Eta néni megmutatta a fánkkészítés minden csínját és bínját. Az eredmény közel 300 db fánk lett, mely az esti vacsora desszertjeként szolgált. Köszönjük a lehetőséget Dabas városnak és Pájer Gyurinak.

Lili és Kata


Faragó Ádám- dabasi diák (Az év dabasi diákja):

Nagyon örültem, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy újból eljuthassak Erdélybe a 7. osztályos kirándulás után. Kicsit kételkedtem benne, hogy szinte semmit sem tudunk a programokról, de visszagondolva nagyon jó kis hét volt! Ugyan már egyszer voltam, de még százszor és ezerszer is visszamennék. Itt elfeledtem minden stresszt, minden gondot, itt egyszerűen csak kikapcsolódtam. Nem tudok elég köszönetet mondani. Nagyon boldog vagyok hogy még egyszer elmehettem. Remélem még lesz pár lehetőség ugyan ilyen kirándulásra!


Gója Henrietta -  zentai diák:

Amikor én kézhez kaptam ezt a kirándulást, az előző tapasztalataimra hagyatkoztam és arra gondoltam hogy jó móka lesz. Erdélybe menni mindig jó móka. Arra nem számítottam hogy ilyen jó társaság lesz mellé  ez a két legfontosabb kellék ahhoz hogy mindenki feltétlenül jól érezze magát.  eleinte féltem egy kicsit, mivel a program tudta nélkül kicsit megijedtem hogy mi lesz velünk, de a végén minden rendben volt, aminek nagyon örültem.  mindenki nagyon közvetlen és barátságos volt, és a kirándulás végére már egy csapat búcsúzott egymástól.

 
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM