Dabas Város Önkormányzata 2013. február 13-án pályázatot nyújtott be a „Dabas, Gyóni Géza Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva”projekt címmel, a 2373 Dabas, Szőlő u. 1 sz., hrsz:3865/50 alatti iskola tekintetében. A sikeres pályázat Támogatási Szerződése 2014. január 13-án került aláírásra. Az iskola fejlesztéséhez a 136 701 539- Ft támogatási összeg mellé Dabas város 24 123 801-Ft önerő biztosítását vállalta. A kivitelezési munkálatok április második felében kezdődtek el és 2014. november 20-án fejeződött be a kivitelezés.

A magyarországi önkormányzatok és intézmény-üzemeltetők általános problémája az intézmények energiaköltségeinek folyamatos növekedése, mely az intézmények jelentős része esetében az üzemeltetés megszüntetésével fenyeget.

Jelen beruházásban az ellátandó intézmény energetikai korszerűsítésének vágya nem csupán ötlet, hanem jól átgondolt jövőkoncepció része volt. Az önkormányzat a megvalósult fejlesztésben a meglévő létesítmények energiaellátását átstrukturálta és megfelelő állami támogatással a létesítmények energiaköltségeit minimalizálta.

A tárgyi létesítmény 1984-85-ben épült. Az épületegyüttes három lineárisan egymásra fűzött épületből áll, amelyeket nyaktagok kötnek össze. Az iskola éves kihasználtsága körülbelül évi 200 nap. Ez a 181 napos tanítási időn kívül a tanárok további bent létét is jelenti. Ezen kívül nyáron sportesemények, napközi üzemel, illetve az épületben található melegítőkonyha sem áll le a nyári hónapokban. A projekt célkitűzése az volt, hogy az iskola fogyasztása és energia függősége csökkenjen. A koncepció lényege első körben az épület veszteségeinek csökkentése volt. Ezt a külső falak hőszigetelésével, a nyílászárók cseréjével és a világítási rendszer korszerűsítésével valósították meg. A következő lépesben szükséges volt az elavult hőtermelési folyamat lecserélése egy bivalensen működő talajhő/víz rendszerű hőszivattyúra és kondenzációs kazán telepítésére. Mivel a hőleadó radiátorok alkalmasak az 50/40 fokos fűtési hőmérsékleten való üzemelésre ezért ezt a rendszert csak a szabályozás kiépítésével, termosztatikus szelepek elhelyezésével lehetett megoldani. A bivalencia pontot az optimális fűtési görbe figyelembevételével -4 fokon határozták meg, így a hőszivattyú 40 fokos előremenő hőmérsékletig működik, e fölött átadva a feladatot a kazánnak. Az épület tetejére napelemeket telepítettek, kihasználva a lapostető adta lehetőségeket és megteremtve a hőszivattyú számára szükséges energiát. Természetesen csak a gázigények kiváltása, csökkentése nem jelent jelentős

megtakarításokat, ehhez volt szükséges a hőszivattyúk elektromos áram igényének ellátását is megoldani, lehetőleg ugyancsak megújuló energiaforrásból. Ezen igények kiszolgálására valamint az elektromos energia ellátás költségeinek csökkentésére fotovoltaikus napelemek kerültek elhelyezésre a tetőszerkezetre.

A projekt elsődleges hosszútávú és közvetlen célja az, hogy a rendszer kiépítése és üzembe helyezése után az üzemeltetési költségek drasztikusan csökkenjen, valamint a jelenlegi globális célok szerinti környezeti terhelések is mérséklődjenek. Ezen beruházás hatására az éves költségek kb. 6 millió forinttal fognak csökkenni.

A beruházás hatására egy korszerűbb, alacsony fogyasztású jól működő épületet kapott a város, amely válaszol a kor legaktuálisabb kihívására, a fogyasztásracionalizálásra, és a környezetünk minél hatékonyabb megóvására.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információk: ide kattintva olvashatóak