2018. november 19. hétfő
Erzsébet, Zsóka, Liza
Holnap: Jolán napja lesz

TÉB nyilvántartás

Ernst Jakob Henne szóló- és oldalkocsis motorkerékpár világrekordjai a gyóni rekordpályán ( 1934. október 28.)

INFORMÁCIÓK ernst jakob henne kicsi
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés 
TÉB határozata: 
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2017.12.05.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: sport
Megyei Értéktár döntése:

Ernst Jakob Henne szóló- és oldalkocsis motorkerékpár világrekordjai a gyóni rekordpályán (1934. október 28.)

Ernst Jakob Henne az 1930-es évek nemzetközileg legismertebb motorkerékpár-versenyzőinek egyikeként vett részt a Gyóni Beton hivatalos avatónapján. A pálya történetének alaphangját adta meg, ugyanis ő érte el az első abszolút motorkerékpár világrekordot, melyet még egy oldalkocsis világcsúccsal is megtoldott. A mai napig számon tartott rekordok elérésének körülményeiről az M.T.I. Sportkiadása az alábbiak szerint tudósított:

„Gyón, október 28. A nagy transzkontinentális műútba, amely végeredményben Budapesten át Stambulba és onnan Bagdadig vezet, beiktatott gyóni útszakaszon, a 45-ös kilométerkőtől kezdődőleg bonyolították le vasárnap az autóstársadalom nagy érdeklődése mellett a német Henne és Caracciola repülőstartos kilométer- és mérföld sebességi világrekord kísérleteit. Henne szóló-motorkerékpáron és mellék-kocsival, valamint a Mercedes Benz Nagydíj szabályok szerint épült 3-5000 kcm-es versenykocsiján indult, Caracciola kísérleteit ugyanezen a versenykocsin folytatta. Indult még a müncheni Möritz Cyclecaron. A hírneves versenyző törekvéseit egy sor új világrekord-siker koronázta.

Elsőnek Henne indult 500 kcm-es BMW szóló-motorkerékpáron. Az első futamokat nem követte új világrekord, de azok megismétlésekor sem sikerült legmagasabb átlagával /220.858 km./ új világrekordot teremteni. Henne ezután a mérföldön kísérletezett, ahol repülőstarttal oda 26.57 mp.-t, vissza 26.07 mp.-t futott. Átlagideje: 26.32 mp. km. átlaga 220.112 km. ez már világrekord. /A régi rekordot ugyancsak Henne tartotta, aki Inwolstadtban 214.300 km. átlagot futott./

A végig repülőstartos kísérleteket Henne a 750 kcm kategóriában folytatta, ugyancsak BMW motorkerékpáron. A 750 kcm-es kategóriában Henne a kilométeren repülőstarttal 14.62 mp-es átlagot ért el, ami óránként 246.238 km., új világrekord! Az eddigi világrekordot tartotta Táton elért 244.400 km.-el. Új világrekord volt a repülőstartos mérföldverseny is, ahol Henne 23.55 mp. átlaggal 246.013 km-es sebességet futott. Az eddigi világrekord 237.050 km. volt.

Henne következő világrekord kísérlete a mellék-kocsis kategóriában /750 kcm BMW/ volt, ahol 17.32 mp. átlaggal 207.852 km. új világrekordot futott. Az eddigi világrekord 200.222 km. volt. A mérföldön repülőstarttal Henne átlagideje 27.94 mp., km átlaga 207.395 km. volt, tehát új világrekord / az eddigi rekordot az angol Bruce tartotta 198.175 km-el.”

(A tudósítást annyiban kiegészíteni szükséges, hogy az angol Alan Bruce is Táton futotta a régi oldalkocsis világrekordot, 1932. április 30-án, 1000 köbcentis Brough Superior JAP gépével.)

A Sporthírlap tudósítója így adott számot Henne világrekordjának születéséről:

„Mindenki tippel. Lesz-e, vagy nem lesz. Mármint világrekord. Számok röpködnek a levegőben.

- Henne elindult! – üvölti a megafon. Néhány pillanattal később már látni is a gépén laposan végigfekvő németet. Elrobog a mért kilométer startpontján, a megafon ezerszeres erővel dörgi a motor hangját, amint az a mikrofon előtt elvágtat. Elugrik a díszpáholy előtt. A kormányzó érdeklődéssel figyeli. Már újra elvágtat: visszafelé. A megafonból kicsendül Hild Karcsi boldog hangja:

- Sikerült! Henne megjavította az abszolút szóló-motorkerékpár világrekordot. Ideje: 246.238 km-es átlag a repülőstartos km-re, a mérföldre néhány méterrel kevesebb.”

A 8 Órai Ujság hasábjain Rusznyák Iván tudósított, aki a Hennére tett „motorizált dalai láma” titulust feljegyezte. A világrekord sebességének nézőtéri hatását a következőképpen érzékeltette:

„Mint egy kilőtt ágyúgolyó robban végig a betonon. Az első világrekord. Mély, megilletődött csend, mindenki még a sebesség hatása alatt áll, mellettünk egy elájult hölgyet locsolnak fel. A megafon recseg és egy megilletődött hang jelenti, hogy megszületett az első gyóni abszolút világrekord, amely 246.238 kilométer. Felszabadult sóhajok, örömtől sugárzó arcok és a közönség áramlása megindul a büfék felé. Pillanatok alatt tűnnek el az izgalomban és a nagy várakozásban kiéhezett gyomrokban a hatalmas mennyiségű szendvicshalmok.”

 

Az Est újságírójának is sebesség leírása jelentette a legnagyobb feladatot:

„… újra itt van Henne, 750 köbcentiméteres motorkerékpáron. Zuuuuuuuuuu-bumm. Jelenti a megafon:

- Részletet még nem közölhetünk, de a motorkerékpár 244 km-nél nagyobb sebességgel ment. Tessék most nagyon figyelni, mert visszafelé a főnézőtér előtt 250-es sebességgel fog haladni. Ritkán láthatnak ilyen gyorsan haladó kétkerekű motorkerékpárt.

Zuuuuuuuuuu-bumm. A kétkerekű motorkerékpár 250-es tempóban visszavillámlik. Ezer és ezer fényképezőgép zárja csattan, de utána fej vakarva néznek össze a fotó amatőrök:

- Te láttál valamit? Hát ezt lehetetlen megfogni.

Az eredmény megdöbbentő: kilométerre 246.069, mérföldre 246.013 kilométer sebességű új világrekordot futott Henne.”

Az avatónap programját végigkísérő Balázs László, kétszeres magyar motorkerékpár-bajnok az alábbi szakvéleményt adta a BMW gépek sikerének titkára:

„A rekordkísérletek alatt abba a kellemes helyzetbe kerültem, hogy több estét és éjszakát töltöttem Caracciolával, Hennével és Neubauerrel. Sok érdekes apróságot tudtam meg így, amiről eddig általánosságban téves adatok keringtek a levegőben.

Hennének sikerült, mint tudjuk, a 750 cm3-es gépével az abszolút szóló és abszolút oldalkocsis világrekordot (mely utóbbit nem ő tartotta) elhódítani, 500 cm3-es gépével pedig újabb kategória világrekordot (melyet szintén nem ő tartott) felállítani. A legérdekesebb és legújabb konstrukciót az oldalkocsis gép mutatta, melynél először alkalmaztak oldalkocsi kerékmeghajtást is, mely egy csuklós kardántengely segítségével volt a differenciáltengelyről meghajtva. A bemutatkozás teljes sikerrel járt. Tudvalevően 200 km-ről 207 km-re javította a világrekordot és nem is akarta többel, mert amikor fordulatszámmérője eleget mutatott, levette a gázt – mert hiszen jövőre is kell még világrekordot javítani. Ezt a javítást már az első futamban sikerült elérnie s ez mindenképpen bizonyítja az új konstrukció életrevalóságát.

A 750 cm3-es oldalkocsis és szólómotorok 80 HP-t adnak le és okvetlenül tökéletesebbek aránylag is, mint az 500 cm3-es motorjaink. A szólógépnél is első futamra tudta saját világrekordját 246 km-re felemelni. Minden bizonnyal itt is takarékoskodott. 500 cm3-es világrekord megjavítása nem ment olyan könnyen és itt már különféle légellenállást csökkentő dolgokhoz is folyamodott, ami a többi gépeken nem volt.

Mindenesetre bámulatos az az előkészítés, ahogy a BMW gyár ilyen kísérletre indul és nem hasonlítható össze az általunk eddig látott angol világrekord-kísérletekkel. Az a körülmény, hogy a szóló és oldalkocsis világrekordot első futásra sikerült elérni, továbbá, hogy a sok futam dacára egyetlen, sőt legkisebb gép-defekt sem mutatkozott, mindenképpen igazolják az elmondottakat és csodálkozva kell visszagondolnunk azokra a kudarcba fulladt angol kísérletekre, ahol a versenypálya mellett cseréltek hengereket és dugattyúkat. A németek otthon lefékezik pontosan a motorokat, mint ahogy Henne mondta és csak akkor jönnek, ha több HP-jük van, mint volt és így a kudarc náluk szinte elképzelhetetlen. Véleményem szerint még jó néhány km (cca 10-15 km) van a 750 cm3 gépekben. Az 500-as gép, mely 50 HP-t ad le, aránylagos teljesítményben sem felel meg a 750-es testvérének, és ha összevesszük, hogy súlya azonos, könnyen megmagyarázható a nagyobb siker a 750-es gépnél, mely azonban különösen nagy elismerést érdemel, mert hiszen most már hosszú évek óta tartja az abszolút világrekordot, dacára annak, hogy 1000 cm3-es angol kollegák ostromolják azt állandóan.

A gépek megegyeznek a régi világrekorder BMW gépekkel, csak most egész különleges üzemanyaggal mentek, mely annyira speciális, hogy miután a kompresszor töltése az egyes hengerekre (kéthengeres motorról lévén szó) nem lehet teljesen egyenletes, egész más kompresszió viszonya és konstrukciója van az egyik hengernek, mint a másiknak, sőt más gyertyát is használnak, tehát más hőfokok is lépnek fel. Ez a körülmény igazolja, hogy kéthengeres motoroknál mily nehéz kérdés és mennyi gyakorlati tapasztalat szükséges egy tökéletes kompresszoros gép megkonstruálására és egyúttal magyarázatot ad arra is, hogy az angol kísérletek, melyek abból álltak, hogy normál 2 hengeres motorokba kompresszort építettek be, miért fulladtak kudarcba és miért mindig az egyik hengerben lévő dugattyúk olvadtak ki. Az angolok erre nem találtak megfejtést. Szerény véleményem szerint a BMW gyár világrekordok terén oly tapasztalattal rendelkezik, hogy nem lesz egyhamar könnyű ezt a sokéves előnyt eliminálva őket legyőzni.”

ERNST JAKOB HENNE – A SEBESSÉG KIRÁLYA

(Weiler, 1904. febr. 22.- Gran Canaria, 2005. máj. 23.)

Világrekorder német motorkerékpár versenyző, a gyorsasági versenyek specialistája. Pályafutása jórészt a BMW gyári csapatához kötődik, 76 nemzetközi gyorsasági rekordot, közötte 7 abszolút világrekordot ért el a csapat színeiben. Ám addig rögös út vezetett, hiszen édesapját már háromévesen elvesztette, majd hétévesen teljesen árva lett. Egy parasztcsaládban kemény munkát végezve nőtt fel, 14 évesen a szerelői szakmát kezdte tanulni egy műhelyben. Már 15 évesen megszerezte a jogosítványt, hiszen a készre javított motorokat ki is kellett próbálni. A tandíjat saját keresetéből állta. Önállósulva műhelyt alapított 18 évesen. Az első versenyén 1923. július 1-én indult és a homokpályás erőpróbán a biztató harmadik helyet érte el. A hazai versenyek után külföldön, Monzában mutatkozott be 1925-ben, a 350 köbcentis kategóriában a 6. helyen ért célba egy Astra-JAP nyergében. Ezt követően szerződtette a BMW, mely 1926-ban német bajnokságot eredményezett az 500 köbcentis géposztályban. Ugyancsak német bajnok lett 1927-ben, de már a 750 köbcentis kategóriában. Az első abszolút világrekordot 1929. szeptember 19-én futotta, majd ezt követően tudatosan arra törekedett, hogy ez a cím csapatáé és Németországé legyen. A BMW a világrekord reklámértéke, gazdasági előnyei miatt ehhez minden támogatást biztosított. Az abszolút világrekordok listája:

     1929 - 216,750 km/h (750cc)

     1930 - 221,528 km/h (750cc)

   *1932 - 244,399 km/h (750cc) /Tát/

   *1934 - 246,069 km/h (750cc) /Gyón/

     1935 - 256,046 km/h (750cc)

     1936 - 272,006 km/h (500cc)

     1937 - 279,503 km/h (500cc)

Az 1929. szeptember 19. és az 1937. november 28. közötti bő 8 évben, azaz kevesebb, mint egyetlen évtized alatt (Herbert Le Vack 1929-es rekordjától számítottan) 72,17 km/h-t javított a világrekordon. A BMW anyagi, szellemi hátterén túl Henne műszaki érdeklődése, szerelői tudása, áramvonalidom és légellenállás kísérletei sokat segítettek ehhez. A folyamatot természetesen más versenyzők erőfeszítései is ösztönözték, a legnagyobb, legkitartóbb vetélytársak Joe Wright (1930), Eric Fernihough (1937) és Piero Taruffi (1937) voltak.   Az utolsó nagy eredménye kifejezetten hosszú ideig tartotta magát, igazi „szakállas” rekordként csak 14 év múlva, 1951-ben tudták megdönteni. (Ezt a rekordot szerette volna túlszárnyalni Eric Fernihough is Gyónon azon a tragikus 1938. április 23-án.) Magyarországon először a svábhegyi közönségnek mutatkozott be. 1927-ben, már német bajnokként érkezett a magyar pályákon még épphogy csak ismert BMW gyártmányú gépével. Magabiztosan nyerte az 1000 köbcentis kategóriát, de nem sikerült 4 percen belülre kerülnie (4:00,14) és ez Balázs László és a BMW-s csapattárs Karl Gall mögött „csak” a nap harmadik legjobb szóló motorkerékpáros idejére volt jó. Később is szívesen járt Magyarországon és ez eredményekben is megmutatkozott, hiszen abszolút világrekordjai közül kettőt is magyar lanszé-pályán ért el (Tát, Gyón). A táti pályán az 1932-es KMAC rekordnapon tette le először a névjegyét. A november 1-i tumultusban elért 239,680 km/h sebességgel már megközelítette Joe Wright 242,59 km/h-s abszolút világrekordját, de közel 2 éves erőfeszítései két nap múlva vezettek a várt eredményre: egyéni rekord kísérlet keretében, 244,399 km/h-val visszavette a rekordot. Újabb két év múlva a saját világcsúcsát javította tovább nálunk, végletekig borzolva főként az angol motoros élmezőny idegeit. A vadonatúj gyóni pályán elért rekordját az avatóversenyen, 1934. október 28-án futotta 5000 néző előtt. Ez volt egyben a pályán elért első abszolút világrekord is. Ugyanitt az oldalkocsis motorkerékpárok versenyében repülőstarttal 207,732 km/h sebességgel szintén világrekordot ért el.  A szólómotorok 500 köbcentis kategóriájában a 220,858 km/h viszont „csak” magyar rekordra volt jó. Ebben az évben Henne párhuzamosan a Mercedes-Benz tartalék pilótája is volt. Rudolf Caracciola szerelési szüneteiben Gyónon is kísérletezett a Mercedes versenyautójával, de jóval gyengébb eredményt ért el, mint a csapattárs (repülőstarttal 1 kilométeren 260,000 km/h, 1 mérföldön 267,000 km/h). Az eltérés alapvetően műszaki hiba miatt alakult ki: a legbiztatóbb futamánál – a rekordnap emlékezetes momentumaként - már a visszafelé vezető úton meglazult a versenykocsi áramvonal idoma. Ez komoly balesetet okozhatott volna, melyet csak jelentős lassítással tudott elkerülni, alaposan lerontva ezzel a mért átlagsebességet.

Utolsó rekordja után, családos emberként úgy döntött, hogy nem kísérti tovább a szerencséjét. Ehhez a bölcs döntéshez - korabeli sajtóforrások szerint – nagyban hozzájárult egy szerencsés kimenetelű útpadkára sodródás a tréningek során. Versenyeredményeit az üzleti életben kamatoztatva a legnagyobb német BMW kereskedést építette ki, mely a világháború végéig működött. A BMW gyártósorai azonban 1945 után még évekig álltak, így a Mercedeshez fűződő kapcsolatait felelevenítve a stuttgarti márka autóit árulta több mint félévszázadon át. Vagyona jelentős részéből 1991-ben karitatív célú alapítványt hozott létre, majd 1996-tól egészen haláláig a Kanári-szigeteken élt feleségével. A nagy idők főszereplője, a sebesség királya szép kort megérve, 2005-ben, 101 éves korában halt meg.

Temesváry György – Valentyik Ferenc

 

Ernst Jakob Henne 1934. október 28-án elért szóló- és oldalkocsis motorkerékpár világrekordjai ma is számon tartott eredményei a világ autó- és motorsportjának. A rekordok jelentősen gyarapítják településünk értéktárát.

  1. F.

                                                                   

 Bibliográfia

Budapesti Hírlap= Caracciola és Henne helyszíni szemlét tartott a gyóni betonpályán. 1934. október 28; p. 21.

Nemzeti Sport= Háromszáztízet fogunk menni! – mondta Neubauer mérnök. Ma délelőtt világesemény színhelye lesz a gyóni beton. 1934. október 28; p. 7.

Sporthírlap= Gyón belekerült a motorsport világtörténelmébe. Henne (750 BMW) új abszolút világrekordja: 246.238 km-es átlag. Henne (750BMW) oldalkocsis abszolút világrekordja: 207.359 km-es átlag. 1934. október 29; p. 13-14.

Népszava= Motorkerékpár és autó világrekordok a vasárnapi gyóni versenyen. 1934. október 30; p. 5.

Esti Kurír= Világraszóló esemény volt a KMAC gyóni „rekordversenye”. 1934. október 30; p. 2.

Friss Ujság= 317 és félkilométeres világrekord a gyóni pályán. 1934. október 30; p. 11.

Magyarország= Caracciola 320.855 km-es sebességet ért el a gyóni betonon. 1934. október 30; p. 14.

Az Est= Fotóriport az új világrekordokról (4 felvétel). 1934. október 30. p. 10; Henne és Caracciola szenzációs sebességei az új gyóni betonpályán. 1934. október 30. p. 11.

Siró György: Világrekordok Gyónon. Ujság 1934. október 30; p. 7.

Rusznyák Iván: Világszenzáció a gyóni betonkilométeren. 8 Órai Ujság 1934. október 30; p. 5.

Pesti Napló= A sebesség hőseinek bravúrjai a gyóni betonon. 1934. október 30; p. 20.

(K): Sorozatos világrekordok az új gyóni autóverseny pályán. Pesti Hírlap 1934. október 30; p. 13.

Képes Pesti Hírlap: Világrekordok a gyóni pályán (Fotó összeállítás). 1934. október 30; p. 1.

Budapesti Hírlap= Három világrekord a gyóni betonpályán. 1934. október 30; p. 5.

Autó= Új abszolút világrekordok születtek a gyóni pályán, a Királyi Magyar Automobil Club rendezésében. 1934. november 1; p. 1-8.

Pesti Napló Képes Melléklet= Fotóriport a gyóni világrekordokról. 1934. november 4; p. 3.

Tolnai Világlapja: Világrekordok a gyóni országúton. (Fotó összeállítás: Dely, M. F. I. és Schächter M. felvételei.) 1934. november 7; p. 54.

Balázs László: Megjegyzések a gyóni világrekord-kísérletekhez. Autó 1934. december; p. 4-8.

Valentyik Ferenc: Egekbe törő tempó, istenkísértő gyorsaság. Dabas Város Önkormányzata, 2009. 101 p.

Dr. Kozma Ottó - Temesváry György - Valentyik Ferenc: A győzelem a fontos. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2012. p. 159-162.

Összeállította: Valentyik Ferenc

 


Összeállította: Valentyik Ferenc

2Ernst Jakob Henne 1904 2005

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
3 Fotóriport Henne rekordjáról

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
4 A világrekorder BMW

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM