2018. október 20. szombat
Vendel
Holnap: Orsolya, Orsika napja lesz

Archív híreink 2011

Dabasiak, kalandra fel! Fedezzék fel Székelyföldet!

Miért is érdemes Barótra menni?

Elsősorban azért, mert a hosszú utazás után úgy érezzük, hogy hazaérkeztünk. Nemcsak azért, mert ténylegesen is a városunk tulajdonában lévő panzióban szállhatunk meg, hanem azért is, mert – az élő testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően – a helyiek számára ismerősen cseng Dabas neve.

Ha pedig már ott vagyunk, akkor elindulhatunk felfedezni a várost, illetve a környéket. A program megtervezésében természetesen segítséget nyújt a panzió vezetője, aki úgy ismeri a környéket, akár a tenyerét.

 

Kedvcsinálónak álljon itt néhány nagyszerű lehetőség:

  • Baróton található az Erdővidék múzeuma, ahol a helytörténeti kiállítás mellett egy 2 és fél millió éves, szinte teljes épségében megmaradt masztodon (őselefánt) csontváza látható, amely 2008 júniusában a közeli lignitbányából került elő.

             A MAG Televízió felvétele  www.magtv.hu

  • Kisbaconban a magyar meseirodalom legnagyobb alakjának, Benedek Eleknek a szülőházában kapunk tanulságos tájékoztatást Elek Apó életéről. Az emlékház közelében egy ma is használatban lévő családi vízimalom várja az érdeklődőket.
  • Kisbacontól néhány kilométeres vadregényes, de (autóval is) jól járható úton közelíthető meg az újjáépített bodvaji vashámor (kohó), amelyben Gábor Áron az első ágyúkat öntette az 1848–49-es szabadságharc idején.
  • A Bibarcfalván átvezető úton finom borvízforrás várja a szomjazókat. A falu központjában, a hatszáz éves templom falán 15. századi Szent László-legenda jelenetsor látható.
  • Baróttól mintegy 15 kilométerre található a Vargyas folyó völgye, a barlangok és legendák vidéke. A négy kilométeres szorosban függőhidak, fantasztikus formájú természeti képződmények és természetes fürdőhelyek várják a kirándulókat. A 125 feltárt barlang közül az Orbán Balázsról elnevezett barlang 1527 méter hosszú és 15 denevérfajnak ad otthont.

  • Baróttól csupán néhány kilométerre található az alig több mint ezer lelkes falucska, Köpec. A kis település híre azonban eljutott az egész Kárpát medencébe, hisz komoly történelmi esemény fűződik a nevéhez. Az 1848–49-es szabadságharc idején történt, hogy a falu közelében folyó Olt két partján egy-egy honvédsereg közelített az osztrákok seregéhez. A falu felé eső oldalon a kisebb sereg kapatos, forrófejű székely legényei nem győzték kivárni, hogy egyesüljenek a nagyobbikkal, támadó állásba helyezkedtek. Az osztrákok ezen felmérgelődve, egy kisebb, nehézlovasokból álló szakaszt küldtek rájuk, mire a képzett parancsnok kiadta a „feküdj!” parancsot. A lovak (nem taposván az emberre) szépen átrohantak a honvédek fölött, akik felálltak és hátulról lepuskázták az ellenséget. A császáriak ekkor Köpec lakosain álltak bosszút, felgyújtották házaikat. A tűz egész éjszaka égett, melyet jól láttak a környék falvai. Innen ered a mondás: „Baj van Köpecen”. Néhány nappal később, a nagyobbik magyar sereg átkelt a folyón és szétverte az ellenséget. A csata helyszínét egy emlékmű, egy földbe szúrt hatalmas kőkard jelöli. Köpecen érdemes betérni a református templomba, amelynek mennyezetét és kar zatát Köpeczi Sebestyén József heraldikus munkái díszítik. Tőle rendelte 1921-ben Ferdinánd király a román állam címerét, de az ő munkája a magyar középcímer is.
  • Köpec mellett található az idén 800 éves Miklósvár, Székelyföld legrégebbi települése, a környék egyetlen katolikus közössége. A reformáció idején ők áttértek az új hitre, a környék földesura, Kálnoky Ádám 1717-ben visszatérítette őket. A Kálnokyak most is fontos szerepet játszanak a falu életében, ugyanis az 1989-es forradalom után, Romániában az arisztokrácia visszakapta birtokai nagy részét. Gróf Kálnoky Tibor miklósvári kastélyának rendszeres látogatója Károly herceg, aki a közeli Zalánpatakon birtokot is vásárolt magának.

Barótra közúton három irányból lehet eljutni. Székelyudvarhely felől a Nagy-Homoród völgyében, Mikóújfaluból a Hatodon keresztül, illetve Brassó irányából az Olt völgyében. A három közül a legtöbb látnivalót a Homoród völgye rejti. A falvak lakosai szinte 100 százalékban székely-magyarok.

Kénos: a 140 lakosú kicsiny falu egy festői Homoród menti völgyben fekszik. A főútról két irányból közelíthető meg, de utcácskái olyan zegzugosak, hogy aki oda betéved, alig-alig tud visszatalálni. Nevét a rabonbánok (Attila hun király halála után a székely nép főbírái és főpapjai) korából kapta, mikor is itt kínozták halálra a nemzet árulóit.

Oklánd: Állítólag az új-zélandi Auckland testvértelepülése (bár ennek írásos nyomát sehol sem találtam, így lehet, hogy ez székely tréfa). Festett kazettás mennyezetű unitárius (Erdélyben született szentháromság-tagadó protestáns vallás) temploma műemlék.

Homoródszentpál határában találhatók a híres szentpáli tavak, ahol madárrezervátum, horgásztavak és sósvizű kút található. Hargita és Kovászna megye határán mészégető boksákból száll a füst, ha a mészégetőket is ott találjuk, szívesen magyarázzák el a boksák működését.


További képeket és információkat talál a városunk baróti panziójáról ide kattintva.

Akinek kedve támadt Barótra utazni, részletes információért forduljon a Polgármesteri Hivatalban Nagy Viktóriához (telefon: 06-29/561-254), vagy közvetlenül a panzió vezetőjéhez, Józsa Vilmoshoz, a 0040-724-332-310-es telefonszámon!

Szandhofer János

Print Friendly, PDF & Email

Search

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.
BŐVEBBEN ELFOGADOM