2018. október 22. hétfő
Előd, Korinna
Holnap: Gyöngyi napja lesz

TÉB nyilvántartás

Toncs Gusztáv életútjának dabasi vonatkozásai

INFORMÁCIÓK Toncs Gusztáv életútjának dabasi vonatkozásai
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:  letöltés
TÉB határozata: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2018.04.03.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória:  Kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:

Toncs Gusztáv (1859-1938)

Toncs Gusztáv irodalomtörténész, tudós tanár 1859. november 28-án, a Csongrád-megyei Szegváron született, de életpályája jórészt Szabadkához kötődik. 1881-ben tett tanári vizsgát bölcseletből és magyar nyelvből; egy évig helyettes, majd egészen 1910-ig a szabadkai városi magyar főgimnázium rendes tanára. Tanítja egyúttal a magyar nyelvet a helybeli felső kereskedelmi iskolában is, melynek igazgatójaként működött 1910 után. Irodalomtanárként érdekes, de egyben kivételes egyéniség volt, aki csöndben és szerényen végezte munkásságát. Lassan-lassan feltört a szellemi élet csúcsára, s a vidéki városban sokat tett a kultúra, az irodalmi élet fölvirágoztatásáért. Sokat dolgozott, sok helyre írt: a kor pedagógiai lapjaiba, a központi orgánumokba, így a Magyar Pedagógiába, a Hivatalos Közlönybe, a Tanáregyesületi Középiskolai Szemlébe és a maga szerkesztette Tanügyi Lapokba. A megye szinte valamennyi lapjában publikált: a Szabadkai Hírlapban, a Bácskai Ellenőrben, a Bácskai Hírlapban, a Bácsmegyei Naplóban, de írásai megjelentek a Budapesti Hírlapban is. Tankönyvei mellett Mikesről, Vitkovicsról, Berzsenyiről, Aranyról, Széchenyiről, Kossuthról, Jámborról, Petőfiről, Madáchról, Eötvösről, Gyulairól is írt. Elbeszéléseket, színműveket és verseket fordított angolból, Byron és Walter Scott műveit ültette át magyar nyelvre.

Ösztöndíjakat sürgetett a szegény tanulók részére, a tanároktól elvárta a pártfogó ösztönzést. A nívós és lendületes vitáiról híres szabadkai „szellemi tűzhely”, a Szabad Líceum 1898-ban kezdte meg működését, melynek szervezője volt.
Jellemző, hogy egész életében a felekezeti és nemzetiségi együttműködést hirdette, ezért a szerbek, zsidók és magyarok egyformán szerették. Ennek ellenére Trianon után, 1920-ban a szerb kormány leparancsolta a katedráról és megélhetés nélkül hagyta, ezért kénytelen volt Magyarországra távozni.   

Leghíresebb tanítványai közé Csáth Gézát, Kosztolányi Dezsőt és Sztrókay Kálmánt sorolhatjuk.  Közülük Kosztolányi Dezső Toncs Gusztávhoz 1926-ban írott levele mementónak is beillő:
,,Szeretett tanárom, ifjúkorom kedves tanára (...) Elmondhatom, hogy mióta elhagytam az iskola padjait, nem múlt el hónap, hogy Ön nem jutott volna eszembe. Szavait állandóan hallom, mozdulatait állandóan látom. Írói pályámra Ön adta az útravalót. A fényt osztotta szét tanítványai között, mint az én áldott, ezerszer áldott Édesapám."
1938. november 26-án, Budapesten hunyt el. Haláláig dolgozott élete fő művén, melynek címe: „A tudományok rendszere”. Sajnos a kézirat nagyobb része a II. világháborúban megsemmisült. Szabadkán utca őrzi emlékét, sírja a Farkasréti temetőben van.

Életútjának dabasi vonatkozásai

1924-ben, korábbi javait felélve, minden jövedelem nélkül Dabasra költözött. Mérnök vejével magániskolát szervezett és 1928-ig ebből élt, amikor a magyar állam elkezdte folyósítani a nyugdíját. Az itt töltött időszakban szakkönyvekből elsajátította a gyümölcstelepítés és gondozás elméleti és gyakorlati fogásait. Veje telkén mintagyümölcsöst létesített, melynek csodájára jártak még a környék szakemberei is. Négyéves dabasi tartózkodása után Budapestre távozott.
Feltétlenül említést érdemel, hogy a szabadkai Szabad Líceumban előadást tartott az akkor már hadifogoly Gyóni Géza költészetéről, és az Ady-Rákosi vitában a Bácskai Hírlap hasábjain is kiállt a költő mellett. (Gyóni 1914 januárjában és februárjában maga is aktív résztvevője volt a líceum rendezvényeinek.)

Életútjának dabasi szakasza a Trianon utáni anyaországi beilleszkedés segítette és szolgálta. Az életmű egészére tekintettel pályája dabasi vonatkozásai megörökítésre méltó epizódot jelentenek, egyben számottevően gyarapítják települési értéktárunkat.

V. F.

Bibliográfia

Toncs Gusztáv:
- Vörösmarty "Zalán futása" mese és szerkezet szempontjából. Szabadka, Bittermann, 1885. 65 p; 25 cm.
- Kossuth Lajos: emlékbeszéd. Szabadka, Krausz és Fischer Kvny., 1902. 34 p; 17 cm.
- Zágoni Mikes Kelemen élete. Szabadka, Kladek - Hamburger Ny., 1906. 250 p; 20 cm.
- Shakspere drámai művészete. Szabadka, Krausz és Fischer, 1909. 55 p; 19 cm.
- A Szabadka név magyarázata. Zombor, Bittermann Ny., 1913. 16 p; 26 cm.

- Költői olvasmányok: románczok, balladák és lyrai költemények elméleti bevezetéssel, rendszeres verstannal és magyarázatokkal, gymnasiumi használatra / Toncs Gusztáv, Loósz István. Budapest: Lampel, 1897. IV, IV, 200 p; 22 cm.
- Szemelvények gróf Széchenyi István műveiből / válogatta és magyarázatokkal ellátta Toncs Gusztáv. Budapest: Franklin, 1900. 222 p; 19 cm.
- Szemelvények a magyar epikusokból és történetírókból: a gimn. V. oszt. számára / szerk. Toncs Gusztáv. Budapest: Franklin, 1903. 222, [2], 32 p; 20 cm.
- Kisfaludy Sándor: szemelvények Himfy szerelmeiből és a Regékből / bev. és magyarázatokkal ellátta Toncs Gusztáv. Szeged: Traub, 1903. 86, 2 p; 17 cm.
- Szemelvények a magyar klasszikus iskola költőiből: görögpótló tankönyv a gimn. VI. oszt. számára / szerk. Toncs Gusztáv. Budapest, Franklin, 1904. VIII, 166, [2] p; 20 cm.
- Szigeti veszedelem: szemelvények / Zrínyi Miklós; bev. és magyarázatokkal ell. Toncs Gusztáv. Budapest: Stampfel, 1906 Budapest: Korvin Ny. 145 p; 19 cm.
- Szemelvények a magyar történetírókból és a szónokokból: görögpótló tankönyv a gimn. VII. osztálya számára / szerk. Toncs Gusztáv és Loósz István. Budapest: Franklin, 1911. VIII, 344 p; 20 cm.
- Útravaló: pályamű-értékelések a szabadkai főgimnáziumban 1885 és 1918 között / Toncs Gusztáv, Loósz István; [összeáll., bev. és jegyz. Magyar László] ; [sajtó alá rend. Dér Zoltán].
Szabadka: Munkásegyetem, 1981. 80 p; 14 cm.

Egyéb publikációk:

B. Z.: Toncs Gusztáv. Hét Nap – Művelődési Körkép. 2005. 08. 17.

Czagányi László: Toncs Gusztáv. In: Ezer dabasi pillanat. Dabas, 2010; p. 155.

Csinos Antalné-Farkas Józsefné: Történelmi arcképcsarnok. In: Dabas nagyközség évkönyve 1973. Dabas, 1975; p. 133-134.

Dér Zoltán:
- Toncs Gusztáv, a pedagógus. Létünk 1972/3-4; p. 153-166.
- A tudós tanár: Toncs Gusztáv élete és munkássága. Szabadka, Szabadkai Munkásegyetem, 1972. 183 p., 7 t; 14 cm.   
- Toncs Gusztáv Petőfi-tanulmányai. Üzenet 1973/4-5; p. 282-285.
-  Három tudós tanár.  Újvidék, Hungarológiai Intézet, 1975. 205 p; 24 cm.   

Káich Katalin: A líceumi előadások repertóriuma. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 1980/42-43; p. 167-187.

Péter László: Kosztolányi tanára: Toncs Gusztáv. Pest megyei Hírlap 1972. november 16; p. 4.

Varga Mihály: Egy életmű nyomában. Petőfi Népe 1966. október 16; p. 7.

Összeállította: Valentyik Ferenc

Toncs Gusztáv

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Toncs Gusztáv életútjának dabasi vonatkozásai

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM