2018. december 16. vasárnap
Etelka, Aletta
Holnap: Lázár, Olimpia napja lesz

TÉB nyilvántartás

Székely József adományozó és egyházépítő tevékenysége

INFORMÁCIÓK teb19
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2015.12.01.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:
 

Székely József (1865-1942) sári főjegyző, a borzaspusztai templom alapítójának életútja:

Székely József sári főjegyző elsősorban egyházépítő munkásságával írta be magát a helység történetébe, melyhez hasonló példát a 18. század óta nem látott a vidék. A 18. századi Erdélyből származó siménfalvi Székely családból először Mihály bukkant fel a faluban, aki 1850−1893 között Sári község jegyzője volt. Fia, Székely József (*1865. márc. 19 †1942. szept. 27.) Sáriban, Aszódon, Nagykőrösön, Kecskeméten tanult, 1893-ban feleségül vette Pártos Hermint (*1871 †1936. febr. 9.). 1915-ig ő is Sáriban volt jegyző, majd megvette a borzaspusztai birtokot, amit virágzó gazdasággá fejlesztett. Ezt követően a bugyi képviselő-testület és húsz éven át a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaként munkálkodott.

Mivel Kázmér fiuk az első világháborúban szerzett betegségben elhunyt, az ő emlékére feleségével 1936-ban szobrot emeltek a borzaspusztai birtok sarkán, s nem sokkal utána templomot is építettek mellette. Neje már nem érte meg közös alapítványuk megvalósulását, a szobor- és templom felszentelését (ő később Mátrai Máriával kötött házasságot). A templom mellett tanyaközpont kialakítását, a borzaspusztai lakók gyerekeinek pedig iskola létesítését tervezték.

„Jézus a jó pásztor” hatalmas szobrát a körmenetben kivonult katolikus hívek előtt 1936. május 10-én Buócz Rezső kerületi esperes áldotta meg, a templomot pedig a környékbeli papok közreműködésével október 29-én Vedres Béla pestújhelyi apát plébános szentelte fel. 1939. augusztus 20-a alkalmából Székely József egy országzászlót is adományozott a templomnak. A templom mellett egy fél kataszteri holdas, bekerített temetőt is létesített, melyet november 2-án Hangay Rupert esperes szentelte be. Az alapítványi okirat szerint a Székely család 50 magyar hold földet adott át „az idők végezetéig” a bugyi r. katolikus egyházközségnek. Az átruházott tulajdonjog kiterjedt a rajta lévő erdőre, csőszházra, kútra és határfákra, továbbá a szoborra, templomra és a tervezett újabb épületekre is.

A borzasi templomot Kerekes József pesterzsébeti építész tervezte a Sáriból Bugyira vezető út derékszögű csúcsával szemközti tanya mellé. Szabadon álló, egytornyú egyhajós épület volt, a szentély oltár mögötti része alatt családi kriptával. A homlokzatával kissé előrelépő torony kapuja félkörívvel és csúcsban végződő párkánnyal záródott, felette kis kereszttel. A templom oldalfalaiba félköríves ablakokat vágtak. Akapu és a félköríves záródású toronyablak között míves rozettát képeztek ki, melyet a főfal íves oromfalai fogtak közre. A torony zárópárkánya fölé piramis alakú sisak került, rajta kereszttel. A toronyba két harangot helyeztek el. A kisebbet „A Boldogságos Szűz mint a keresztények segítsége”, a nagyobbat „Szent József tiszteletére”Winkler József wekerletelepi plébános szentelte fel. A Szlezák Rafael öntödéjében készült nagy „harang anyagába belekeverték annak a harangnak az anyagát is, melyet a birtokon a 20. század elején találtak meg, s addig a Székely család kúriájának tornyában állt. (A Székely-birtok a 19. század első felében a báró Bánffy családé volt, melyre a beöntött harang felirata is utal: „Isten ditső[ségére] tsina[ltatta] / L. B. L. Bánffy Mihály / G. M. G. Kemény Theresia / A-o. 1761.”).

„Siménfalvi Székely József és neje... Pártos Hermin Alapítványi Oklevele Borzas-hegy pusztán épített róm. kath. templomra vonatkozólag az 1936. évben”és annak melléklete („Ad perpetuam rei memoriam”) nem csupán a templomról, a kripta használatáról, az ingatlan gazdálkodásáról és a templom környékének parkosításáról rendelkezett. A környékén kialakuló tanyaközpont gyermekeinek egytantermes iskoláról és tanítói lakásról is gondoskodott, és úgy rendelkezett, hogy az 1945-ig Kiss Józsefnek bérbe adott birtok jövedelmét erre a célra tartalékolják.

A templomot a hívek adományaiból megfelelő felszereléssel és kegytárgyakkal látták el, Székely József pedig végakaratában tett figyelemre méltó újabb adományokat. Egykori jegyzői tevékenysége színhelyén, Sáriban végakarata szerint 5000 pengőt hagyott egy kultúrház létesítésére, későbbi munkahelyén, Pesterzsébeten ugyancsak 5000 pengőt egy szülőotthon építésére, 500-500 pengőt a sári és a bugyi szegények javára, és − egyebek mellett − egy nagyobb összeget a jegyzők árvaházára.

Székely József a borzaspusztai Székely-kúriában (nép nyelvén: „kastélyban”) hunyt el. A szocialista rendszer szomorú hagyatéka, hogy – miután az Ürbőusztai Állami Gazdaság vette birtokába − az ezt követő évtizedekben a „200 éves Borzas-hegy 2000 m2-es beépített lakó- és gazdasági épületeivel, temetőmaradványaival”a következő évtizedekben eltűnt a térképről. A „hegyet” eldózeroltatták, az alapítók földi maradványait őrző sírboltot rendszeresen kifosztották, a templomot feltörték, anyagát és berendezését széthordták, a korszak végén pedig az „udvar közepén mély krátert képeztek ki egy hulladékégető céljára”. Maradványait 1979-ben bontásra ítélték. Megmentésére rendszerváltozás éveiben Csáky Tibor sári káplán tett kísérletet, s özvegy Székely Józsefné és a bugyi önkormányzat adományaiból gyűjtés is kezdődött, de a sokmilliós helyreállítás még ma is várat magára.

Bár borzasi birtoka (közigazgatási szempontból) Székely Józsefet Bugyi községhez kötötte, atyja és az ő közszolgálati munkássága egyaránt Sárihoz kapcsolódott, amint azt adományai is jelzik. Ez másik oldalról is igaz, hiszen a sári katolikus lakosság mindmáig zarándoklatainak egyik célpontjaként kötődik a borzaspusztai romokhoz. Székely József (templom, szobor, temető, kultúrház, szülőotthon és más) alapítványai torzóként is maradandó értéket képviselnek, s tettei ma is méltók arra, hogy az utókor előtt követendő példaként álljanak.

Czagányi László


KÁPOLNA ROM

A borzasi kápolnát szépnek álmodta a képzelet.
Betonból, téglából építette a szülői szeretet.
A kápolna ma már csak egy pusztuló rom,
Mégis talán a leggyönyörűbb templom.
A romos kápolna a szentély maga,
Körülötte a fal nem kő, de élő, lélegző fa.
A szentélyhez vezető út mind gyertyás boróka,
A szentély fölött a kereszt, az ott a Golgota.
Az oltár alatt barlangnyi szoba,
A sok kép benne, mind Mária.
A templom fölött kék ég a kupola,
Madár trilla benne a zúgó orgona.
Nincsen kapuja, nincsen rajta zár,
Bátran jöhet ide az, aki erre jár.
Leülhet a padra, felnézhet az égre,
Lenyugszik a lelke, rátalál a béke.
Itt eltűnik a gond és elcsendesül minden,
E csendességben jelen van az Isten.
Lombsusogásban Tőle jön az üzenet:

Járd utad békével, vigyázom léptedet.
Györe Tiborné
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=dorotea55&pid=88122&blog_cim=K%E1polna
2012-03-18 08:41:30


Bibliográfia:

- Orci József – Ligetvári István: Borzasi akció. Templomépítés kívül és belül. Táj-Szó, 1990.
augusztus 17; p. 3.

- Ligetvári István: Örökségünk. Táj–Szó, 1992. március 20; p. 13.

- Czagányi László: A régió templomai és fontosabb kápolnái – Borzaspusztai római katolikus kápolna romjai. In: A régió kalendáriuma. Schulcz Bt., Dabas, 1994; p. 58-59, 89.

- Czagányi László: Bugyi község története I. kötet. Bugyi, 2000; p. 475-477. (fotókkal)

- Czagányi László: Dabas-Sári néhány jelentős személyisége. Kézirat, 2015. március 24.

Összeállította: Valentyik Ferenc

szekely jozsef

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
szekely jozsef02

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
szekely jozsef03

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
szekely jozsef04

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
szekely jozsef05

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM