2018. június 23. szombat
Zoltán, Édua
Holnap: Iván napja lesz

TÉB értéktár

Dabasi Halász Antal építésztervező munkássága

INFORMÁCIÓK teb31
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2016.04.05.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése:
 

Dabasi Halász Antal (1814-1846) orvos, építésztervező rövid életútja ellenére jelentős szerepet játszott településünk történetében. A jelenlegi városkép még most is számos helyen magán viseli elgondolásait, a keze nyomát. Pályájáról méltatlanul kevés adat maradt fenn, szűkösek-hiányosak és olykor ellentmondásosak a források.

Édesapja az 1782-ben született Halász Ignácz, aki az ötgyermekes Halász Sámuel és Balogh Katalin negyedik szülöttjeként (testvérei: Bálint, Sámuel, Katalin és Gáspár) látta meg a napvilágot. Édesanyja nevét nem őrzik a családi leszármazási táblák, azt viszont tudjuk, hogy öt testvére volt: Ignácz, Bálint, Károly, Mária és Lujza. A helyi kúriák építésében betöltött szerepét a legjobban dr. Szokody Gyula foglalta össze 1975-ben:

„Dabas műemléképületekben való gazdagságának titka az, hogy egyik tanult birtokosa valóban szerette községét. Dabasi Halász Antal orvos (1814-1846) – aki tanulmányait Olaszországban végezte -, érzéke lévén a szépművészet és építészeti szépségek iránt, azt községének szolgálatába állítva, ismereteit hasznosította. Nemcsak úgy, hogy mint orvos betegeket gyógyít, hanem az egészségtelen vert-falú házak helyett – kialakult építészeti állásfoglalásában – épületeket tervez, a szépnek hódol és az építkezések végrehajtásában irányít. Ő volt a Dabasi Halász kúriák nagy részének tervezője, s mellette az egyszerű parasztházak kivitelezéséhez is tanácsokat adott. Az országban szinte egyedülálló és éppen ezért nagyra értékelhető községrendezési elgondolása. Építési Bizottságot hoz létre, ez véleményezi a tervet, esetleg módosítja az elgondolásokat, kijelöli a helyét és nemegyszer kikötésekkel hagyja hóvá a nagyobb kúriák építését. Tevékenységének köszönhető, hogy az alföldi nemesi kúriák és udvarházak ilyen gazdag klasszicista, dóroszlopos építészeti stílusa ilyen tömörségben egyedül községünkben található. Kár, hogy fiatalon, alig 32 éves korában vitte el, - ami ellen szép egészséges otthonok építésével is harcolt - a tüdővész.”

Az 1838-as jeges árvízben megrongálódott pesti Vármegyeháza újjáépítésére pályázatot nyújtott be, melynek dokumentációját ma is őrzi a Pest Megyei Levéltár. Tóth Antal 1990-ben így summázta a pályamunkát:  

„Terve az épülettömegek és a belső udvarok elhelyezésében, a vármegyeház szomszédságában álló Invalidus palotának – ma a Fővárosi Tanács épületének – elrendezésére emlékeztet. Az alaprajzi hasonlatosság nem vált volna rovására az épületnek, sőt a tervezőnek városrendezési szempontból kiváló elgondolása volt az, hogy a megyeszékház volumenben ellensúlyozza hatalmas szomszédját. Az épület tömegének és a homlokzat hosszának növelésével, az Invalidus palotával közel egyenértékű objektumot kaptunk volna. A vármegyeháza beljebb eső homlokzatától az utca vonaláig fórumjellegű teret lehetett volna kialakítani, amely a városszerkezet egyik új központjává válhatott volna.

Dabasi Halász Antal ezzel a tervével – megvalósításra alkalmas időben és módon – újra felvetette a pesti városmagban elhelyezendő belső tér kialakításának gondolatát, mely elsőnek Hild János városrendezési programjában és tervében szerepelt, s amelyet azután 1842-ben Széchenyi István, 1849-ben pedig Kossuth Lajos is szorgalmazott. A terv helyessége napjainkban sem kétséges.”

Dabasi Halász Antal tervének levéltári jelzete:
IV. 8-b. PPS vármegye Székházépítő Bizottmányának iratai (Aedilis Deputatio) 3. doboz 1838: 4-5. f.
Dátum: Pest, 1838. május 23.

Tartalom: A Vármegye utcától a mai Gerlóczy utcáig és a Városház utcától a mai Semmelweis utcáig terjedő terület átépítésének alaprajza.

Síremlékéről ma már nincs adatunk, valószínűleg az egykori alsódabasi reformátustemető 1963-ban politikai indítékokkal elkezdett és szakszerűtlenül végrehajtott felszámolásának esett áldozatul, pedig 1954-ben a Városépítési Tervező Vállalat anyaga még a következőket rögzítette:

„Dabasi Halász Antal sírköve. Egyszerű, félköríves záródású két oszloppal keretezett vörösmárvány síremlék, 1846-ból, a kor jellegzetes formavilágából. Fenntartandó.”

Az utóbbi években a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete által létrehozott egységes dabasi kúria rehabilitációs program, a Halász Antal Projekt (HAP) őrzi a nevét.


Bibliográfia:

Czagányi László:
- A Halász család helye és szerepe Dabas történetében. Dabas, 1992. 13 p.
- A Dabasi Református Egyházközség története tulajdon iratai tükrében.  Dabas, 1993; p. 68.
- A dabasi Halász család. In: Kerekes László, Tapodi Katalin (szerk.): Építészeti értékek Dabason. A klasszicista kúriák múltja és jelene. Dabas, 1999. p. 75-76.
Csinos Antalné, Farkas Józsefné: Történelmi arcképcsarnok – Halász Antal. In: Dabas nagyközség évkönyve 1973. Dabas, 1975. p. 129.
Halász Bálint: Dabasi és gyóni Halász család. Családtörténeti jegyzetek 1914/2; p. 37-49.
Imrényi Szabó Imre: A pesti vármegyeháza újjáépítése. Építés-Építészet, Budapest, 1950. p. 67-68.
Jelenik Katalin, Klaniczay Péter: Építészeti emlékek Dabason. A klasszicista kúriák múltja és jelene. Dabas, 1997. p. 6.
Klaniczay Péter: Dabas, a kúriák városa. Budapest, 2007; p. 4-5.
Podhorányi Zsolt: Ősi kúriák Dabason. Népszava 2007. szeptember 12; p. 6.
Sisa József: Építészeti értékek Dabason. A klasszicista kúriák múltja és jelene. Ars Hungarica 2001/1. p. 190-192.    
Szelle Kálmán, Lombár Pál, Péczely Béla dr.: Dabas városképi és műemléki vizsgálata. Városépítési Tervező Vállalat, Budapest, 1954. p. 15.
Dr. Szokody Gyula: Dabas nagyközség műemléki jellegzetességei. In: Tanulmányok a 700 éves Dabas történetéből. Dabas, 1975; p. 348.  
Sztavinovszky Győzőné: Nevezetes személyiségek Dabas múltjából: Dabasi Halász Bálint. In: Kerekes László (szerk.): Dabas helytörténeti értékei. Dabas, Kossuth Művelődési Központ, 2011; p. 13.
Tóth Antal: A Pesti Vármegyeháza. Budapest, 1990; p. 41.      
Vargha László: Klasszicista jelleg a nagykunsági népi építészetben. Művészettörténeti Értesítő 1954/1; p. 81-91.

Összeállította: Valentyik Ferenc

ha01

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
ha02

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
ha03

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM