Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility
2024. március 28. csütörtök
Gedeon, Johanna, Hanna
Holnap: Auguszta napja lesz

TÉB nyilvántartás

A Rátz család szerepe Dabas patikatörténetében

INFORMÁCIÓK A Rátz család szerepe Dabas patikatörténetében
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2018.10.02.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

A Rátz család szerepe Dabas patikatörténetében

Városunk patikatörténetét dr. Heneráry László gyógyszerész úr személyében hozzáértő, avatott kutató göngyölítette fel. Metelka Ferenc munkássága révén ismertté váltak az indulás körülményei, s a szálak egészen napjainkig elvezettek. Metelka Ferenc életének utolsó időszakáról írja: „Egészségi állapota egyre rosszabb lett, súlyos gyomorbaj támadta meg, így a patikai munkát 1876-tól már veje, Rácz József gyógyszerész végzi, aki 1879-ben hivatalosan is a gyógyszertár tulajdonosa lesz. (…) A századfordulón a patika még Rácz József nevén van, halála után örökösei bérbe adják. 1926-ig a tulajdonjog a Rácz családé, a gyógyszertár bérlője Havelka Ignác gyógyszerész. Ezt követően – rövid ideig – idősebb Fónagy Sándor tulajdonába kerül.”

A Rátz családhoz fűződő időszak így közel 50 esztendő, melynek további szakaszait a család leszármazottja, Rátz Ilona gyáli lakos, hóvirág nemesítő családtörténeti kutatásait hasznosítva ismerhetjük meg. Elöljáróban rögzíteni szükséges: „A családnév kezdetben „cz”-vel íródott. Az általános névmagyarosítás első hulláma 1890 körül kezdődik… a családom esetében inkább 1900-ra tehető.” Továbbá a származásról, nemzetiségi hovatartozásról: „A rácok a szerbség nemanja ága volt. (…) Az óhitű rácok a katholikus horvátokkal tovább menekültek, ezt igazolja a [Zala] Szent-Gróth-i letelepedés is.”  

- Rátz József (1839-1914) alsódabasi gyógyszerészeti tevékenysége

Rátz József 1839. január 22-én, Szent-Gróth-on, a mai Zalaszentgrót városában született. Szülői, keresztszülői gyógynövényeket ismerő gyógyszerkészítők. Édesapja Rácz György, édesanyja Szami Éva, akik a pesti egyetemen gyógyszerész növendékként taníttatták. 1864-ben, 25 évesen a Gyógyszerészeti Hetilap a növendékeket segélyező egylet jegyzőjeként közölte nevét. Ebben az időszakban Budán lakást is vásárolt, mely később Károly fia otthona lett. 1866. július 28-án, katolikusként feleségül veszi Szent-Gróth-ban Ács Zsuzsanna református gyógyszerész hajadont. Házasságukból két gyermek született: Károly és Viktor. Az édesanya 31 évesen, 1873. január 21-én, Szent-Gróth-ban meghalt.

A korán megözvegyült Rátz József 1876 körül birtokot vásárolt Alsódabason és két fiával, a 10 éves Károllyal, és a 6 éves Viktorral ide költöztek. Gyógyszerészeti szolgálatát a szintén özvegy Metelka Ferenc patikájában folytatta, aki megromlott látása miatt már évekkel korábban tapasztalt segédet keresett. Itt ismerte meg második feleségét, Metelka Gizellát, és házasság kötésük után 3 évvel apósa a patika tulajdonjogát átíratta rá. Erre Metelka Ferenc halála előtt 6 évvel, 1879. október 13-án került sor (Központi Értesítő 1879. október 26.).

Rátz József és Metelka Gizella házasságából 4 gyermek született:

- Ferenc törvényszéki bíró, házas, gyermektelen.

- Gyula honvédőrnagy, nem házas.

- Béla gyógyszerész, házas, három gyermek.

- Edith házas, gyermektelen.

Rátz József mindkét első házasságából származó fiát (Károly, Viktor) a pesti egyetemen gyógyszerésznek taníttatta. Segélyalapot támogatott, a Vasárnapi Újság hasábjain megjelenő hirdetések gyakran közlik patikája nevét, a Metelka-medvelepke kutatóinak is segítségére volt információival. Bő negyedszázados tulajdonlás után, 66 évesen átadta az alsódabasi patika tulajdonjogát és üzemelését a már Budapesten gyógyszerészként működő Károly fiának.

Rátz József az 1911. évi gazdacímtár adatai szerint 163 kataszteri holdas birtokkal rendelkezett Alsódabason, valamint részt vett a Kunszentmiklós-Dabas-Szabadszállás Takarékpénztár igazgatóságának, továbbá az 1907-ben alapított Alsódabasi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet igazgatóságának munkájában is. 75 évesen, 1914. április 5-én hunyt el Alsódabason (keresztlevelének adata alapján gyászjelentése tévesen tartalmazza a 82 éves életkort). Második felesége, Metelka Gizella, életének 68. évében, 1922. július 11-én követte őt, mindketten az alsódabasi katolikus temetőben találtak örök nyugalomra.

- Rátz Károly alsódabasi gyógyszerészeti tevékenysége

Az 1866. augusztus 14-én született Rátz Károly még negyven éves sem volt az alsódabasi patika 1905. évi átruházásakor. Életútja azonban úgy alakult, hogy ekkor már a második házasságában élt. Első felesége, Topics Mária ugyanis 1900. május 28-án meghalt. Őt Budán, gyógyszerészként katonai szolgálatát teljesítve, az édesapja által vásárolt budai lakásban élve ismerte meg, helyőrségparancsnokának leánya volt. Halála után másodjára a dabasi származású Burián Annát vette feleségül, házasságukból két gyermek, József és Mária született. Rátz Károly 1903-ban tagja lett a Természettudományi Egyesületnek, majd 1906-ban belépett az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tagságának körébe is.

Az élet azonban tragikus sorsfordulatot hozott, ugyanis 1907. december 13-án váratlanul elhunyt. Halálát követően, tekintettel a kiskorú örökösökre, a család a patikát bérbeadással üzemeltette.

Özvegye, Burián Anna, később másodjára is férjhez tudott menni, az alsódabasi elöljáró, Szívós Zsigmond lett a férje, házasságukból három fiú született: Zsigmond, Ferenc és Pál.

- Havelka Ignác és Markovits Albert patikabérlők tevékenysége

Az 1908 és 1924 közötti időszakban Havelka Ignác volt a patika bérlője, majd őt 1925-ben Markovits Albert volt csepeli gyógyszerész követte, aki csak egyetlen évig működött. E váltásnál derült azonban ki a Gyógyszerészi Közlöny 1925. április 5-i számának következő információja (92. o.): „Megjegyzendő, hogy a helyéről kilakoltatott gyógyszertárt 4 év előtt az Alsódabassal összeépített Gyón községbe helyezték át; nemrégiben azonban a miniszter rendeletére vissza kellett helyezni. Gyónon tehát most nincs gyógyszertár, s így a Gyógysz. Zsebnaptár jegyzékéből e község törlendő.” 

Fónagy Sándor az 1925. év eltelte után megvásárolta a patikát és ezzel új korszak kezdődött a történetben. A régi, Rátz családhoz kötődő időszak zárultát a Gyógyszerészi Közlöny hirdetése jelezte:

„Felhívás

Rátz Károly örökösök Alsódabason levő „Remény” című gyógyszertárát átveszem. Felkérem az esetleges hitelezőket, kiknek Havelka Ignác és Markovits Albert, mint a nevezett gyógyszertár bérlőivel szemben követelései vannak, Kőhalmy Miklós úr irodájában (Budapest VIII., József-körút 40) 1926. január hó 10-ig jelentsék be, annál is inkább, mert a későbbi jelentkezőket nem vehetem figyelembe.

Alsódabas, 1926. január 2-án.

Fónagy Sándor, gyógyszerész.”

A vázolt időszakban, miután az eredeti épület Mády Ferenc tulajdona lett, a patika más helyszíneken is üzemelt, melyek köre nem teljes körűen feltárt. Ismert a Halász Kázmér kúria épülete, továbbá egy képeslap, valamint egy Gyóni Gézáról fennmaradt 1909. évi fotó szerint a Takarékpénztárban is működhetett néhány évig. Ugyanakkor még bizonyosan felderítésre vár a négyévi gyóni működés helyszíne.

A Rátz család az alapító Metelka Ferenc munkásságának folytatójaként 1876-tól 1925 végéig, azaz a századforduló időszakában volt az alsódabasi patika működtetője. Közel félévszázados tevékenységük meghatározó Dabas patikatörténetében, biztosították a folytonosságot, Rátz József révén a gyógyszerészeti közéletben és a helyi gazdasági életben is közreműködtek, szerepük jelentősen gyarapítja értéktárunkat.

 

Bibliográfia

Dr. Heneráry László:

- A gyógyszerészet története Dabason. In: Sztavinovszky Győző (szerk.): Dabas természeti értékei 4. Budapest, Mesterprint Kft., 2007; pp. 126-134.

- Egy méltatlanul elfeledett természetkutató gyógyszerész a XIX. századból: Metelka Ferenc (1814-1885). Gyógyszerészet, 2008. május; négy színes ábrával, pp. 297-301.

- 170 éve a betegek szolgálatában. I. rész – Az alapítástól az államosításig. (Nagy László festőművész Metelka-portréjával.) Dabasi Újság, 2010. február; pp. 16-17.

Kocsor János: „Előüzent Ferenc Jóska”. Fotó Gyóni Gézáról és barátairól, háttérben a dabasi patika épülete. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2014; p. 43.

Rátz Ilona:

- Rátz József – dédapám – élete és kora. Kéziratos tanulmány, dokumentumok, újságcikkek másolatával, 26 oldal. Gyál, 2018.

- Pótlás Rátz József életútjához. Kéziratos tanulmány, fotók, újságcikkek másolatával, 15 oldal. Gyál, 2018.

Valentyik Ferenc: Patikatörténeti monológ. In: A földem nem ereszt. Antológia Kiadó, 2016. pp. 110-117.

 

Összeállította: Valentyik Ferenc
    

 
Rátz József és családja

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Alsódabasi patika 1909

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Alsódabasi gyógyszertár

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Rátz József

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Rátz Károly

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Rátz József gyászjelentése

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás

 

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.