2018. június 23. szombat
Zoltán, Édua
Holnap: Iván napja lesz

TÉB értéktár

Dabas város kis- és középnemesi kúriái

INFORMÁCIÓK teb09
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv: letöltés
TÉB határozata: letöltés
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
A témával kapcsolatos helytörténeti anyagaink: link
Dabasi kúriák Települési Értéktárba való felterjesztés szakmai anyaga: letöltés
Javaslattevők: Fiatal Műemlékvédők Egyesülete
Felvétel ideje: 2015.03.03.
Megyei értéktárba továbbítva:
Kategória: Ipari és műszaki megoldások, a turizmus és az épített környezet
Megyei Értéktár döntése:
 

A kúria fogalma és a társadalmi rétegződés
-  A kúria (latin curia nobilitaris, nemesi kúria) egy szűkebb fogalom, amely csak a tulajdonos nemesi család életének színtere, erre alkalmas kisebb épületet jelent.
-  Koppány Tibor tanulmányában felbukkan egy másik fogalom, a “nemesi udvarház”, mint ahogy más szakírók kastélyai között a“nemesi kúria”.  A Latin elnevezése egyöntetűen jelentett épületet, illetve telket a XV-XVI. században.
Nemesség: kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg, amely a vérével adózott.
Nálunk 3 rétegre bontható:
1.    Kisnemesek
2.    Köznemesek
3.    Főúri arisztokraták

Helyi nemesi családok:
Halász, Zlinszky, Dinnyés, Domián, Csajághy, Mészöly, Beretzky, Segesváry, Sigray, Szalay, Domián, Konkoly Thege, Bátky, Piroth, Oláh, Szőke, Szívós, Vörösmarty, Jeszenszky és más családok. A helyi nemesség döntő többsége az alsódabasi református temetőben nyugszik.


Építészeti jellegzetességek
Dabas szerencsésnek mondható, hiszen a kúriáinak többsége átvészelte a történelem zűrzavaros időszakait. Az épületek Felső és Alsódabason, valamint a Gyónon és az ahhoz tartozó Szőlő településrészen találhatóak. A kúriák három építési periódusba sorolhatók:

1.    1800 előtt: barokk - klasszicista
2.    1800-1850: klasszicista
3.    1850 után: klasszicista - eklektikus

Az építészeti stílusok keveredése és időben való eltérése is előfordul. Az épületek, mint látható, három stílusba sorolhatók. A barokk, klasszicista és eklektikus. Az épületek döntő többsége 1800 és 1880 között épült fel klasszicista stílusban.

  • Méreteiket tekintve a kis és középméretű kúriák közé sorolhatóak. Egyes épületek a parasztházak kialakításától nem sokban tér el.
  • Az épületek nem majorságban, hanem 2-3 holdas belterjes díszkertben álltak.
  • A dabasi kúriákra leginkább a téglalap alaprajz jellemző. Kiugrásoknál díszterem vagy a timpanonos portikusz található.
  • A legtöbb épület falsíkba simuló tornáccal rendelkezik. Jellemző az egy, illetve kéttraktusos elosztás.
  • Az épületek falazatai vályogból, vert falból és téglából készültek. Az épületek alapjai, pincéi és oszlopai (íves tégla), valamint kéményei égetett téglából  készültek.
  • A helyiségek padozatai általában járólap, tégla és hajópadló volt. A helyiségeket összekötő ajtók egy illetve kétszárnyú váztáblázatos kivitelűek.
  • Az ablakok belül spalettával egyes esetekben kívül árnyékoló zsalugáterrel rendelkeztek (ezt télen leakasztották). A helyiségek belmagassága 3,2-4,0 m.
  • Az épületet cserépkályhákkal fűtötték. Itt gyűjtőkéményes (több kürtő egy kéménybe kötve) kialakítás is megjelenik.
  • Ablakok palló és gerébtokos kialakításúak.
  • A kúriák födém szerkezete a csapos fafödém, amelynek anyaga erdei vagy lucfenyő. Jellemző a kétállószékes fiókgerendás fedélszerkezet. Tetőfedő anyagként hódfarkú cserepet és nádat alkalmaztak.
kuriak

Kattintson a képre a nagyításhoz.

Nagyítás
 
Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM